Mint sorozatunk nyitó cikkében megírtuk, a 2010 tavaszán egy sok szempontból aktív időszak indult az Informatikai, Távközközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) életében. A nagy kormányzati átalakításokkal, az ágazatot sújtó különadókkal, sikeres és kudarcos projektekkel tarkított három év alatt a szervezet munkacsoportjai nem tétlenkedtek. Hogy milyen eredménnyel, azt bárki eldöntheti például a legutóbbi elnökségi beszámoló alapján. Egy biztos, többen úgy vélik, új irány kell szabni az iparág érdekvédelmének.

Ezt jelzi, hogy az új elnöki ciklusra minden korábbinál többen pályáznak a szervezet vezetésére. Az előző ciklus elnöke, Laufer Tamás mellett Budafoki Róbert, a T-Sytems vezérigazgatója, Hegedüs Gábor, a Kancellár.hu vezérigazgatója, Papp István, a Microsoft Magyarország ügyvezető igazgatója, valamint Papp Péter, a Kancellár.hu elnöke száll ringbe.

Megkérdeztük a jelöltek hogyan látják a szervezet – és egyáltalán: a magyar IKT-ipar – jövőjét. Ezért írásban négy kérdést tettünk fel nekik arról, hogyan ítélik meg az IVSZ elmúlt időszakát, illetve az elnöki szék elnyerésével milyen IVSZ-t építenének tovább.

Papp István ügyvezető igazgató, Microsoft Magyarország ■ A közgazdász végzettségű Papp István multinacionális és hazai környezetben is tapasztalatot szerzett vállalatvezetőként. Dolgozott többek között a Cisco regionális vezetőjeként, a Magyar Telekom vezérigazgató-helyetteseként, 2011 őszétől pedig a Microsoft Magyarország ügyvezetőjévé nevezték ki.

 ■ Hogyan ítéli meg a magyar IKT piac jelenlegi helyzetét, valamint ebben a hazai vállalkozások és a multinacionális vállalatok előtt álló kihívásokat, nehézségeket (az iparág súlya a nemzetgazdaság egészében, érdekérvényesítő képessége, növekedési kilátásai stb.)

Papp István: A magyar IKT-iparág szempontjából kudarcos volt az elmúlt évtized. Pedig a világtrendek – elsősorban is a konzumerizáció – nekünk kedveznének, ha tetszik: az IKT-szektort elvileg az Isten sem „menthetné meg” a növekedéstől a 21. században… De vajon az IKT-szektorra vonatkozó növekedési potenciálból, mennyit tudtak realizálni, „lehívni” a magyar informatikai és telekommunikációs vállalkozások? Attól tartok: jóval kevesebbet, mint amennyire – tudásuk, innovációs készségük, kapacitásaik alapján – képesek lettek volna. Az elmúlt évtized, ebből a szempontból „kihagyott ziccer” a legtöbb magyar IKT-vállalkozás számára. Mindannyian úgy érezzük, többre lettünk volna képesek. Ennek a relatív kudarcnak részben kétségtelenül a világválság az oka – de ehhez hozzá kell tenni azt is, hogy jobban szervezett iparági érdekképviselettel, erősebb fellépéssel még ennek hatásait is hatékonyabban lehetett volna tompítani.

Az elmúlt évtized relatív kudarcának másik oka az, hogy a magyar iparági szereplők a mai napig nem tudtak dűlőre jutni egy régi dilemmájukat illetően. A nagy multinacionális vállalatok favorizálásán, idevonzásán keresztül fejlesszük-e a magyar IKT-szektor versenyképességét, vagy inkább a hazai, zömében kkv-k tudatos előtérbe tolásán keresztül?

A gazdasági eredmények azonban arra utalnak, hogy a multipárti vs. kkv-párti felfogás váltógazdasága, szüntelen vetélkedése nem bizonyult kellően sikeres módszernek, illetve mára végleg kifulladt. Én szemléletváltást ajánlok az iparágnak: a két fejlesztési felfogás versengésének folytatása helyett szövetséget a multinacionális hátterű nagyok és a magyar tulajdonban lévő, zömében kis- és középvállalkozások között!

 ■ Milyen szerepet kell betölteni az IVSZ-nek rövid- és középtávon a hazai IKT-iparágon belül?

– Az IVSZ-nek Magyarország digitális megújítási folyamatának minden fázisához aktívan kell hozzájárulnia. Ennek a következő elemeit látom.

• Tervezés: részt kell vennünk a közép-hosszútávú országkoncepció IKT-vonatkozású stratégiájának kidolgozásában.
• Kivitelezés: az IVSZ-nek kell minőségbiztosítania ezt a folyamatot – az IVSZ szakmai és etikai sztenderdjeinek megfelelő vállalkozásoknak kell szállítaniuk az államnak azokat a megoldásokat, amelyek Magyarország digitális megújításához szükségesek.
• Ellenőrzés: mind a jogi, szabályozói környezet kialakításakor, mind a digitális közszolgáltatások működtetése során az IVSZ-nek törekednie kell a szakmai felügyeletre, a szakmai szempontok érvényesítésére.
• Érdekérvényesítés, lobbi: az iparág erős, de átláthatóan működő lobbistájává kell fejleszteni az IVSZ-t – ez az érdekképviseleti-érdekérvényesítő munka nem tekinthető sikeresnek addig, amíg az iparági, szektorális (közös) érdeket, magánérdekek írják felül – magyarán, az IVSZ-t nem lehet senki „privát bizniszének” a lobbiszervezeteként kezelni!

 ■ A gazdaságpolitikai irányításnak milyen feladatai vannak-lennének az IKT iparág tekintetében, és ebben milyen szerepet kell betöltenie az IVSZ-nek?

– Cikluson átívelő stratégiai partnerség kialakítására van szükség, amelyben nemcsak nekünk fontos az állam, de az államnak is fontos az IKT-szektor! A mindenkori kormányzattal kialakított kapcsolat ugyancsak olyan terület, ahol az IVSZ működése – annak alapfilozófiája és hatékonysága egyaránt – megújítható, javítható. Ezt a viszonyt hosszú távú, a kormányváltásokkal szemben is „immunitást” élvező, széles szakmai konszenzuson alapuló stratégiai viszonnyá kell alakítani. Ennek érdekében aktívan – a korábbiaknál sokkal aktívabban, kezdeményezőbben – kell részt vennünk egy olyan Magyarország-jövőkép kialakításában, amelyben alapvető fontosságú a tudásgazdaság, illetve az információs társadalom (digitális „nyelvtudás”, e-business ismeretek, digitalizált közszolgáltatások, stb.) szerepe.

 ■ Hogyan ítéli meg az IVSZ előző elnöki ciklus alatti tevékenységét? Melyek a szervezet által elért legfontosabb eredmények, és milyen adósságai vannak szakmapolitikai téren, amint mindenképpen pótolnia kellene?

– A jelenlegi elnök és az apparátus nagyon helyesen mérte fel a teendőket, pontosan megfogalmazta, milyen kihívásokkal néz szembe az ágazat. A szoftverexport támogatásának az ügye fontos, ugyancsak óriási a jelentősége a startup vállalkozások felkarolásának és az IT-szakemberek elvándorlásának megállítását is kulcsfontosságúnak tartom. De ez csak a jéghegy csúcsa, rengeteg jó ügyet említhetnék. De, nem megkerülve a kérdést, igazi eredményt nem látok.

Egy, a jelenleginél átláthatóbb és számon kérhetőbb szervezetre van szükség. Az IVSZ-nek saját működésében is azt kell képviselni, ami világszerte és idehaza is az ágazat jellemzője: csak az eredmények számítanak. A célok elérése az érdekérvényesítés leghatékonyabb eszköze, hiszen csak olyan szervezet képes a tagjait képviselni, amelyik kellő súllyal rendelkezik. Az IKT ágazat szereplői abban általában egyetértenek, hogy merre kellene haladni, melyek a legfontosabb közös célok, de a megvalósítás hatékony szervezet hiányában nem sikerült. Az IVSZ aktívan tanácskozott és nagyon alacsony hatékonysággal képviselte az érdekeket. A Microsoft magyarországi vezetőjeként rendszeresen találkoztam olyan problémákkal, amelyek megoldása közös érdek lenne, ezt az IVSZ jelenlegi elnöksége is elfogadta, de itt véget is ért az együttműködés.

Nem csak én látom úgy, hogy alapvető váltásra van szükség, amit az is jól bizonyít, hogy további nagyon erős szakmai háttérrel rendelkező jelöltek is pályáznak ez elnöki feladatra. Paradigmaváltásra van szükség, és ezt nem elég mondani, tenni is kell érte.