Ma minden az 5G-ről szól a telekommunikációs iparban, ám ma még sokak szerint ez csak üres felhajtás. Total Telecom konferenciáján Yogesh Malik, az amszterdami székhelyű integrált hang- és adatszolgáltató Veon technológiai vezetője viszont épp arról beszélt, hogy az 5G olyan mértékben alakítja át az ágazatot, hogy azok a telekom-cégek, melyek nem lépnek időben, akár a be is zárhatják a boltot.

Forgatókönyvek már vannak

Malik szerint még azoknak a szolgáltatóknak is érdemes foglalkozni az új technológiával, melyek már a 3G korszak HSPA (High Speed Packet Access) szakaszában feladták addigi versenyelőnyüket, és a 4G által kínált többletlehetőségekkel sem nagyon éltek. Ahhoz azonban, hogy az akadályokat sikerrel vegyék, mindenképpen a lehető legtöbbet kell kihozniuk az 5G-ből, nem elég csak jól árazott adatcsomagokkal piacra lépni.

Az 5G ugyanis nem infrastruktúra fókuszú, hanem sokkal inkább szolgáltatásközpontú gondolkodást kíván. Kétségtelen, hogy az 5G jelentős hálózatsűrűséget hoz magával, de az, hogy az egyes területeken ténylegesen mennyi kis hatósugarú cellára lesz szükség, jelentősen eltéréseket mutat majd. Londonban például van olyan operátor, amely szerint legalább félmillió kell, mások szerint mge elegendő lesz 40-50 ezer is.

A nagy bizonytalanság elősegíti majd a hálózatmegosztás iránti igény növekedését, de akár az is elképzelhető, hogy kialakul egy olyan modell, amelyben nagykereskedelmi szereplők üzemeltetnék a hálózatot, és tőlük bérelhetnék a kiskereskedelmi szolgáltatók a szükséges kapacitásokat. Ez felszabadítaná az addigi infrastruktúrával is foglalkozó operátorokat, hogy intenzívebben koncentráljanak az egyéb, például a tartalomszolgáltatásokra. Persze ott sem lenne könnyű dolguk, hiszen ott a már komoly piacismerettel és -részesedéssel bíró OTT(over-the-top) szolgáltatókkal kell megmérkőzniük.

Digitális szolgáltató leszek! Kamu...

A cégek egy része azt sugallja, hogy már belefogtak, hogy olyan digitális szolgáltatásokat nyújtó vállalattá alakuljanak át, melyek igyekeznek az ügyfelek digitális életének középpontjába kerülni. Ez azonban ebben a formában alapvetően kamu. A szolgáltatók hálózatai ugyanis 30-40 éve digitálisak, másfelől igen nehéz lenne olyan telekom céget találni, amelyiknek nem mindene az ügyfél. Egy szakértő szerint nem lehet őket ezért hibáztatni, hiszen csak azt mondják, amit előfizetőként hallani akarunk.

A szolgáltatók többsége egyelőre a hálózata mögé bújik, árulja a különféle célokat szolgáló adatcsomagjait, aztán ha az ügyfél lelép tőle már nem sok mindent tud tenni. Pedig nagyon is tud.

A Total Telecom konferenciáján a Turkcell volt a bezzeg szolgáltató. A török operátor vezérigazgatója Kaan Terzioglu részletesen beszámolt arról mi minden lehetőséget igyekeznek megragadni a szolgáltatás palettáról. Egyebek mellett a mobilszolgáltató saját üzenetplatformot hozott létre BiP néven, ami a maga 16 millió felhasználójával igen erős közvetlen konkurenciájává vált a WhatsAppnak. Zenei platformja pedig háromszor nagyobbra nőtt, mint amekkora piacot a Spotify tudhat magáénak Törökországban. Vagyis a Turkcellnél fordított a képlet, a szolgáltató a kabáthoz varrja a gombot, az üzenetküldő és zenei ajánlatait az alapszolgáltatásaihoz sorolja, és ehhez igazítja a szükséges hang- és adatmennyiséget, nem pedig fordítva.

Egy-egy ilyen példa persze nem feltétlenül másolható le minden piacon, de érdemes elgondolkodni rajta. Baris Zavaroglu, a Turkcell digitális médiaszolgáltatási igazgatója, szerint az 5G olyan mint egy autópálya, a rajta közlekedő járművek pedig a szolgáltatók azon eszközei, amivel minél nagyobb adatmennyiséget tudnak az ügyfélnek eladni, hogy minél több profit is képződjön.

A Veon technológiai vezetője szerint a telekom cégek sem lesznek univerzálisak, meg kell határozniuk a fókuszterületeiket. Például ha az innovációra helyezik a hangsúlyt, követhetik a magyar szolgáltatók egy része által is járt utat, a startup-inkubációt).

Operátor mint tőkebefektető

A felkarolás speciális formáját alkalmazza a Softbank. A japán szolgáltató méretes tőkealapot hozott létre, hogy bárhol a világon befektessen az arra érdemes vállalkozásokba. Nagyjából egy éve indította el a Softbank Vision Fundot, amely jelenleg 93 milliárd dolláros befektetési lehetőséget nyújt, de ezt 100 milliárd dollárra kívánja növelni.

Az Orange más utat jár be, miután komoly tapasztalatokat szerzett Afrikában a mobil pénzügyi tranzakciók terén, úgy döntött alapít egy saját bankot. Az Orange Bank nemrégiben kezdte meg a működését, és reméli, hogy az európai pénzpiacon is megtalálja majd a számításait.

A tartalomszolgáltatás azonban talán mégis jobban illik a telekom cégekhez, de itt sem árt vigyázni, mert ez drága műfaj lehet. A brit BT például az utóbbi években sportközvetítések jogainak a megszerzésére költött el rtengeteg pénzt, hogy a prémium kategóriába vigye el a tévészolgáltatását. Megbízható játékosként sikerült belépnie a piacra, de meglehet, az ezért fizetett  át túlzott volt: cég idei második negyedéves jövedelmezőségi számai 4 százalékos csökkentek, nem kis részben a sportjogok megszerzésére fordított beruházások miatt.