Az internet olyan közjószág, amelyhez mindenkinek hozzá kellene férnie – áll az Európai Bizottság tájékoztató anyagának legelején, amely Jean-Claude Juncker szerdai évnyitó beszédének (State of the Union 2016) egyik elemét, a Wifi4EU fantázianevű kezdeményezést magyarázza. Az EB elnöke egy akcióterv mellett, amely az 5G hálózatok uniószerte megvalósuló fejlesztését irányozza elő, ingyenes wifi-hozzáférési pontokat telepítene a különböző közcélú létesítményekhez. Ezek állítólag előnyt jelenthetnek az e-közigazgatási, e-egészségügyi vagy e-turisztikai szolgáltatások kifejlesztésében és promotálásában.

Belecseppentenek egyet a tengerbe

Az elképzelés szerint az EU 120 millió eurós forrást biztosítana a helyi közösségeknek összesen 6-8 ezer publikus hozzáférési pont létesítésére, amelyek parkokban, köztereken, könyvtárakban vagy más, közösségi célú épületekben szolgáltatnának ingyen wifit a felhasználóknak. Az EB valahogy még azt is kiszámolta, hogy mindezeken keresztül napi 40-50 millió ember kapcsolódna a világhálóra, amiben nyilván akad bizonyos átfedés azokkal, akik amúgy saját adatforgalmi előfizetésük segítségével neteznének ugyanazokon a helyeken.

Maga az EU csak a szükséges eszközök beszerzését és a telepítés költségeit állja a megfelelő utalványokkal, a havi szolgáltatói előfizetési díjakat és a karbantartási költségeket a továbbiakban már a pályázó jogi személyeknek kell kifizetniük. A pályázat feltétele "a helyi közösségek elkötelezettségének bemutatása" mellett annak az igazolása, hogy az új wifi hálózat nem konkurál semmilyen, hasonló és már korábban is működő, publikus vagy privát wifi megoldással.

Egyelőre nehéz belátni, hogy ekkora költségvetéssel mennyire lesz érezhető a WIFI4EU pályázatok hatása, különösen a megjelölt területeken, amelyek esetében a publikus wifi-hozzáférések uniós forrásokból történő kiépítése nem tűnik vízválasztónak a projektek megvalósításában. Nem beszélve arról, hogy maga az EB is fokozott igényeket feltételez a közlekedési csomópontokon és más, sűrűn lakott területeken, így a legtöbb uniós polgárnak a 6-8 ezer új hotspot mellett is jó sokat kell majd gyalogolnia, ha használni akarja ezek valamelyikét.

Bár a tervek szerint a rosszul ellátott térségekből érkező pályázatokat előnyben részesítik, innen nézve nem igazán látszik, hogy a gyakorlatban is értékelhető online kultúra fejlesztéséhez mennyiben járulhat hozzá egy ilyen kezdeményezés. Ettől ugyanis az eszközök nem lesznek olcsóbbak, az elérhető szolgáltatások köre nem bővül számottevően, a digitális gazdaság olyan alapvető készségeihez pedig, mint amilyen például az online bankolás, végképp nem nyújt semmilyen segítséget. Meg lehet nézni a másfél méter magas kilátók mellett, hogy mikor jön a busz, már ha a busztársaság szolgáltat ehhez bármilyen adatot.

Ennél azért többről van szó

Az Unió szerencsére nem csak néhán hotspot felállításával zsírozza meg a digitális Európa jövőjét. Mint arról mi is beszámoltunk, olyan EU-s e-kereskedelmi szabályzás kidolgozása is terítékre került, amely a határokon átnyúló kereskedelmet tenné gördülékenyebbé, megtámogatva a nagy és egységes piacokkal (USA, Kína) szemben folytatott, egyre kilátástalanabb küzdelemben. Ennek lényege tulajdonképpen a területi alapú tartalomkorlátozás megszüntetése, amely az EU területén jelenleg bevett gyakorlatnak számít.

Az 5G-s akcióterv (bár maga az elnevezés nem sok jót ígér) egy koordinált 5g-s kereskedelmi megjelenést takar, amely a tagállamok és a jelentős iparági szereplők részvételével egyeztetné a spektrumok kiosztását, 2018-ig próbaüzemeket indítana, nemzetközi szabványokat léptetne életbe, és egy 5G-s átállási ütemterv kialakítására ösztönözne az uniós tagországokban. Az EB és a telekom szektor szereplői együttesen próbálnának kockázatitőke-befektetéseket irányítani az 5G-re alapuló szolgáltatásokat és alkalmazásokat fejlesztő startup cégekhez bizonyos speciális, erre a célra kialakított pénzügyi megoldásokkal.

Az EB tervei az Egységes Digitális Piac (Single Digital Market) és a gigabites társadalom (Gigabit Society) jelszavak mögé csoportosulnak. Mindezek nyomán 2025-re a következő feltételeknek kell(ene) teljesülniük:

• A társadalmi-gazdasági hajtóerőnek számító létesítményeknek (iskolák, egyetemek, kutatási szervezetek, közlekedési csomópontok, kórházak, közszolgáltatók vagy a digitális technológiára épülő vállalatok) gigabites másodpercenkénti adatátviteli sebességhez kell hozzáférniük.
• Az összes európai háztartásnak elérést kell biztosítani a másodpercenként legalább 100 megabites kapcsolathoz, ami később a Gbps tartományba kell, hogy fejleszthető legyen.
• El kell érni az urbanizált térségek, jelentősebb közutak és vasútvonalak teljes és zavartalan 5G lefedettségét. Az ötödik generációs vezeték nélküli adatkommunikációt 2020-ig legalább egy európai nagyvárosban kereskedelmi forgalomba kell állítani.

Jól hangzik, reméljük ezúttal összejön.