Néhány hónapja még csak az LCD-üzletág eladása merült fel, ma már a nagy múltú japán vállalat egészének megvételéről alkudoznak a kérők.
Hirdetés
 

Hamarosan lezárulhat a Sharp immár sok évre visszatekintő vesszőfutása. Iparági források szerint két komoly ajánlattevő is bejelentkezett a szigetország egykor szebb napokat látott nagyvállalatára.

Közeleg a tajvani hatalomátvétel?

A Financial Times tudosítása szerint a Hon Hai Precission Industry, ismertebb nevén a Foxconn 600 milliárd yent, azaz nagyjából 5,1 milliárd dollárt adna a Sharpért. Ám nem a tajvani elektronikai beszállító az egyetlen szereplő az ügyben, hiszen a japán állami hátterű Innovation Network Corporation szintén felmerült lehetséges vásárlóként. Utóbbi célja leginkább az, hogy megakadályozza a vállalat külföldi tulajdonba kerülését.

A Foxconn vételi ajánlatának hírére a Sharp papírjai kilőttek a tokiói tőzsdén, de később az árfolyam sokat korrigálva végül szűk 6 százalékos erősödéssel fejezte be a tegnapi napot. Ezzel együtt sem éri el a japán vállalat piaci kapitalizációja jelenleg a 230 milliárd jent, azaz a 600 milliárdos ár több mint gálánsnak tűnik. Igaz, alig kilenc hónappal ezelőtt még körülbelül ennyit ért a Sharp, de azóta nagyjából megfelelződött a részvényárfolyam.

A cég legutóbbi tíz évének teljesítményét hűen tükrözi a papírok értékének alakulása. Miközben jelenleg 128 jenért lehet egy részvényt venni, 2011-ben még ezer felett, 2006-ban pedig bőven kétezer jen felett jegyezték a vállalat értékpapírjait. Ha valaki 2006-ban befektetett a cégbe és idáig kitartott, vagyonának durván 95 százaléka párolgott el.

Sok vagy kevés?

A pletykának egyébként december végén magának a Foxconn elnökének nyilatkozata adott alapot. Terry Gou akkor azt mondta, ha teljes kontrollt kapnának a Sharpban, két éven belül kihoznák a veszteséges pályáról. A tajvani lapok ezzel párhuzamosan 300 milliárd jen körülire becsülték a lehetséges vételárat.

A mostani 600 milliárd ehhez képest soknak tűnhet, ám a Sharp hatalmas értékkel bíró tulajdonokkal rendelkezik. A cég például a 2000-es években húzott fel egy gigászi gyárkomplexumot Japánban, amelyre akkor 10 milliárd dollárnak megfelelő pénzt költött. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben a Foxconn lesz a befutó és a tajvaniak hatákonyan tudják összefésülni a portfóliókat, akkor mindenképpen pozitív lehett az üzlet hosszú távú egyenlege.

Mindig van lejjebb

Az egykor a tévés és LCD-piacon dúskáló Sharpnál három éve már válságstábot kellett létrehozni, hogy megoldást találjanak a problémára, akkor elsősorban a drasztikus leépítésekben reménykedtek. Ez komoly lépés volt, mivel a vállalat az 50-es évek óta nem kényszerült tömeges elbocsátásokra. Aztán részlegesen kiszállt a tévés üzletből, ami elsősorban az európai és az amerikai piacot érintette.

És persze ott voltak a pénzügyi mentőcsomagok. Tulajdonképpen ennek tekinthető a dél-koreai Samsung 2013-as lépése, amikor is 111 millió dollárért 3 százalékos részesedést vásárolt a vállalatban. Legutóbb, tavaly májusban 1,7 milliárd dollárt kapott a Sharp a bankoktól, amelyek év végére komoly nyomás alá helyezték. A vállalat ultimátumot kapott, hogy hónapokon belül találjon vevőt, aki részben vagy egészében hajlandó megvásárolni a gyengélkedő LCD üzletágát.

Mindeközben Kozo Takahashi elnök-vezérigazgató azzal igyekezett lecsillapítani a hitelezői kedélyeket, hogy néhány szóba jöhető céggel már el is indultak a tárgyalások. A tárgyalásokról és az eladás várható időpontjáról azonban nem árult el semmit. Akkor azt is kijelentette: egyelőre nincs napirenden, hogy közvetlenül a Sharpba keressenek befektetőt.

Piaci hírek

Mustafa Suleyman másfél évet ad a fehér gallérosoknak az MI-vel szemben

A Microsoft MI-főnöke szerint egy-másfél éven belül a szellemi munkát végzők feladatait is átveszi a mesterséges intelligencia.
 
Hirdetés

Produktivitás mint stratégiai előny: mit csinálnak másként a sikeres cégek?

A META-INF által szervezett Productivity Day 2026 idén a mesterséges intelligencia és a vállalati produktivitás kapcsolatát helyezi fókuszba. Az esemény középpontjában a META-INF nagyszabású produktivitási kutatásának bemutatása áll, amely átfogó képet nyújt a magyar vállalatok hatékonyságáról és működési kihívásairól.

Vezetői példamutatás és megfelelő oktatás, vállalatikultúra-váltás nélkül gyakorlatilag lehetetlen adatvezérelt működést bevezetni. Cikkünk nemcsak a buktatókról, hanem azok elkerülésének módjairól is szól.

EGY NAPBA SŰRÍTÜNK MINDENT, AMIT MA EGY PROJEKTMENEDZSERNEK TUDNIA KELL!

Ütős esettanulmányok AI-ról, agilitásról, csapattopológiáról. Folyamatos programok három teremben és egy közösségi térben: exkluzív információk, előadások, interaktív workshopok, networking, tapasztalatcsere.

2026.03.10. UP Rendezvénytér

RÉSZLETEK »

A PMI Budapest, Magyar Tagozat májusban rendezi meg az Art of Projects szakmai konferenciát. A rendezvény kapcsán rövid írásokban foglalkozunk a projektmenedzsment szakma újdonságaival. Az első téma: mit gondolunk ma a projekttervezésről?

Régen minden jobb volt? A VMware licencelési változásai

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.