Hosszú huzavona után tegnap nyugvópontra jutott a Dell tavasz óta bizonytalan jövője. Az alapító Michael Dell vezette tőkebefektetői csoport tegnap megszerezte a részvényesek többségének jóváhagyását az általuk tett részvényenkénti 13,75 dollárros plusz további 13 cent osztalékot tartalmazó ajánlatra. (Sok befektető annak idején még 50 dolláros árfolyamon vásárolt be a PC-gyártó papírjaiból.) Ezzel a kivásárlás teljes összege 24,8 milliárd dollárt tesz ki, ami a 2008-as pénzügyi válság óta a legnagyobb, a technológiai ipart érintő tranzakcióvá teszi a csütörtöki megállapodást. Ez egyben azt is jelenti, hogy a cég kivonul a tőzsdéről, és zárt körű részvénytársaságként működik tovább.

A Dell Zrt.

A tőzsdei jelenlét ugyan kézenfekvő módja a tőkéhez jutásnak, ám a befektetők ritkán vannak tekintettel a cég valódi teljesítményére vagy piaci kilátásaira. A Dell esetében a szerkezeti átalakításának sem kedvez, ha a részvényesek folyamatosan véleményt nyilvánítanak a folyamat kimeneteléről, miközben kevés érdemi információval rendelkeznek róla, és gyakran a tőzsdei nyomás az oka annak is, ha a hibákkal teli termékek idő előtt jelennek meg a piacon. Legalábbis ezek a negatívumok azok, ami miatt már januárban felröppentek a hírek egy esetleges kivonulásról.

Az 1984-ben 1000 dolláros tőkével induló társaság egy évtizeddel ezelőtt még a csúcson volt, ám sikeres üzleti modellje felett eljárt az idő. Az alapító Michael Dell 2007-ben vette újra kezébe a vállalat irányítását, de a recesszió hatásaival és a mobil eszközök felfutásával nem sokat tudott kezdeni. Más informatikai óriásokhoz hasonlóan a Dellnél is egy ideje már azon dolgoznak, hogy vállalati megoldásszállítóként érvényesülhessenek a piacon, ehhez pedig sok milliárd dollár értékű felvásárlásokkal meg is teremtették a szükséges alapokat. A cég forgalmának felét viszont továbbra is a gyengén teljesítő PC-k adják, amiket Michael Dell a frissen kapott felhatalmazás birtokában ugyan nem felejtene el, ám lényegesen szűkebb szerepet szánna nekik az új felállásban.

Utóbbiról a tegnapi, alig 20 percet igénybe vevő szavazást követően az alapító sok részletet nem árult el, de az bizonyosra vehető, hogy az átalakításnak mind a személyi állomány, mind a termékkategóriák szempontjából komoly vesztesei lehetnek. Az alacsony vagy éppen negatív profitrátával eladható, olcsóbb PC-ktől vélhetően még akkor is meg fognak szabadulni, ha maga Dell a PC-s üzletág megerősítéséről nyilatkozott. A nagyvállalatok felé forduló cég számára leginkább az üzleti és csúcskategóriás számítógépek lehetnek érdekesek a jövőben.

Icahn nem adja fel

Tavasszal Michael Dell mellet mások is ajánlatot tettek a cég részvényeinek megvásárlására. Ilyen volt az időközben visszalépett Blackstone Group befektetői alap, illetve a milliárdos magánbefektető, Carl Icahn fémjelezte csoport, amely az eredetinél nagyobb értékű ellenajánlatot tett a vállalat megszerzésére. Bár a legendás befektető végül alul maradt Michael Dellel szemben, most rögtön jelezte, hogy jogi úton kívánja felsrófolni a 9 százaléknyi tulajdonrészéért most kialkudott összeget.

Erre egyébként az illetékes szövetségi állam társasági jogszabályai lehetőséget is adnak. A Financial Times értesülései szerint az elmúlt 20 évben a 45 tárgyalt ügyből 37-nél a felperesnek kedvező, magasabb összeget megállapító ítéletek születtek. Azaz könnyen lehet, hogy végül a felvásárlás teljes költsége simán meghaladja majd a bűvös 25 milliárd dolláros szintet is.