A német Volkswagen autógyárat hozta ki tavalyi 9,5 milliárd eurós beruházása alapján az első helyre az Európai Bizottság, a 2013-as globális ipari kutatás-fejlesztési toplistáján, amely a világ 2000 legnagyobb vállalatának ebbéli teljesítményét veszi évről évre figyelembe. Az Európai Uniónak a téma kapcsán kiadott közleményéből az is kiderül, hogy erre, mármint, hogy európai cég kerüljön az élre, 2004 óta nem volt példa.

Az élboly harmada jön az infokom szektorból

A tízes élboly egyharmadát adják az infokommunikációs szektort képviselő vállalkozások, de ezek kivétel nélkül Európán kívüliek. A második helyen álló dél-koreai Samsung Electronics, valamint két amerikai a Microsoft és az Intel található még ebben az illusztris körben.

Az ICT-terén Európa lemaradására mutatott rá Máire Geoghegan-Quinn, a kutatásért, az innovációért és a tudományért felelős biztos is, aki így nyilatkozott a felmérés kapcsán: „A magánszektor K+F beruházásai terén az EU továbbra is elmarad a fő versenytársaitól, és a legutóbbi beszámolókban felbukkant néhány aggasztó jel. A vezető uniós vállalatok fontos ipari szektorokban – például a gépjárműiparban – elért pozitív eredményei ellenére továbbra is túl gyengék vagyunk a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatokban, például a biotechnológia és a szoftverek terén.”

Az uniós székhelyű cégek, amelyek közül a listán 527 vállalat képviseltette magát, összességében 6,3 százalékkal növelték a kutatási-fejlesztési beruházások mértékét, ami csak egy picivel jobb a 6,2 százalékos globális átlagnál. Az amerikaiak 8,2 százalékkal növelték ilyen irányú költéseiket. A listán szereplő uniós vállalatok a 2013–2015-ös időszakban már csak átlagosan évi 2,6 százalékkal tervezik növelni K+F beruházásaikat.

A rangsorban a második helyet a dél-koreai Samsung Electronics foglalja el, 8,3 milliárd eurónak megfelelő összegű beruházással. Az első tíz között öt amerikai cég van, a már említett ICT-vállalkozások mellett három gyógyszeripari a Merck, a Johnson & Johnson és a Pfizer. Az élbolyban a svájciakat is két gyógyszeripari vállalat a Roche és a Novartis, Japánt pedig mindössze a Toyota képviseli.

Inkább szoftver- és szolgáltatásfejlesztésre költenek, mint hardverre

Több ágazatban is jobban teljesítettek a K+F terén az európai cégek, a járműipar mellett az ipari- és a repüléstechnikában, az infokom ágazatban viszont igen vegyes a kép. Szoftverekre és IT-szolgáltatásokra 14,2 százalékkal több fejlesztési pénzt fordítottak, a hardverszegmensben viszont mintegy 2,3 százalékos volt a visszaesés, miközben az amerikai cégek mindegyik területen kétszámjegyű növekedést tudtak felmutatni.

A K+F beruházások megoszlása régiók és iparágak szerint (milliárd euró)

Az elmúlt tíz év tendenciáinak elemzése azt mutatja, hogy az Egyesült Államok továbbra is egyre jobban támaszkodik az olyan K+F-intenzív ágazatokra, mint az ICT és az egészségügy. Tavaly az ottani vállalatok összes K+F-beruházásának már a 70 százalékát reprezentálták az ilyen beruházások. A felmérés bíztatásként ugyanakkor azt is kimutatja, hogy noha az infokom és más K+F-intenzív ágazatokban ma még egyértelműen az USA-é a főszerep, az uniós vállalatok közül is, igaz ma még nem az élbolyban, de számos olyan jó teljesítményt nyújtó vállalat működik a szoftver és a biotechnológia szegmensében, amelyek a jövőben akár vezetőkké is válhatnak.

Az európai uniós ipari K+F-beruházási eredménytáblát évente teszi közzé az Európai Bizottság. A 2013. évi kimutatásban a kutatás-fejlesztésre a legtöbb pénzt fordító 2000 vállalatot veszi alapul; ezek a világ összes vállalkozását tekintve együttesen az összes K+F-célú ráfordítás több mint 90 százalékát adják. A lista 527 uniós, 658 USA-beli, és 353 japán cég mellett 462 egyéb vállalkozást is tartalmaz, amelyek székhelye egyebek mellett Kínában, Dél-Koreában, Svájcban, Indiában, Kanadában, Ausztráliában, Izraelben, Norvégiában vagy Brazíliában található.