Néhány hónapja még csak az LCD-üzletág eladása merült fel, ma már a nagy múltú japán vállalat egészének megvételéről alkudoznak a kérők.

Hamarosan lezárulhat a Sharp immár sok évre visszatekintő vesszőfutása. Iparági források szerint két komoly ajánlattevő is bejelentkezett a szigetország egykor szebb napokat látott nagyvállalatára.

Közeleg a tajvani hatalomátvétel?

A Financial Times tudosítása szerint a Hon Hai Precission Industry, ismertebb nevén a Foxconn 600 milliárd yent, azaz nagyjából 5,1 milliárd dollárt adna a Sharpért. Ám nem a tajvani elektronikai beszállító az egyetlen szereplő az ügyben, hiszen a japán állami hátterű Innovation Network Corporation szintén felmerült lehetséges vásárlóként. Utóbbi célja leginkább az, hogy megakadályozza a vállalat külföldi tulajdonba kerülését.

A Foxconn vételi ajánlatának hírére a Sharp papírjai kilőttek a tokiói tőzsdén, de később az árfolyam sokat korrigálva végül szűk 6 százalékos erősödéssel fejezte be a tegnapi napot. Ezzel együtt sem éri el a japán vállalat piaci kapitalizációja jelenleg a 230 milliárd jent, azaz a 600 milliárdos ár több mint gálánsnak tűnik. Igaz, alig kilenc hónappal ezelőtt még körülbelül ennyit ért a Sharp, de azóta nagyjából megfelelződött a részvényárfolyam.

A cég legutóbbi tíz évének teljesítményét hűen tükrözi a papírok értékének alakulása. Miközben jelenleg 128 jenért lehet egy részvényt venni, 2011-ben még ezer felett, 2006-ban pedig bőven kétezer jen felett jegyezték a vállalat értékpapírjait. Ha valaki 2006-ban befektetett a cégbe és idáig kitartott, vagyonának durván 95 százaléka párolgott el.

Sok vagy kevés?

A pletykának egyébként december végén magának a Foxconn elnökének nyilatkozata adott alapot. Terry Gou akkor azt mondta, ha teljes kontrollt kapnának a Sharpban, két éven belül kihoznák a veszteséges pályáról. A tajvani lapok ezzel párhuzamosan 300 milliárd jen körülire becsülték a lehetséges vételárat.

A mostani 600 milliárd ehhez képest soknak tűnhet, ám a Sharp hatalmas értékkel bíró tulajdonokkal rendelkezik. A cég például a 2000-es években húzott fel egy gigászi gyárkomplexumot Japánban, amelyre akkor 10 milliárd dollárnak megfelelő pénzt költött. Arról nem is beszélve, hogy amennyiben a Foxconn lesz a befutó és a tajvaniak hatákonyan tudják összefésülni a portfóliókat, akkor mindenképpen pozitív lehett az üzlet hosszú távú egyenlege.

Mindig van lejjebb

Az egykor a tévés és LCD-piacon dúskáló Sharpnál három éve már válságstábot kellett létrehozni, hogy megoldást találjanak a problémára, akkor elsősorban a drasztikus leépítésekben reménykedtek. Ez komoly lépés volt, mivel a vállalat az 50-es évek óta nem kényszerült tömeges elbocsátásokra. Aztán részlegesen kiszállt a tévés üzletből, ami elsősorban az európai és az amerikai piacot érintette.

És persze ott voltak a pénzügyi mentőcsomagok. Tulajdonképpen ennek tekinthető a dél-koreai Samsung 2013-as lépése, amikor is 111 millió dollárért 3 százalékos részesedést vásárolt a vállalatban. Legutóbb, tavaly májusban 1,7 milliárd dollárt kapott a Sharp a bankoktól, amelyek év végére komoly nyomás alá helyezték. A vállalat ultimátumot kapott, hogy hónapokon belül találjon vevőt, aki részben vagy egészében hajlandó megvásárolni a gyengélkedő LCD üzletágát.

Mindeközben Kozo Takahashi elnök-vezérigazgató azzal igyekezett lecsillapítani a hitelezői kedélyeket, hogy néhány szóba jöhető céggel már el is indultak a tárgyalások. A tárgyalásokról és az eladás várható időpontjáról azonban nem árult el semmit. Akkor azt is kijelentette: egyelőre nincs napirenden, hogy közvetlenül a Sharpba keressenek befektetőt.

Piaci hírek

A Tesla bármelyik másik márkánál több halálos balesetben érintett

Az elmúlt években gyártott járműveket vizsgálva kiderült, hogy az amerikai utakon a Teslák az átlagosnál kétszer gyakrabban szerepelnek végzetes ütközésekben a megtett mérföldek arányában.
 
Ezt már akkor sokan állították, amikor a Watson vagy a DeepMind még legfeljebb érdekes játék volt, mert jó volt kvízben, sakkban vagy góban.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2024 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.