Észtország, ahogy azzal a Bitport is fogalkozott a világ egyik technológiailag legjobban felkészült országa. A közigazgatást már teljesen digitalizálták, a polgárok online szavaznak, az egészségügyi adatokat blockchainalapú megoldással tárolják, sőt az ezredforduló óta már a kormányüléseket is sikerült teljesen papírmentessé tenni. De mi jöhet még? Erről mesélt a Business Insidernek Taavi Kotka, az ország főinformatikusa.

Virtuális migráció a valóságos gazdasági növekedéshez

A következő nagy terv a virtuális migráció, ami lehetővé teszi, hogy a világ bármely más országában élő ember Észtország e-állampolgára legyen. Az ötletről már tavaly, a szolgáltatást lehetővé tevő törvény elfogadásokor beszámoltunk. A főinformatikus most a hátteret is pontosabban megvilágította. "A kérdés az, hogy hogyan tudjuk növelni az ország fogyasztói bázisát, hiszen ha gazdagabb ország akarunk lenni, akkor több vásárlóra van szükségünk" – magyarázta a lapnak Taavi Kotka, Az országot elkerüli a bevándorlási hullám, ennyire északra sehonnan sem akarnak jönni az emberek, ezért legalább digitálisan az észt népesség részévé tennék az érdeklődőket.

Mindenesetre irigylésre méltó helyzetben van Észtország 1,3 millió lakosa. Az állampolgároknak van egy nagyon egyedi azonosító e-kártyájuk, amivel több mint ezer közszolgáltatáshoz férhetnek hozzá, többek között az egészségügyhöz, de az adójukat is online fizethetik. A kártya hozzáférést nyújt a magánszektor digitális szolgáltatásaihoz is, mivel az utóbbiak is ugyanilyen rendszert használnak. Az aláíráshoz szükséges azonosító adatokat egy speciális rendszerben tárolják, az egyedi személyazonosító számmal együtt, amivel a polgár online tudja magát azonosítani a különféle dokumentumok elektronikus szignálásához.

Ambíciózus cél, legyen a működés formája CaaS

"Ezt mi a SaaS (Software as a Service) mintájára úgy hívjuk, hogy CaaS, azaz country as a service. Ennek megvalósítása a célunk” – magyarázza Kotka. Egy éve kezdték az ezzel kapcsolatos munkát, és már 10 ezer felhasználójuk van, ami a főinformatikus szerint kezdetnek elég szép szám. Kotka, aki egyébklént korábban vállalkozó és szoftverfejlesztő volt – korábban hat évig volt a Baltikum egyik legnagyobb szoftverfejlesztő cégének, a Nortalnak a vezérigazgatója –, 2013-ban érkezett a startup világból a kormányzati szektorba.

Az e-állampolgárságban Észtország számára az a biznisz, hogy a virtuális bevándorló akár céget is alapíthat online az országban, a cég tevékenységéből pedig jön az adóbevétel. Az internetes munka világában már nincsenek klasszikus országhatárok – mondja Kotka. Már van is egy olyan észt cég, a Leapin.eu, amely az online mikrovállalkozás megalapításában segít.

"Csak felmész a weboldalra, beütöd a nevedet, a bankszámlád adatait, majd megnyomod a vállalat alapítása gombot, és már mehet is a dolog. A bejelentkezni a digitális személyazonosítóval lehet, mert nekünk fontos, hogy mindig tisztában legyünk vele, ki ül a számítógép mögött.”

Kotka ugyanakkor elismeri, hogy az e-állampolgárság még gyerekcipőben jár, ez is az oka annak, hogy egyelőre még nem nagyon reklámozzák, mivel még jó néhány elem hiányzik belőle. A jogi környezeten is kell változtatni: jelenleg például pénzmosási szempontból még illegálisnak számít Észtországban a távolról lebonyolított bankszámlanyitás, de ez is változóban van, már nem kell ezért a balti államba utazni. Ha sikerül túllendülni ezeken az akadályokon jöhet a kampány.

De ez csak az egyik projekt Kotka számos más ötlete közül. A legizgalmasabbnak a főinformatikus szerint az előremutató becslések modellezése ígérkezik. "A kormányok számára lényegében lehetetlen, hogy megfelelően írányítsák a rájuk bízott országokat, mivel nem rendelkeznek a megfelelő adatokkal. Van ugyan néhány jellegzetes statisztika a foglalkoztatottságról, a GDP és a kereskedelem alakulásáról, de ezek mind a múltról szólnak" – mondta.

Jelenteni kell az ezer eurót meghaladó B2B ügyleteket

Észtország más országoknál jóval több adatot kér a vállalkozásoktól, hogy megszabaduljon a csalóktól. Jelenleg az ottani cégeknek mindkét oldalról jelenteniük kell az aktuális, ezer eurót meghaladó B2B ügyleteiket. Ennek révén a kormánynak egy tekintélyes adatbázis áll a rendelkezésére. Kotka ennek hasznát az észt vegyiparon mutatja be. Az adatok alapján például kimutatható, hogy ha nem tesznek ellene semmit, jelenleg 8 százalék a valószínűsége annak, hogy az észt vegyipar az ország keleti részén elveszít 5 ezer állást a következő fél évben. Kockázati profilokat is nyújtanak az önkormányzatoknak, jelezvén mikor kerültek át a piros zónába, és mit kell tenni ahhoz, hogy átkerülhessenek a sárga zónába.

Észtország és Nagy-Britannia egyaránt tagjai a D5 szövetségnek, ami a digitálisan legfejlettebb államokat tömöríti, abból a célból, hogy megosszák az ismereteiket a kormányzati technológiai tudásról. Észtország ebben az ötösben jóval lekörözi Angliát, amit a főinformatikus a rossz  állami hozzáállással magyaráz.

London ugyanis kijelentette, hogy soha nem "számozza be" az embereket, nem bocsát ki társadalombiztosítási és egyéb számokat. "Amikor ilyeneket hallok, azt gondolom, hogy akkor ne csodálkozzanak, hogy soha nem jön el a digitális társadalom kora a szigetországban. Ez csupán egy technikai elem, nem a magánszféra megsértéséről szól. Ha nem adsz személyi azonosítót az embereknek, nem tudsz róluk adatokat sem gyűjteni” – magyarázza Kotka.

Az észt főinformatikus, aki az Európai Bizottságnak is ad tanácsokat az uniós szintű digitális társadalom kezdeményezéshez, a következőket vallja: "Észtországban és egész Skandináviában az emberek látják és érzik az informatikai hasznát, ez ad nekik kellő bizalmat a különféle megoldások iránt." Hozzáteszi: "olyan vagyok, mint a gyerek az édességboltban. Tetemes a fejlesztési keretem és meg van hozzá a teljes politikai támogatottság is.  

Mi is előrébb tarthatnánk

Tallinn Magyarország számára is bezzeg-ország, nálunk az állami szolgáltatások digitalizálása, még  messze van a kívánatostól, ezt maga a kormány is elismerte az e-közigazgatás keretrendszerről szóló, tavaly kiadott dokumentumban. Ebben egyebek mellett az olvasható, hogy "ez  ideig  eredményeket  elsősorban  a különböző intézmények, hatóságok közigazgatási folyamatainak automatizálásában értek el, azonban  ezekből  a  lakosság  keveset  érzékelt, a  folyamatok nem a lakossági  igények kielégítésére fókuszáltak, hanem a hivatali működés megkönnyítését célozták."

A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia (NIS) helyzetértékeléséből is kiderül, hogy "Magyarország a digitális ökoszisztéma  egyes összetevőit tekintve felemás teljesítményt nyújt: bizonyos esetekben az átlag feletti, más indikátorokat tekintve viszont  mélyen átlag alatti eredményekkel rendelkezik."

Jelenleg összesen 308 szolgáltatás érhető el a www.magyarorszag.hu portálon keresztül. Ebből 87 szolgáltatás használatához kötelező ügyfélkapus regisztráció, a többi enélkül is igénybe vehető.

Az utóbbi évek egyik meghatározó újdonsága az idén januártól igényelhető e-kártya, amiben összevonták a személyi igazolványt, az adókártyát, a TB-kártyát és az útlevelet. A dokumentum ezenfelül kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételével, és akár diákigazolványként is funkcionálhat.