Manapság olyan gyorsan változik a mindennapjainkban is jelenlévő technológia, hogy lassan értelmét veszti a néhány éve még gyakran használt fogalom: early adopter. Ezzel a kifejezéssel jelölik azokat, aki azonnal lecsapnak minden új technológiai lehetőségre. Sznobok, mert mindig keresik azt, ami új, érdekes, kitűnik a mainstreamből. Bár kényszerűségből egyre többen válnak early adopterré, a piac számára nagyon fontosak azok, akinél az újdonságra nyitottság belső késztetésből ered. Ők azok ugyanis, akik visszajelzést is adnak, így hatnak a fejlesztések irányára.

Ennek a iemelt csoportnak a technológiával kapcsolatos várakozásit vizsgálta az Ericsson Consumer Labs egy októberi felmérésében. A felmérés tíz olyan trendet mutatott ki, amellyel kapcsolatban nagyok a fogyasztói várakozások. Kevés köztük a meglepő.

A mesterséges intelligencia jó

Az legtöbbeket a mesterséges intelligencia (AI – Artificial Intelligence) és az ahhoz kapcsolódó megoldások foglalkoztatják. Az azonban nagyon jelentős változás, hogy a válaszadók 35 százaléka már elfogadná, hogy munkahelyén AI segítse a napi munkáját, és csak 25 százalékuk utasította el ezt a lehetőséget. Mintegy 25 százalékuk azt is elfogadná, hogy a cégmenedszmentet is támogassa AI asszisztens, de ott már 40 százalékhoz közelít az elutasítók aránya. (lásd a grafikont).
 

Az AI elfogadottsága egyes terüeleteken (kék: elfogadja, szürke: elutasítja)

Forrás: Ericsson ConsumerLab

A válaszadók fele ugyanakkor azzal is tisztában van, hogy az AI, pontosabban a mesterséges intelligenciával felvértezett robotok miatt elveszítheti a munkáját. (A problémával itt foglalkoztunk részletesen.)

Bár külön, a második legfontosabb trendként jelent meg az IoT (Internet of Things), a terület szorosan összefügg az AI-val kapcsolatos várakozásokkal. Egyfelől a kutatás kimutatta, hogy egyre több automatizált alkalmazást használnak a fogyasztók, másfelől itt is az öntanuló rendszerekkel kapcsolatos a legfontosabb várakozás. A válaszadók 40 százaléka szerint az okostelefonok képesek lesznek megtanulni szokásainkat, és így automatikusan elvégeznek helyettünk bizonyos feladatokat. Felük szerint pedig a háztartási gépek képesek lesznek a kommunikációra.

Mindezeket a képességeket részben a mesterséges intelligencia teszi lehetővé, ahogy az önvezető autók működését is, amely a harmadik helyre futott be. A legérdekesebb az, hogy kik a legfogékonyabbak az önvezető autókra: természetesen a jellemzően gyalog közlekedők. Egyrészt azt várják az önvezető járművek elterjedésétől, hogy nagyobb biztonságban lesznek (a válaszadók negyede), másrészt 65 százalékuk ilyen autót szeretne magának is.

Gombnyomással átlépni egy másik világba

A tíz trend közé bekerül negyedik helyen a virtuális (VR – Virtual Reality) és a nyolcadikon a kiterjesztett valóság (AR – Augmented Reality) is. A válaszadók közel négyötöde azt várja, hogy három éven belül a VR megkülönböztethetetlen lesz a fizikai valóságtól. Felük egyébként már most is szívesen használna olyan kesztyűt vagy cipőt, amellyel interakcióba léphetne virtuális tárgyakkal.

A valóság megváltoztatásának igénye-vágya jelenik meg az AR-rel kapcsolatos várakozásokban is. A válaszadók több mint fele szívesen használna AR-szemüveget arra, hogy sötét környezetben észlelhesse a veszélyeket, harmaduk pedig arra, hogy egyfajta retuseszközként használva eltüntesse környezetéből a zavaró elemeket.

Az, hogy a VR és a valóság összemosódjon, nem csak vágy, hanem a válaszadók ezt tartják a sarkalatos kérdésnek ahhoz, hogy a VR használhatóvá váljon, akár üzleti környezetben is. Például megvalósulhatnak online szerveződő virtuális megbeszélések. Emellett megjelenhetnek új médiahasználati formák, és az online kereskedelemben is lehetne használni.

A biztonsági paradoxon

Felkerült a tízes listára két biztonságot érintő terület is. Az egyiket az okostelefon biztonsági paradoxonának nevezték el a kutatók. A válaszadók több mint fele már jelenleg is használ okostelefonján olyan alkalmazást, amely vészhelyzetben riaszt, illetve nyomon követi a mozgását. Mintegy 60 százalékuk ettől nagyobb biztonságban is érzi magát, ezért paradox módon több kockázatot is vállal.
 

A tíz legfontosabb trend egy ábrán

Kattintson a képre a nagyításhoz!
Forrás: Ericsson ConsumerLab

A másik biztonsági terület az adatvédelem: a válaszadók mintegy 40 százaléka kizárólag titkosított szolgáltatásokat szeretne használni. Abban viszont megosztottak, hogy mi a realitás. Minden második válaszadó attól már elégedett lenne, ha minden szolgáltatásra kiterjedő elfogadható szintű adatvédelmet kapna. Harmaduk azonban sokkal pesszimistább: szerintük már nem létezik online adatvédelem és magánszféra.

Valódi gyógyszer virtuális rosszullét ellen

A rosszullét persze egyáltalán nem virtuális. Sokan úgy vélik, hogy az önvezető autókban utazókat elfogja majd a rosszullét az új helyzettől. (Ha nem értené, miről van szó, nézzen meg egy olyan videót, amely egy közlekedésben mozgó önvezető autó belső nézetét mutatja úgy, hogy a kormány mozgása is látszik.) A válaszadók közel harmada (30 százalék) azt állította, szüksége lesz majd a megfelelő gyógyszerekre, hogy ne kavarodjon fel a gyomra az autózás során. Szintén a válaszadók harmada mondta, hogy a VR és az AR használatához is szükség lesz ilyen gyógyszerekre.

A listára felkerült a fentiek mellett a közösségi hírek egyoldalúságának problémája (a válaszadók harmada innen szerzi az információit, negyede pedig jobban hisz ismerőseinek, mint a politikusoknak). És kiderült még egy érdekesség: a válaszadók több mint 40 százaléka legszívesebben minden terméket az öt legnagyobb IT-vállalat valamelyikétől szerezné be, és többségük szerint öt éven belül ez meg is valósul.