Jóslatokról, univerzális szenzorokról és mesterséges intelligenciáról beszélgettünk Dr. Joseph Regerrel, vagyis Réger Józseffel, a Fujitsu magyar származású technológiai igazgatójával.
Hirdetés
 

A Fujitsu Technology Solutions technológiai igazgatójával, Réger Józseffel hat évvel ezelőtt készítettünk először interjút, amikor a magyar származású fizikus elfogadta felkérésünket tavaszi CIO konferenciánk keynote előadására. A 2010-es beszélgetésben az aktuális informatikai trendekről, illetve azok évtizedes kifutásáról is szót ejtettünk. Idén szeptemberben az IDC piackutató budapesti rendezvényén lehetőségünk volt rá, hogy a tíz évre szóló jóslatokat most, több mint hat év után újra elővegyük, és megvizsgáljuk, mennyit változott azóta a világ.

Bitport: 2010 tavaszán már minden a cloud technológiákról szólt, amelyek éppen a hype-görbe csúcsára értek. Ön akkor 70 százalék esélyt adott rá, hogy a felhő alapú megoldások átütő sikert érnek el, és az évtized végére széles körben elterjedt, elfogadott megoldássá válnak.

Réger József: Most 95 százalékot adok ugyanerre.

Bitport: Ami még mindig nem 100 százalék.

Réger József: Nem, mert 100 százalék itt nem létezik. De a hiányzó 5 százalék nem azzal függ össze, hogy lehet, hogy mégsem így lesz – inkább azzal, hogy bejöhet valami még újabb dolog, ami a felhőt ha nem is azonnal, de közép- és hosszú távon egy más paradigmába fordítja át. Egy olyan innováció, amit ma még nem tudunk megsaccolni.

Most még semmilyen valószínűséggel nem tudjuk megmondani például, hogy mi lesz a kvantum számítástechnika, a kvantum alaprendszerű számítógépek jövője. Ezek a ma ismert számítástechnika egy részét – és valószínűleg a nagyobb részét – teljesen megújítják, mert annyival gyorsabb a feldolgozási képességük. Sok minden, amit a mai gépek végeznek, ezeken már nem jelenik meg terhelés formájában, mert szükségtelenné válik. A kvantumalapú gépek, ha úgy tetszik, egyszerre számolnak sok millió esetet, a párhuzamos vagy egyidejű feldolgozás feleslegessé teszi az algoritmus-világ most még jellemzően itaratív folyamatait.

Egyes esetekben milliószoros gyorsulásokat mérnek. Ha ezt komolyan vesszük, és azt a határesetet nézzük, hogy ez minden folyamatra vonatkozik, akkor a világon ma működő 40-50 millió darab, de 60 milliónál biztos nem több szerverből 40-50 szervernek kellene megmaradnia. Ez nyilván túlzás lenne, úgyhogy adjunk hozzá még egy tízes faktort: így is 4-500 szerverről beszélünk, ami befér akár egyetlen épületbe. Hogy mindennek mi lesz a következménye, azt manapság még nagyon nehéz végiggondolni.

Bitport: Sokan azt mondják, hogy a mostani slágertéma, a mesterséges intelligencia kapcsán is várjuk meg a kvantum számítástechnika piacosodását, mielőtt elkezdünk vele érdemben foglalkozni.

Réger József: Van benne igazság, habár a kvantumalapú gépekkel szemben a mesterséges intelligencia olyan téma, ami sokkal jobban kibeszélhető. A kvantum számítástechnikában egyrészt nem igazán publikusak a fejlesztések, mondjuk azért, mert ezekkel a titkosítást abban a formában, ahogy ma végezzük, egyből ad acta tehetnénk. Másrészt a kvantummechanika annyira bonyolult területe a fizikának, hogy még a nem arra specializált fizikusok sem tudnak róla túl sokáig intelligensen beszélgetni.

Bár ugyanez a mesterséges intelligencia modelljeire is igaz, a mesterséges intelligenciának van egy csomó olyan következménye és oldala, amelyről akkor is párbeszédet lehet folytatni, ha az ember nem sokat tud a technológiáról, csak normális észjárása van. A dolognak ugyanis széles körű etikai és társadalmi vonatkozásai is vannak. Hogyan nem tud elszabadulni? Lehetséges-e a szuperintelligencia, ami már az embernél is okosabb, és önmagát alakítja? Hogyan dönti el az önvezető autó, hogy vészhelyzetben a saját utasait vagy a szembe jövőket öli meg? Figyelembe veheti az utasok nemét, korát, nemzetiségét, addigi életvitelét?

Én magam nagy híve vagyok a mesterségesintelligencia-kutatásnak, bár elsőként szoktam leszögezni, hogy ebben csak a mesterséges a biztos, az intelligencia nem. Úgyhogy nem kell annyira félni tőle, mert amit mi mesterséges intelligencia néven emlegetünk, az inkább gépi tanulást jelent. Ezzel persze nem leértékelni akarom, mert nagyon hasznos dolog.

Bitport: Az AI-k egyébként is igen specializált eszközökként jelennek meg, ebben a tekintetben nem hasonlítanak valódi intelligenciára.

Réger József: Ilyen értelemben nem hasonlítanak, de azzal vitatkoznék, hogy specializáltak lennének. A kijelentés azt sugalmazza, hogy minden speciális esetre a rá passzoló algoritmust kellene kifejleszteni, ám ez nem így van. Azt már most világosan látjuk, hogy vannak univerzálisan alkalmazható tanuló algoritmusok, amelyeket az én kedvenc területemmel, az univerzális szenzorokkal is össze lehet kapcsolni.

Az univerzális szenzor elnevezés persze kicsit túlzás. Azt értem alatta, hogy nem kell minden érzékelésre saját szenzorokat fejleszteni, mert elég sok szenzorfeladatra más típusú szenzort is lehet használni. Olyat, ami esetleg teljesen más dolgokat mér vagy érzékel, de néhány ilyen mérésből ki lehet következtetni vagy ki lehet számolni, ami engem ténylegesen érdekel. Ez az úgynevezett indirekt szenzor eljárás, ami nagyon gyorsan terjed.

Érdekes diszciplina a videófolyamok elemzése, amelyből kiderül, hogy ehhez a bizonyos univerzális szenzorhoz a kamerák állnak a legközelebb, a matematikai alapú képanalízisből nagyon sok mindent ki lehet deríteni. A Fujitsunak erre külön laboratóriuma is van, ahol nagyon jó eredményeket értünk el a bonyolult dolgok egyszerű kamerákkal való megfigyelésében. Ezek öntanuló rendszerek, amelyeknek ma már nagyon gyorsan megy a begyakorlása.

Az elején páciensek éjszakai megfigyeléséről volt szó, igen kicsi öntanulással meg tudtuk határozni az alvás fázisaival összefüggő mozgásokat, vagy azt, hogy valamilyen komolyabb baj van, mert egy mozgás már nem ahhoz tartozik. Mindez odáig fejlődött, hogy már mozgó járműből mozgó forgalmat felvéve, valós időben érzékeljük és kategorizáljuk a közlekedés összes szereplőjét. Ez már olyan anomáliák felfedezésére is alkalmas, amikor mi magunk még azt sem tudjuk megmondani, hogy mit keresünk, pláne azt, hogy megtaláltuk-e.

A felügyelet nélküli gépi tanulás önmagától fedezi fel, hogy valami nincs rendben. Egy kibertámadás során úgy kell felfedezni, hogy a rendszer támadás alatt áll, hogy abban sem precedens, sem ismert módszerek felhasználása nem segít, csak a lehetséges dimenziók videojelként kiértékelt grafikus ábrázolása.

Bitport: Visszatérve a 2010-es előrejelzésekhez, ön akkor a közvélekedéssel szemben úgy látta, hogy a technológiai fejlődés és a digitalizáció nem növeli, éppen hogy csökkenti a generációs szakadékot. Az egyre intelligensebb készülékek használatához ugyanis egyre kevésbé van szükség speciális ismeretekre és készségekre. Gondolom azóta nem történt semmi olyasmi, ami erre rácáfolt volna.

Réger József: De igen, történt, és már nem látom a dolgot annyira optimistán. A digitális transzformáció most tapasztalható áttörésének egyik analóg következménye, hogy óriási skill-éhség tapasztalható a vállalatoknál, rendkívüli módon hiányoznak a digitális átalakuláshoz fontos képességekkel rendelkező szakemberek. Ilyen a big data analitika vagy a dolog instrumentális oldala, a szenzotechnológiák, a jelátvitel, a dolgok internete, a milliárd szenzort működtető szétosztott rendszerek.

Ezek a szakemberek nem az egyes vállalatoktól, hanem általában a piacról hiányoznak, a társadalom oktatási része ugyanis analóg módon lemaradt, nem digitalizálódott. Még egy ilyen területen sem lépünk, ahol szinte azonnaliak lennének a pozitív gazdasági következmények, ahol 12-18 hónap alatt már megtérülnek a befeketések. Ha digitális szakadék valóban beszűkült volna, akkor már többeknek kellett volna előre haladnia, mint amennyien valójában előre haladtak.

A probléma másik oldala, amelyre a választ még nem tudom, de a kérdést már igen: hány álláshely maradt a digitális transzformáció világában, ahol minden összekapcsolódik, ahol végponttól végpontig tartó értékláncokat kovácsolunk, minden automatizált és rendkívül hatékony. Erre nincs triviális válasz.

Az ipari forradalmak mindig több, kellemesebb, érdekesebb munkahelyet teremtettek, és a végösszeg mindig pozitív volt; most azonban annyira automatizálunk és mesterséges intelligenciázunk, hogy egyes számítások szerint a most létező állások fele megszűnik, miközben csak egy részük teremtődik újra. Ahol ennek a pénzügyi része megoldható, és mondjuk egy bizonyos alapjövedelemnek köszönhetően mindenki meg tud élni, ott mi motiválja az embereket, hogy tovább képezzék magukat, és mi történik a digitális szakadékkal?

Bitport: Az IT vezetőkkel kapcsolatban már 2010-ben is megállapítottuk, hogy egyre többen tapasztalnak kontrollveszteséget a saját területükön. Akkor ön azt mondta, hogy már a közeljövőben is azok a CIO-k lesznek sikeresek, akik nem az ellenőrzést próbálják fenntartani vagy visszaszerezni, hanem a kreativitást próbálják növelni a szervezetükön belül.

Réger József: Ez jó, mert ebben az esetben 100 százalékban egyetértek az akkori véleményemmel. Most már az is látszik, hogy ez nem az ő döntésük lesz: a mesterséges intelligencia, az öntanuló rendszerek bevezetése a korábbi forradalmakhoz képest már nem csak a munkapiramis legalját törli el, hanem egészen a piramis csúcsát, a döntéshozatali tevékenységet is érinti. Azok a rendszerek, amelyek hatékonyabbak az embernél, sőt kiiktatják az emberek magánvéleményét és hangulatait, már most is helyettesíthetik "az én erőforrásaim, az én döntésem" típusú CIO-kat.

Bitport: Azt a kérdést már fel sem teszem, hogy ezt a CIO-k milyen arányban fogadják el, hiszen mindezek alapján amelyikük nem fogadja el, az már nem is lesz túlságosan sokáig informatikai vezető.

Réger József: Így van. Szeretném persze leszögezni, hogy ezzel nem fenyegetőzni akarok. Most egy fejlődést taglalunk, amelyhez egy új elem csatlakozott, és ez elvesz bizonyos szabadságokat, amelyek eddig adva voltak. A mesterségesintelligencia-rendszerek így működnek. Ilyenkor persze azt szokás mondani, hogy a kettő szimbiózisából új dolgok alakulnak majd ki.

Számolnunk már régen nem kell, és sakkban vagy újabban góban sem érdemes próbálkozni a gépekkel szemben. A rendszereket azonban eszközként kell használni arra, hogy ők azt csinálják, amiben ők jobbak, mi pedig azt csináljuk, amiben mi vagyunk azok. Hogy ennek a végén mi van, azt nem tudjuk, ez már a szingularitás-elmélet, és szuperintellligencia kérdéskörébe tartozik; mindenesetre nagyon hosszú ideig ezt a hibrid modellt fogjuk használni.

Én magam egyébként sosem szerettem a mesterséges intelligencia kifejezést. Egy időben többekkel együtt azt mondtam, hogy artificial intelligence helyett használjuk inkább az intelligence amplification kifejezést, ami az intelligencia erősítését jelenti. Ez sajnos rövidítve nem AI, hanem IA. Így áttértem arra, amit már nagyon sokan és nagyon helyesen használnak: augmented intelligence, vagyis kiterjesztett intelligencia. Még a rövidítése is ugyanaz, el lehet kezdeni az átállást.

A virtuális valóság és a kiterjesztett valóság között is különbséget tesz, hogy a komoly, vállalati működésben használt, B2B vagy ipari termelésre szóló alkalmazások mind az augmented reality körébe tartoznak. A virtual reality az gaming, játék. És ahogy ott az augmented reality a fontosabb, úgy a mesterségesintelligencia-kutatásoknál is fontosabb a kiterjesztett intelligencia – hogyan tudjuk ezt felhasználni az üzleti életben, hogy aminek javulnia kell, azt megjavítsuk.

Bitport: Amikor 2010-ben a felhő kapcsán a cloud technológiák hardvergyártókra gyakorolt hatásáról beszélgettünk, ön azt mondta, hogy a kereslet a korábbi 70-80 százalékára esik vissza. Akinek ez megfelel, és így is kielégítő haszonkulccsal tud működni, az a piacon marad, akinek viszont éppen ez a 20-30 százalékos forgalomcsökkenés teszi be a kaput, annak vége lesz.

Réger József: Ez így is lett. Ennek egyik következménye a piaci koncentráció, a cégek stratégiai vagy jogi alapon is összeállnak, hogy megmaradjanak a nagy volumenek. Elértük azt a szintet, hogy a szervereknek már több mint harmada, közel 40 százaléka valamilyen felhőszolgáltatást nyújtó adatközpontokba kerül, és nemsokára az 50 százalékot is el fogjuk érni.

Idén begyorsult a cloud rendszerek konvergenciája, persze az információtechnológia egy olyan iparág, ahol általában mindig minden exponenciálisan begyorsul. Most éljük azokat a hónapokat, amikor már majdnem minden cégnek cloud first stratégiája van, és a legtöbb infrastruktúra-beruházásnál már azt kell megindokolni, hogy az miért nem egy cloud alkalmazásban megy, nem pedig fordítva.

Bitport: A gyorsulásnak, a felhasználási arány változásának látszik valahol a vége?

Réger József: Az 50 százalék is tovább növekszik majd, főleg azért, mert mindenki új szervertechnológiákon gondolkodik, ahogy mi is a Fujitsunál. Egyre több olyan felhasználási terület van, ami viszonylag nagy kapacitást igényel. Ilyenek a mesterséges intelligencia modelljei is, különösen a tanulási fázisban. Ezeket egy idő után még több szerverrel már nem lehet kielégíteni.

A speciális hardverekkel már azt is egyre nehezebb lesz definiálni, hogy egyáltalán micsoda egy szerver, ezért a régi fogalmakat lehet, hogy nem tudjuk a jövőben tovább vinni. Nem beszélve a kvantum számítástechnikákról. Odáig viszont elmerészkednék, hogy a vevők saját adatközpontjában implementált on-premise állományok továbbra is forogni fognak, ráadásul még gyorsabban.

Bitport: Bár van, aki a Fujitsut még most is hardvergyártóként jegyzi, a vállalat ma már korántsem számít telivér hardvergyártónak. Hogy képzeli el a társaság a saját jövőjét az 5 százalékos bizonytalansági tényezőkkel terhelt jövőben? Sokféle programról olvasni a növénytermesztéstől kezdve az autonóm járművekig, de ezek legtöbbje nyilván nem stratégiai irány.

Réger József: A jövő a Fujitsu szempontjából több szolgáltatást tartalmaz, mint terméket, több szoftvert tartalmaz, mint hardvert, és általában digitális technológiai megoldásokat tartalmaz. Ez az a sarok, ahová a piacon mindenki tolakszik, de arra is van válaszom, hogy mi a Fujitsu specialitása.

Több száz digitális projektünk közül mindegyiknek vannak olyan elemei, amelyeket bárki meg tud csinálni, mert általánosan hozzáférhető eszközökre és technológiákra épül. Egy kis szoftverfejlesztés, egy kis szenzor, egy kis adatbank, egy kis big data, egy kis mesterséges intelligencia. Viszont ha ezeket levonjuk a projektekből, akkor mindegyikben marad olyan kihívás, amely nélkül az egész nem ment volna, amelyre még nincs létező megoldás. Olyan különleges mérnöki tevékenységről van szó, amit csak egy technológiai cég tud teljesíteni, egy kizárólag szolgáltatásokkal foglalkozó vállalat nem képes rá. Egy különleges szenzor, egy különleges drón vagy bármi más.

Tudjuk, hogy ehhez egy számunkra is kötelező transzformációs folyamaton kell átmennünk. A Fujitsu forgalmának még majdnem kétharmada Japánban keletkezik, ez az arány csökkenni fog. A stratégiánk röviden összefoglalva: több szolgáltatás, több digitalizáció, több nemzetközi üzlet.

Bitport: Mondana konkrét példát egy ilyen típusú, különleges mérnöki teljesítményt felvonultató fejlesztésre?

Réger József: A projektek legnagyobb része Japánból származik. Például a már említett mezőgazdasági vagy állattenyésztéssel kapcsolatos kezdeményezések általában szenzorok, illetve algoritmusok kidolgozását jelentik, amelyek a meghatározott esetekben biztosítanak következtetéseket a felhasználóknak. Technológiai áttörést jelent, hogy a Fujitsu hozta létre a világon a legnagyobb teljesítményű chipet a videojelek digitális megértésére és elemzésére, amely nélkül a valós idejű feldolgozás nem lenne lehetséges.

Cloud & big data

A Microsoft tudja, hogy mit gépelünk? Persze, de tehetünk ellene

A fél net ezen a több éves történeten pörög. Úgy látszik, van a személyes adatok védelmének olyan területe, amire érzékenyebbek vagyunk.
 
A vállalatoknál telepített szoftverek közel harmada feleslegesen kerül fel a számítógépekre vagy kihasználatlan, ami szükségtelen költségeket és extra kockázatot jelent egy gyártói auditnál.

a melléklet támogatója a SoftwareONE

Hirdetés

Költséghatékony és kockázatmentes SAP licencelés – IGEN, LÉTEZIK!

Nem szükségszerű, hogy felesleges energiát égessen a szoftveraudittal kapcsolatos felkészülésre, hogy extra munkával terhelje kollégáit ahelyett, hogy az értékes üzleti folyamatokkal foglalkozzanak.

Hirdetés
A digitális átalakulás szép elv. De ha mindent az azonnali megtérülés és az IT-költségek csökkentése vezérel, akkor csak elv marad – súlyos valós következményekkel. Takács István Péter írása.

Az élethosszig tartó tanulás lesz a legfontosabb képességünk

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Az IPR-Insights idén is megkérdezte a vállalatokat a tapasztalataikról. A válaszadók többsége több auditra készül, de magabiztosabban várja az auditort. Fábián László (IPR-Insights) írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.