Bár az Uber-sofőrök jogállása mindenhol téma, ahol a dotkom taxitársaság megjelent, Nagy-Britanniában már bírósági ítélet is született azzal kapcsolatban, hogy a sofőröket alkalmazottnak, nem pedig alkalmi munkavállalónak kell tekinteni. Ez együtt jár azzal, hogy az Ubernek biztosítania kell számukra a minimálbért, a fizetett szabadságot vagy a betegállományt, illetve fizetnie kell utánuk minden olyan járulékot és juttatást, amelynek hiánya egyébként a "gig economy", vagyis az alkalmi munkavégzésre épülő rendszer versenyelőnyét jelentené a hagyományos foglalkoztatási modellekkel szemben.

Más területeken is irányadó lehet

Az egyelőre még uniós tagállamban júliusban fordult két Uber-sofőr a munkaügyi bírósághoz, kifogásolva, hogy a gyorsan terjeszkedő szolgáltatás szabálytalanul kezeli őket önfoglalkoztató munkavállalónak, és így szabálytalanul tagad meg tőlük bizonyos jogokat. A szakszervezetek természetesen az egyelőre nem jogerős ítélet jelentőségét méltatják, míg az Uber azonnal bejelentette, hogy fellebbezni fog a bíróság döntése ellen.

Maga a döntés persze nem csak az Ubert, hanem azt a több ezer brit vállalkozást is érinti, amely az online gazdaságban határozott idejű szerződés nélkül foglalkoztatja napi szinten az embereket. Sőt a kommentárok azt is kiemelik, hogy egy-egy ilyen döntés más országokban is befolyásolhatja a bíróságokat. Az Uber korábban Kaliforniában szenvedett vereséget egy hasonló célú peres eljárásban, azonban az amerikai szövetségi államban azt még nem mondták ki, hogy az ítéletet ki kell terjeszteni a platformhoz csatlakozó összes vezetőre.

A nagyjából 40 ezer brit Uber-sofőr nem üdvözli egy emberként a bíróság döntését: sokan a rugalmas munkaidejüket féltik, vagy egyenesen attól tartanak, hogy a szolgáltató akár ki is vonulhat az Egyesült Királyságból. Ez abból a szempontból teljesen életszerű, hogy maga az Uber nem feltétlenül vállalja át a sofőröktől azt a kockázatot, hogy az adott időszakban éppen sikerül-e megfelelő mennyiségű fuvart szerezniük. Másfelől viszont a "gig economy" nem csak a rugalmas munkavégzés, hanem a munkavállalók kiszolgáltatottsága tekintetében is új távlatokat nyit, amire a munkaadóknak is érdemes lenne megnyugtató válaszokat találniuk.

Már a levegőt is meghódítanák

A szárazföldi közlekedés megújítására törekvő Uber eközben terjedelmes tanulmányt tett közzé, amelyben már a városi légi közlekedés lehetőségeit tárgyalja. Az egyébként tényleg érdekes olvasmánynak számító, 98 oldalas white paper az Uber Elevate néven hivatkozik arra a függőlegesen fel- és leszálló (VTOL) járművekre épülő programra, amely a jövőben tömeges közlekedési lehetőséget teremtene a nagyvárosokban, ráadásul az autók fenntartásához képest alacsonyabb költségek és az utazási idő drasztikus csökkentése mellett.

Ebben az esetben nem arról van szó, hogy az önvezető autókkal kísérletező társaság saját helikopterflottákat akarna felállítani. Ehelyett együttműködést szorgalmaz a járműgyártók, a szabályozó hatóságok, illetve a városi és állami kormányzati szervezetek között, amihez a maga részéről a hatalmas felhasználói bázist és a közlekedési platform üzemeltetésének tapasztalatát adná hozzá.

Azt az Uber tanulmánya is elismeri, hogy ambiciózus és rövid távon nem megvalósítható elképzelésről van szó, amely azonban a vállalat szerint egy évtizeden belül átültethető lenne a gyakorlatba is. Ehhez az iparágakon átívelő együttműködések mellett meg kell oldani bizonyos szabályozási kérdéseket, fejleszteni kell a jelenleg rendelkezésre álló akkumulátor-technológiákat, és megoldást kell találni a zajszennyezés vagy a közlekedésbiztonság megfelelő kihívásaira.