Olyan történt a világ legvirulensebb startup-ökoszisztémájában, ami még soha: olyan startupok húzták meg a nadrágszíjat, melyek eddig mágnesként vonzották a tőkét. Befagyasztják a béreket, leépítenek, irodákat zárnak be – szóval takarékoskodnak.

Sokszor ráadásul pont olyan cégek választják – vagy kényszerülnek választani – ezt az utat, melyek amúgy már beléptek az unikornisok, azaz a legalább 1 milliárd dollárra értékelt startupok körébe. Szeptemberben például a remek jegyzetelő alkalmazást fejlesztő Evernote jelentette be, hogy leépít, sőt néhány fejlesztését el is dobja. De hasonló cipőben jár a Snapchat, amely tavaly még a befektetők egyik sztárja volt, vagy a Tango, melynek egyik legnagyobb befektetője az Alibaba.

Már nem minden a növekedés

Az elmúlt hónapokban egyre több kockázati tőketársaság (Venture Capital, VC) kezdte javasolni startupjainak, hogy ne mindenáron a hipergyors növekedést hajszolják – írta a Bloomberg egy összeállításában. Pedig korábban az egyfajta közmegegyezés volt a Szilícium-völgyben, hogy a startupoknak akár magas költségek árán is, de a minél gyorsabb növekedésre kell koncentrálniuk, azaz vagy minél több felhasználót, vagy minél több bevételt generáljanak, pénz nem számít.

Úgy tűnik, most vége szakad ennek a – startupok szempontjából – paradicsomi állapotnak. Egy jelentős VC, a Union Square Ventures egyik vezetője, Fred Wilson egy blogbejegyzésében konkrétan meg is fogalmazza: néhány cégnél, melybe komolyabb összegeket fektettek, kicsúszott a kezükből az irányítás, értsd: a startupok nyakló nélkül költekeztek arra való hivatkozással, hogy az szükséges az extrém gyors bővüléshez. Pedig, állítja Wilson, ezt el lehet érni takarékosabb módon, azaz alacsonyabb költségszinten is.

Ergo: meg kell húzni a nadrágszíjat. Egy ilyen döntésen, ha a cég vezetése pontosan elmagyarázza a dolgozóknak a miérteket, csak nyer a cég, mert sokkal jobban tudnak koncentrálni a valódi célra: egy sikeres vállalatnak jövedelmet kell termelnie.

Biztosabb üzletet keresnek

A statisztikák is azt mutatják, hogy a VC-k befektetési céljai változnak. A Bloomberg idézi a CB Insights egy kutatását, mely szerint a befektetési megállapodások száma csökken, miközben például a tech cégekbe fektetett pénzmennyiség folyamatosan nő. Az ide harmadik negyedévben például összesen 1800 finanszírozási fordulót zártak le, az elmúlt két év folyamán a legkevesebbet.

Ennek a tendenciának a kisebb startupok isszák a levét. Forrás nélkül maradnak, míg az Uberhez hasonló nagyok úsznak a pénzben. A kockázati tőketársaságok ugyanis egyre inkább a nagy üzleteket keresik, azokat, melyekén belátható közelségben van például a cég tőzsdére vitele vagy a felvásárlása: keresni ugyanis azon lehet igazán.

A CB Insights statisztikáit egy másik felmérés is megerősíti. A First Round Capital techvállalkozókat kérdezett a befektetési környezetről. A válaszadók 66 százaléka arra számít, hogy jövőre már jóval nehezebb lesz befektetőktől pénzt szerezni. Ezt jósolja az Y Combinator elnöke, Sam Altman is. Ő úgy látja, hogy a VC-k óvatosabban költekeznek: már nemcsak a startupok növekedési potenciálját, hanem a jövedelmezőségi kilátásait is alaposan górcső alá veszik.

Mielőtt valaki a lufi kipukkanását hallaná...

A befektetők keménykedése érthető. Ez azonban nem egy újabb dotkom-lufi után következő válságjelenség, bár az elmúlt másfél évben több befektetők is azt vizionálta. Egyszerűen túl sok pénzt tettek már a különböző technológiai cégekbe, és most már szeretnék látni a hozamot. Az Uber, az Airbnb és a többi ún. sharing economy cég üzleti modellje láthatóan jól működik, és még mindig van lehetőség beszállni.

Sok cég azonban legfeljebb ígéret, és sokuk még az üzleti modellt sem találta ki, amiből majd pénzt csinálna. Ilyen ígéret a Snapchat is. Miközben a cég elméleti értéke már 16 milliárd dollár, gyakorlatilag nem termel semmit. Így is értékes azonban, hiszen nagyon nagy felhasználói bázisa van. Nem véletlen, hogy 2013 novemberében a Facebook 3 milliárdot ajánlott érte. Pontosabban a felhasználóiért. Az ugyanis a legfőbb értéke. Az egyre öregedő felhasználói bázisú Facebookkal szemben ugyanis a Snpachat felhasználóinak 71 százaléka 25 évnél fiatalabb (ugyanennek a korosztálynak az aránya a Facebook-felhasználók körében 33-34 százalék körüli).

Akkor azonban Evan Spiegelék nemet mondtak, ami szakértők szerint nagyon nagy hiba volt, és legfőképpen a fő tulajdonosok kapzsiságának tulajdonították. Meg persze Evan Spiegel tapasztalatlanságának, akinek semmiféle gyakorlata sem volt a vállalatvezetésben.

Most azonban, hogy a befektetők is bekeményítettek, már a Snapchat is eljutott oda, hogy próbáljon valamiféleképpen pénztermelő üzleti modellt kialakítani, és takarékosabban működni. Első lépésként lefaragnak minden olyan elemet róla, amely nem illik a profilba. Befektetői nyomásra lemondtak például arról, hogy saját tartalommal is ellássák a felhasználókat, és az erre felállított részleget is szélnek eresztették.

Szóval előbb-utóbb mindenkinek meg kell tanulnia, hogy az innováció is üzlet. Ha nem képes pénzt termelni, minden ötlet elbukik.