Ha rövid távon nem is, de közép- és hosszú távon felborulni látszik a pénzügyi szektorban az elmúlt évtizedekre jellemző status-quo a fintech cégek megjelenésének és megerősödésének köszönhetően. A nagyszámú ügyfél biztonságos kiszolgálásához robusztus informatikai rendszereket, illetve szigorú és részletes szabályozást alkalmaz ez a szegmens, ami komoly belépési korlát volt.

A helyzet azonban változik, technológiai oldalról jelentősen csökkentek a korlátok, és a PSD2 (Revised Payment Service Directive) elfogadásával hamarosan a szabályozás is "puhul". Az Európai Unió 2015 októberében fogadta el a szabályozást, és minden tagállamnak 2018. január 13-tól kell alkalmaznia az irányelvet.

Mi változik?

Ahhoz, hogy megértsük, milyen szinten formálhatja át a pénzügyi szolgáltatásokról alkotott képet és az azokkal kapcsolatos tapasztalatainkat, valamint a bankok helyzetét az új szabályozás, érdemes megvizsgálni, mi volt eddig a helyzet.

Míg korábban, amíg nem volt nyilvántartva ilyen nagy mennyiségű személyes adat, addig jellemzően nem érdeklődtek a felhasználók aziránt, hogy mi történik ezekkel az információkkal, ám napjainkra más a helyzet. Most már ugyanis elképesztő mennyiségű és igencsak értékes adattal rendelkeznek a bankok ügyfeleikről. Nem csak azt tudják, hol élnek, mikor születtek, mekkora összeg mozog a számlájukon, de főleg azok esetében, akik viszonylag sűrűn használják a bankkártyájukat vagy a digitális banki szolgáltatásokat, meglehetősen pontos fogyasztói profilt is fel tudnak állítani. Olyan kérdésekre képesek választ adni, mint például a kártyabirtokos hol szokott vásárolni, melyek a kedvenc éttermei, hova utazik pihenni stb.

Könnyű belátni, egy ilyen információhalmaz tulajdonképpen egy aranybánya, azonban míg korábban efölött a bankok rendelkeztek, a PSD2-vel alaposan megváltozik a helyzet. A szabályozás ugyanis előírja: a megfelelő engedélyt megszerző fintech cégek számára biztosítani kell majd a lehetőséget ahhoz, hogy hozzáférjenek ezekhez az információkhoz, például azért, hogy fizetési tranzakciókat bonyolíthassanak le a fogyasztók számára. Ehhez olyan csatolókat (API) szükséges kialakítani, amivel ezek a vállalkozások ki tudják emelni a számukra szükséges adatokat a bankok informatikai rendszereiből.

Mindez mit eredményez? Ha például egy banknak nem igazán felhasználóbarát a netbanki felülete, akkor bizony könnyen előfordulhat, hogy az ügyfele nem az ő megoldását, hanem egy sokkal egyszerűbben, könnyebben használható, fintech cég által létrehozott felületet választ.

Az új szabályozás lehetőséget kínál arra is, hogy azok, akiknek több bankszámlájuk van, akár egy online felületről is menedzselhessék a számláikat, és a tudatos felhasználók nyilván azt a szolgáltatást választják majd, ami számukra a legkényelmesebb ügymenetet biztosítja.

Új belépők a láthatáron

De nem csak a bankok, a pénzforgalomban közvetítő szerepet játszó szervezetek számára is új helyzetet teremt a PSD2. Lehetőség nyílik ugyanis arra, hogy a megfelelően felkészült vállalkozásokat kiváltsák a közvetítő szereplőket. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy például az Amazon vagy más e-kereskedő akár közvetlenül levonhatja a megvásárolt termék árát a számlánkról, fizetési szolgáltató közreműködése nélkül. Persze a szabályozás ebben az esetben azzal is védi a felhasználót, hogy bizonyos összeghatár felett erős autentikációt ír elő.

Kérdés, miként reagálnak a bankok a megváltozott helyzetre, hiszen szakítani kell azzal a monopolisztikus megközelítéssel, melyben "birtokolják" az ügyfelet. Egyértelmű, új stratégiára van szükség, ráadásul nincs is olyan sok idő ennek kidolgozására és alkalmazására. A bankszektor nemzetközi képviselőivel beszélgetve szinte mindig felmerül a fintech cégek jelentette kihívás, és azt lehet mondani, hogy a fejlettebb piacokon már erősen foglalkoztatja ez a kérdés a bankokat. Nem csupán arra kell választ találni, miként lehet együttélni a fintech vállalkozásokkal, hanem arra is, hogyan valósítsák meg a bankok az átalakulást. Bár Magyarországon is elindult a gondolkodás a helyzet kezeléséről, tapasztalataim szerint a piaci szereplők arra számítanak, hogy itthon nem lesz akkora a piacnyitás, mint amekkora lehetne.

Varga Zsigmond

A szerző az SAP üzletfejlesztési vezetője.

Ha rövid távon talán igazuk is lesz azoknak, akik erre számítanak, a pénzügyi szektor átalakulása előbb-utóbb itthon is mélyreható változásokat hoz. Mit lehet tenni a felkészülés érdekében? A PSD2 kapcsán viszonylag egyszerű a helyzet, hiszen technológiai szempontból „csupán” annyi a feladat, hogy létre kell hozni a megfelelő API-kat. Ha jól van felépítve a banki architektúra, akkor ez nem jelenthet kihívást, ha azonban nem ennyire kedvező a helyzet, akkor bizony igencsak komplex feladattá válhat, és a megvalósításhoz egy hosszabb távú stratégiára is szükség lehet. Ma már ott tartunk, hogy kevesebb befektetéssel és problémával jár a nulláról felépíteni egy banki informatikai rendszert, mint az ad-hoc módon, az éppen jelentkező feladatok kiszolgálására, számos összetevőből, évtizedes fejlődés során létrejött, heterogén rendszereket úgy átalakítani, hogy azok megfeleljenek az új kihívásoknak.

Véleményem szerint ez jelenti a legnagyobb kihívást a bankok számára – egy fejlettebb architektúrával rendelkező, jobb szolgáltatásokat kínáló szereplő „lefölözheti” a piacot; persze ehhez az is kell, hogy az erre érzékeny fogyasztókat tudják megszólítani, mivel a piac nagy része jelenleg leginkább az árra érzékeny.

Stratégiához megvalósítás

Mindenekelőtt érdemes eldönteni, mit kívánnak elérni a bankok, és annak megfelelően kialakítani az IT-rendszert. Másképpen kell megközelíteni a kérdést, ha szövetségessé akarja tenni egy bank a legjobb fintech megoldásokat kínáló vállalkozásokat, hiszen ez esetben olyan szintre érdemes fejlesztenie az ügyfélelérési csatornákat, hogy az kellő értéket képviseljen az ilyen együttműködések megalapozásához. Ha viszont egy pénzintézet úgy dönt, hogy kiválogatja azokat a területeket, amelyek megítélése szerint a legnagyobb haszonnal kecsegtetnek, és azokon egyedül próbál helytállni, akkor arra célszerű felkészülni, hogy a legjobb nemzetközi fintech cégekkel is versenyképesnek kell lennie.

Az is jól látszik, hogy bár ma már elképesztő mennyiségű adat áll rendelkezésre az ügyfelekről, azok strukturált feldolgozása, majd az értékesítésben való hasznosítása itthon sokszor még komoly kihívást jelent. Ebben tudnak segíteni az olyan fejlett megoldások, amelyek az adatelemzésen alapuló célcsoport meghatározásban, a kampányszervezésben vagy akár az értékesítés automatizálásában szintén tudják támogatni a bankokat. Mindenképpen előnyös elkerülni a kihívások pontszerű megoldásokkal történő kezelését. Egy olyan digitális infrastruktúrát célszerű kialakítani, ami jövőtálló, és ennek a célnak a támogatásához olyan szállítót érdemes választani, amelynek nem csak bizonyított megoldásai vannak, hanem az alap banki működés kapcsán is komoly tapasztalatra tett szert.