A Mozio alapítója és vezetője, David Litwak nem kevesebbet állít a Google-ről a Boston Dynamics felvásárlása kapcsán, hogy a Google az új Bell Labs. Az 1925-ben alapított kutatóintézet, amely kezdetben telefonközpontok fejlesztésével foglalkozott, többek között as Unix, a tranzisztor, a lézer és a C és C++ programozási nyelv kidolgozásában jeleskedett. Hét Nobel-díj kötődik a kutatóontézethez. Litwak saját blogján közzétett cikkében azt állítja, hogy a mostani 30-as generáció számára a Google tölti be ugyanezt a szerepet, mert nincs még egy cég, amely annyit költene kutatás-fejlesztésre, mint a keresőóriás, de még ennél is fontosabb – írja a szerző –, hogy nem csak a jelennek, hanem a jövőnek is fejlesztenek: azt is megpróbálják kitalálni, hogy az elkövetkező évtizedekben merre megy a technológia, akárcsak a Bell Labs a maga idejében.

A cikkre Zak Kukoff, egy vállalkozásfejlesztéssel foglalkozó szakember írt választ, amiben egyszerű érvekkel hűti le Litwak lekesedését: a Bell Labs mögött jelentős kormányzati források voltak, így az ott folyó kitatások valóban közkinccsé tudtak válni. A Google ellenben egy tőzsdei cég, amelynek törvényszerűen célja a profitmaximalizálás, hiszen a részvényesek ezt várják el tőle. Így a Google X-ben folyó kutatások nem válhatnak közkinccsé, legfeljebb a Google által megvalósított termékek formájában. David Litwak cikkét egy kattintásnyira olvashatják, ahogy Zak Kukoff válaszát is.

Győzelmi jelentés a Mozillától

Év végéhez közeledve a cégek (is) évet értékelnek: pontosabban győzelmi jelentéseket küldenek az éterbe (jelen esetben többnyire a netre). A Mozilla is számba vette a győztes csatáit. Csak címszavakban: megünnepelhette a 15. születésnapját; elindult a Firefox OS, mi több, azóta már vannak az operációs rendszert futtató készülékekről is beszámolhattunk. A Firefox OS-sel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy annak idején a Microsoft attól rettegett (vagyis sokan szerették volna, ha retteg), hogy a Netscape, az ezredforduló böngészősztárja, szép fokozatosan alkalmazások futtatására alkalmas operációs rendszerré növi ki magát. És íme: ha nem is a Netscape-ből, de a Firefoxból mégis csak az lett. És akkoriban még nem is beszéltek böngészőben futó alkalmazásokról...

De vissza a felsoroláshoz: elindult a netezés közben a magánélet védelmét segítő Lightbeam, és utjára bocsátották a Stop Watching Us kezdeményezést az NSA lehallgatások elleni tiltakozásul. És hogy a legismertebb termékük se maradjon ki: az androidos Firefox is hasít, a felhasználók 4,5 csillaggal értékelték. A Mozilla blogján, egy kattintásnyira a Bitporttól mindezt elolvashatják sokkal részletesebben és szellemesebben is, vagy a HWSW oldalán magyar kiadásban.

Pénz beszél – változik az e-payment európai piaca

Egy európai léptékkel jelentés egyesülésről számol be a New York Times az elektronikus fizetési piacról. A mobil fizetési megoldásokat fejlesztő svéd Klarna felvásárolta német riválisát, a Magyarországon is jelen lévő Sofort nevű céget. A 2005-ben, eredetileg Kreditor néven alapított cég 2009-ben változtatta nevét a jelenlegire. Ma már 800 alkalmazottat foglalkoztat. 1,4 millió felhasználója van Európa-szerte. Indulása óta 70 millió tranzakciót bonyolítottak le a rendszerén keresztül. 2012-ben 1,8 milliárd euró értékű tranzakció ment át a Klarna rendszerein. Fizetési megoldásának egyik kulcseleme, hogy nem kell előzetes regisztráció, nem kell hitelkártya, és a terméket csak azután kell fizetni, ha leszállították. A rendszer minden eddiginél jobb konverziót ígér mobilokról. A kereskedő ráadásul nem kockáztat, mert ha az ügyfél nem fizetne, a Klarna állja a cechet.

Startupoknak tanulságos: Niklas Adalberth, a Klarna vezérigazgató-helyettese, egy tavalyi konferencián

Svédországban az online vásárlások harmadánál a Klarna rendszerein keresztül bonyolítják a fizetést. A Sofort szintén jelentős szereplőjévé vált az európai piacnak. A Klarna rajta keresztül komoly lehetőségeket kaphat a német piacon. A tranzakció részleteiről egyelőre keveset tudni, a svéd cég 150 milliót fizethetett készpénzben és részvényekben. A részletek egy kattintásnyira, a New York Times oldalán.

Megvan a megoldás, ami érvényben tartja Moore törvényét?

Megtalálták volna az ultra alacsony feszültségen működő chipek kulcsát? A kísérletek mindenesetre ígéretesek. A Massachusetts Institute of Technologyn a Research Laboratory of Electronics egy munkacsoportja Michael Watts professor vezetésével azon kísérletezik, hogy az információ továbbítását végző elektronokat fotonokkal váltsa ki. A váltásnak óriási lenne a szerepe. Jelenleg ugyanis már olyan nagy számban tartalmaznak tranzisztorokat a mikrochipek, hogy hiába sikerült a belső vezetékek egy bit átviteléhez szükséges fogyasztását 100 femtoJoule-ra (10^-15 Joule) csökkenteni, a nagy bonyolultság miatt összességében a chipek nagyon gyorsan elérik a 100 wattot. Watts munkacsoportjának az új eljárással sikerült a bitátvitelhez szükséges fogyasztást 1 femtoJoule-ra csökkenteni. Ráadásul olyan eljárással sikerült kivitelezni ezt, hogy a sorozatgyártás akár a hagyományos chipgyártó üzemekben is megoldható. A részletek egy kattintásnyira, a MIT Technology Review oldalán olvashatók.