A telekommunikációs cégek gyorsan rá is csaptak a lehetőségre, és a Toyotával közösen létrehozták az Automotive Edge Computing Consortiumot.

Egy autógyártó, a Toyota, egy chipgyártó, amely természetesen az Intel, egy autóalkatrész-gyártó, a Denso, valamint két telekommunikációs cég, az Ericsson és a japán NTT (Nippon Telegraph és a Telephone Corporation) autóipari big data konzorciumot hoztak létre. Az Automotive Edge Computing Consortium feladata lesz, hogy kidolgozza az önvezető autókhoz szükséges mobilhálózati eszközökre vonatkozó szabványokat a megnövekedő adatátviteli és adatfeldogozási kapacitásigényekhez igazodóan.

Nyolc év múlva, 2025-ben az előzetes becslések szerint csak az önevezető technológiához kötődően havi 10 exabájt (kb. 10 milliárd gigabájt) adat mozog majd az önvezető közlekedési eszközök és a felhős adatközpontok között.

Ennek megfelelően a konzorcium elsősorban a hálózati kapacitás növelésére fog összpontosítani – áll a Toyota tömör közleményében. A konzorcium munkája kiterjed a nagy tömegű adatmennyiség továbbításához szükséges hálózatokra, valamint a rendszerben használandó mobil eszközökre is. A szabványok mellett a legjobb gyakorlatok és use case-ek kidolgozását is tervezik. Emellett természetesen szeretnék a konzorciumot minél gyorsabban bővíteni.

Ez tényleg nem megy egyedül

Az önvezető technológia minden eddiginél komolyabb együttműködést követel meg az iparági szereplőktől. Ráadásul eleve több iparágnak kell összefognia. A szűken vett autógyártó ipar (autógyártók, motorfejlesztő cégek, szórakoztató elektronikai és egyéb alkatrész-beszállítók stb.), az informatikai ágazat (félvezető-gyártás, szoftveripar, felhős szolgáltatók stb.) és a telekommunikációs ágazat közös munkájával lehet megoldani nagyon sok felmerülő kérdést.

Az önvezető technológia nagy adatfeldolgozási igénye például új hálózati és számítástechnikai infrastruktúrákat, tárolási erőforrás-elosztási eljárásokat stb. igényelnek. Ezért a konzorcium szoros kapcsolatot akar kialakítani az önvezető technológiák körül létrejött iparági szövetségekkel, valamint a vezető vállalatokkal.

Cloud & big data

5 százalékot adna magából az amerikai kormánynak az OpenAI

Sajtóértesülések szerint a világ egyik legjelentősebb MI-fejlesztője ugyanezt várná el az összes nagy belföldi riválistól, hogy aztán a hatalmas csomag felett egy állami alapkezelő őrködjön. Az ötlet mögött a technológiával szembeni ellenállás és a szabályozás felpuhítása állhat.
 
Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.
Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.