Még mindig nem jutott nyugvópontra az online-kassza rendszer kiépítése Magyarországon. "Most alapvetően az a probléma, hogy nincs elég, az adóhivatali elvárásoknak megfelelő pénztárgép" – mondja Fülöp Gábor, a Magyar Telekom üzleti értékesítési igazgatója.

Egyedi rendszer, folyamatos igazodással

Fülöp szerint ennek oka az is, hogy nincs a miénkkel egyező rendszer a világon. Ráadásul a specifikációk egészen az utolsó időkig változtak, amihez főleg a gyártóknak nehéz alkalmazkodniuk. Az eszközök mobilhálózatokon keresztül kapcsolódnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal rendszeréhez. Elvárás, hogy a beépített SIM chipeknek a jogszabályi előírásnak megfelelően minden magyarországi szolgáltató hálózatához kell tudniuk kapcsolódni.

Ez utóbbi az előírások szerint azért fontos kitétel, mert így biztosítható, hogy az adott online kapcsolat néhány lefedetlen földrajzi területet kivéve mindig találjon elég térerőt az adattovábbításhoz függetlenül attól, hogy melyik szolgáltató chipje van a kasszába építve.

"Megközelítőleg 180 ezer kiskereskedő lehet, akiknek online-kasszát kellene működtetniük, és ott vannak még a szuper- és hipermarketek által használt nagyteljesítményű pénztárgépek, amelyek száma 40 ezerre becsülhető – mondja Fülöp Gábor. – Ami megfigyelhető, hogy ezeket a nagy ügyfeleket az operátorok közvetlenül keresik meg. A Telekomon belül ezzel a körrel a T-Systems foglalkozik" – teszi hozzá.

A kicsikért is nagy a verseny

Eltérő viszont az üzleti modell a kisebb ügyfelekért folyó versenyben. "A három operátor közül egyedül a Magyar Telekom szerződik közvetlenül az online-kassza tulajdonosával, a másik két szolgáltató aggregátorokon keresztül van jelen a piacon" – mondja Fülöp. Ám a közvetlen disztribúciót a Magyar Telekom sem maga végzi. Két nagy pénztárgép-értékesítő céggel állapodtak meg, az Alt Cash-sel és a Prior Cash-sel. Az eszközt náluk rendelők egyben a szolgáltatást is megrendelik. Az utóbbira vonatkozó szerződést viszont ezek a cégek a Telekom nevében kötik az ügyféllel.

Fülöp Gábor: az ügyfél a választással tartós házasságra rendezkedik be...

"Mi nem árulunk pénztárgépet, bár ha már tévét is árulunk, akár ezt is tehetnénk. Itt azonban nemcsak arról van szó, hogy fogom a pénztárgépet, elviszem, és az üzletemben majd magam bekapcsolom. Igencsak bonyolult ugyanis az eljárás, ahogyan azokat üzembe kell helyezni, majd feljelentkeztetni a NAV-rendszerébe” – indokolja az értékesítési igazgató.

A Telenor és a Vodafone más utat jár: a velük szerződött aggregátorok megveszik a SIM-kártyákat a szolgáltatótól, amit aztán beépíttetnek a pénztárgép forgalmazókkal. Az aggregátorok a SIM-ekért havidíjat fizetnek a szolgáltatóknak, ám az csak rajtuk múlik, hogy a szolgáltatást mennyiért adják tovább.

Az árakban egyelőre nincs verseny: „mindenki, beleértve az aggregátorokat is, ugyanannyit, vagyis havi 2300 forintot kér a kereskedőktől – mondja ezzel kapcsolatbna Fülöp, bár hozzáteszi: "Mi jöttünk ki ezzel az árral, a többiek követtek minket ebben".

Tartós házasság

Arra a kérdésre, hogyan akkor mitől indul el a verseny, az értékesítési igazgató így válaszol: "lényegében már el is indult, minden pénztárgép-forgalmazó letette valamilyen aggregátor vagy épp a Telekom mellett a voksát. Az, hogy kit választ, nyilván az említett piaci szereplők által felajánlott kondícióktól és szolgáltatásoktól függ. Azt nem lehet borítékolni, hogy a 2300 forintos ár az idők végezetéig megmarad. Racionálisan inkább lefelé mozdulhat, bár nem lehet tudni, hogy még milyen addicionális költségek rakódnak az egész folyamatra, ami végül ellenkező irányba indíthatja el a tarifákat”.

Szerinte egyébként melletük szól, hogy a Telekomnál a szolgáltatáshoz nem kapcsolódik kötelező hűségidő – bár ez a SIM-csere nehézségei miatt valószínűleg elhanyagolható szempont –, és probléma esetén az ügyfél közvetlenül a cég ügyfélszolgálatához fordulhat. Ha viszont az ügyfél eldönti, kit választ, tartós házasságra rendezkedik be. Szolgáltatót váltani ugyanis nem olyan egyszerű, mint a hagyományos mobil előfizetéseknél. Itt a SIM-kártya be van építve a pénztárgép „agyába”, vagyis az adóügyi modulba (AEE – adóügyi ellenőrző egység). Szolgáltatót váltani így csak az AEE vagy a teljes gép cseréjével lehet.