Ha nincs Linux, nincs Google sem – fogalmazhatnánk sarkosan. De ha jól belegondolunk, a keresőóriásnak valóban létkérdés a nyílt forráskód. Adatközpontjainak üzemeltetése éppúgy elképzelhetetlen Torvalds operációs rendszere nélkül, ahogy az okostelefonok Android nélkül – ami meg ugye szintén egy Linux-származék.
Az tehát eddig is köztudott volt, hogy a Google nagyon sok terméke open source alapra épül. A nyílt forráskód szellemében azonban ügyel arra is, hogy visszaadjon kódot a közösségnek, sőt magának a nyílt forráskód eszméjének az életben tartását is több programmal támogatja-népszerűsíti. A fiatalabb korosztály megnyerésére szolgál a Google Code-in nemzetközi versenysorozat, melyen 13-17 éves diákok mérhetik össze programozói tudásukat – szigorúan open source alapon –, az egyetemisták pedig a Google Summer of Code versenyen indulhatnak.
A vállalat most létrehozta a Google Open Source oldalt, ahol összegyűjtötte a nyílt forráskódú kezdeményezését, és közzétette azok kódját. Minden projekthez ad egy rövid leírást, kategorizálja funkciója szerint, megadja a nyelveket, valamint a forráskódot. Valószínűleg magukra is igaznak érzik a Linux Foundation ügyvezető igazgatójának, Jim Zemlinnek a mondását, mely szerint a szoftverekre is érvényes a Pareto-elv 80-20-as szabálya: a technológiai érték 80 százaléka a nyílt forráskódú projektekből jön, és csak 20 százalékot adnak a zárt kódok.
Tudásmegosztási felület is
A Google elképzelése szerint az oldal nem csupán egy GitHub-szerű kódgyűjtő oldal lesz, hanem a fejlesztők és felhasználók egy olyan közös gondolkodási terepe. A Google nem csak kódokat tesz közzé, hanem azt a folyamatot is a tervezéstől egészen addig, hogy a kódokat mások hogyan használják. Kiadnak olyan belső dokumentációkat is, melyekhez eddig csak a cég belső fejlesztői juthattak hozzá. Ezek a dokumentumok persze csak részben azonosak a belső anyagokkal: azokat a részeket ugyanis, melyek sértik a Google üzleti érdekeit, kiveszik belőlük.
A belső dokumentumokhoz még egy szójegyzéket is készítenek, hogy érthetőbb legyen a fogalomhasználat. A dokumentumokból az is kiderül, hogy milyen folyamaton keresztül jut el a kiadásig egy nyílt forráskódú projekt a Google-nél. Olyan projektek belső infóihoz lehet hozzájutni, mint az Android, az Angular keretrendszer, a Chromium böngésző, a Kubernetes konténermegoldás, a TensorFlow gépi tanulási könyvtár, és még sorolhatnánk.
Maga az oldal pontosan szabályozza a harmadik féltől származó kódok sorsát is, melyek egy külön repositoryba kerülnek, és át kell esniük a Google ellenőrzési metódusán.
A Google azt ígéri, hogy folyamatosan bővíti az oldal tartalmát és az elérhető forráskódokat.
Digitalizáció a mindennapokban: hogyan lesz a stratégiai célból napi működés?
A digitális transzformáció sok vállalatnál már nem cél, hanem elvárás – mégis gyakran megreked a tervezőasztalon. A vezetői szinten megfogalmazott ambiciózus tervek nehezen fordulnak át napi működéssé, ha hiányzik a technológiai rugalmasság vagy a belső kohézió.
a melléklet támogatója a One Solutions
CIO KUTATÁS
AZ IRÁNYÍTÁS VISSZASZERZÉSE
Valóban egyre nagyobb lehet az IT és az IT-vezető súlya a vállalatokon belül? A nemzetközi mérések szerint igen, de mi a helyzet Magyarországon?
Segítsen megtalálni a választ! Töltse ki a Budapesti Corvinus Egyetem és a Bitport anonim kutatását, és kérje meg erre üzleti oldalon dolgozó vezetőtársait is!
Az eredményeket május 8-9-én ismertetjük a 16. CIO Hungary konferencián.
Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak