Kevés a szakember, és vidéken nincsenek irodák. Ezek is korlátozzák a magyar outsourcing ágazat bővülését.

Több mint száz szolgáltató központ, azaz az SSC (Shared Service Center ) működik Magyarországon, melyek összesen mintegy 35 ezer embert foglalkoztatnak. Az SSC-k a következő két évben további évi 1900 fős bővítést terveznek – mondta a Bitportnak Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke.

Bár időnként újabb szereplők is jönnek Magyarországra, ma már többször előfordul, hogy noha ott vagyunk a végső listán, a végén mégsem minket választanak. Suhajda szerint ennek több oka is van.

A duális képzés nem csodaszer

Az első a már sokat hangoztatott és egyre több más szakmát is érintő akut probléma, a szakemberhiány. Az idegen nyelveket beszélő fiatalok jelentős része manapság inkább külföldön próbál szerencsét, a nyelvtudással nem rendelkezők viszont használhatatlanok az ilyen szolgáltatást végző vállalkozások számára.

Suhajda Attila, a HOA elnöke

Suhajda úgy látja, a szakember-utánpótlás helyzete hosszabb távon is kritikus, például az oktatási rendszert az utóbbi időben érő változások miatt is. Látványosan csökkentették az állami oktatási rendszerben a nyelvórák számát, miközben a nyelvtudás ma már olyan készség, ami nélkül a munkaerőpiacon nem nagyon lehet érvényesülni. "Ha a cél az, hogy bezárkózzunk határaink mögé, és nem akarunk exportpiacokra szolgáltatni, akkor jó persze jó ez az irány, mivel nyelvtudás nélküli munkaerővel cégeink nem lesznek erre alkalmasak" – mondta.

Azok a felröppent tervek sem tesznek jót a szakemberképzésnek és a tehetségek támogatásának, amelyek fizetőssé akarják tenni az iskolán belüli különórákat, korrepetálásokat. Az informatikai készségek elsajátítása sem kap megfelelő figyelmet a hazai közoktatásban, pedig az állások többségénél ma már ez is alapelvárás.

Az elnök nem tartja jónak azt a felsőoktatási reform duális képzésére vonatkozó kormányzati elvárást sem, hogy a vállalatok szálljanak be az oktatás finanszírozásába. Ez ugyanis megint csak azt mutatja, hogy a döntéshozók nem igazán vannak tisztában a globális gazdaság működési logikájával, például hogy a tőke oda megy, ahol hatékonyan tud hasznosulni. A cégek természetesen szívesen beszállnak egy eleve jó minőségű felsőoktatásba, egyes részterületek tökéletesítésébe vagy a számukra is fontos többletismeretek nyújtásába, de a már amúgy is recsegő-ropogó rendszert miért támogatnák?  Akkor inkább elmennek más régiós országba, Románia ma már attraktívabb, Szerbia is egyre menőbb.

Az irodaház is kell, nem csak autópálya

Legalább ekkora gátja a hazai piac további fejlődésének, hogy nem volt, nincs irodafejlesztési program. Emiatt ugyanis a vidéki nagyvárosok kizáródtak a szolgáltató központok terjeszkedéséből. "Ha Budapesten kívül is elérhetőek lennének A kategóriás irodaházak, szívesen települnének oda is a nagy szolgáltatóközpontok. A külföldi befektetők elsősorban ezek hiánya miatt nem tudnak vidékre menni. Számukra a megfelelő irodaházak megléte legalább olyan fontos, mint az autópálya" – állítja Suhajda. És mivel nem mennek vidékre a jól fizető, jó munkakörülményeket nyújtó vállalkozások, még az egyetemi városok sem tudják megtartani a végzőseiket. Ezzel a kör bezárult. Követendő példaként a lengyeleket és a cseheket említi, ahol fejlett a fővároson kívüli irodapiac.   

A külföldi befektetőket a kormányzati döntések kiszámíthatatlansága is visszatartja, bár ma már nem ez, hanem a szakemberhiány az első számú gátja a piac fejlődésének – mutatta ki a HOA legfrissebb felmérése.

"Magyarország szerencséje, hogy azok a cégek, amelyek már itt vannak, többnyire maradnak is, mert ezt a tevékenységet nehezebb továbbvinni. Nem úgy, mint a kormány által preferált szerelősori beruházásokat. Utóbbi nem is ad olyan szintű hozzáadott értéket, mint például egy kiszervezett üzleti szolgáltató tevékenység, amelynek piacán valóban lenne még mit keresnünk" – mondja az elnök.

Budapest vonzó hely, jó a híre a magyar szakembereknek, egyre több példa van rá, hogy innen visznek el a cégek komoly nemzetközi pozíciókba menedzsereket. A munkaerőhiány miatt viszont a piac szereplői egymástól csábítják el a tehetségeket. Ez a gyakorlat nem új keletű, de ma már látványosabban űzik a cégek. Leginkább bérrel lehet csalogatni, az azonban elindít egy bérspirált, ami aztán kevésbé vonzóvá teszi az országot az újonnan érkezők számára. A HOA most azon gondolkodik, hogy kialakítana egy etikai kódexet az ágazatnak, amely ezt a kérdést is szabályozná. Szakmai elismerésekért, díjakért csak az indulhatna, aki a kódex előírásait betartja.

Megmozdult a belső piac

A felsorolt nehézségek ellenére az ágazat stabilan évi 10 százalékos növekedést tud felmutatni. Tavaly az SSC szektor 3300 új munkahelyet hozott létre, többet, mint bármelyik másik hazai ágazat, beleértve a figyelem középpontjában lévő autóipart is. Jól dokumentált, és így viszonylag tiszta képet lehet kapni a nemzetközi szolgáltatóközpontok itteni tevékenységéről. Nem így a belső outsourcingpiac fejlődéséről. Ez utóbbit azért nehéz mérni, mert a vállalatok közti együttműködések nem nyilvánosak. Ráadásul az outsourcing tevékenységet folytató társaságok sem ezen a címen jelentenek a Központi Statisztikai Hivatalnak.

"Az azonban látható, hogy elindult egyfajta racionalizálódás a hazai vállalkozások körében, amelyek a válság miatt nagyon lefaragták a működési költségeiket. Így ennek jegyében gyakrabban előfordulhat, hogy külső szolgáltatóra bízzák a feladatok egy részét. Ez kicsit megmozdította a piacot, de komolyabb folyamatkiszervezésekből még most is kevés van, főleg inkább csak a klasszikus kiszervezések működnek, például a könyvelés, a bérszámfejtés, számlakezelés, az IT- és HR-menedzsment." Suhajda szerint ugyanakkor a kora tavasszal várhatóan az uniós források megnyílása ez a piacon islendíthet valamit.

Mindeközben Kelet-Európa más országaiban a helyi outsourcing vállalkozások elkezdtek a külpiacokon is mozgolódni. A magyar üzleti szolgáltató vállalkozások viszont csak most fordultak az exportlehetőségek felé. A hazai tulajdonú szolgáltatóknál egyébként még nagyobb gond a szakemberhiány. A magyar cégek ugyanis legálisan kevesebbet tudnak fizetni, mivel még mindig nagy a munkabérre rakodó összes adó- és járulékteher. Ráadásul az állam is folyamatosan kivonul erről a piacról megrendelőként, és egyre több szolgáltatást állami cégektől rendel meg.

"A hazai outsourcing cégek külpiaci megjelenésének ugródeszkája lehet, ha beszállítói lesznek a nagy SSC-knek. Vannak már néhányan, melyek ezt az utat követik, de lehetnének többen is" – mondta a HOA elnöke.

Kiszervezésre ösztönöz a folyamatos technológiaváltás

Számos ponton igazolja Suhajda Attila magyarországi piacra dolgozó outsourcing cégekkel kapcsolatos fenti megállapításait Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója. A cég az utóbbi néhány évben maga is a kiszervezési szolgáltatási piac egyik meghatározó hazai szereplőjévé vált.

Marton László igazgató, Invitel

A területért felelős vezető szerint az infokom világ alapvetően a bérelhető technológiai világ irányába halad, ezért a kiszervezés szerepe egyértelműen nőni fog. Ebben bízva tették az Invitelnél az egyik kulcsfontosságú stratégiai elemmé a technológia outsourcingot; ezt szolgálja ma már a vállalati üzletágon belül a legtöbb fejlesztés.

"Magyarországon apró lépésekkel indultak el a kiszervezés felé a vállalatok. Legtöbbjüknél kezdetben az asztali gép vagy a nyomtatás üzemeltetés került terítékre, és csak az ezeknél szerzett kedvezőbb tapasztalatok nyomán születtek a központi infrastruktúra kiszervezési üzletek" – mondja Marton. Szerinte egyébként a megbízások gyarapodását nemcsak a 2008-as gazdasági visszaesés utáni helyzet indukálta, hanem erre ösztönöz ma már a folyamatos technológiaváltás is.

A kiszervezési kultúra azonban nálunk összességében még mindig eléggé elmarad a nyugat-európaitól, elég nagy a bizalomatlanság az adatok tárolásával, az eszközök üzemeltetésével kapcsolatban.

"Amint azonban megköttetik az üzlet, ezek az aggodalmak mintha elszállnának. A cégek a kiszervezés kapcsán főként két dologgal szoktak elégedettek lenni: a költségmegtakarítással, valamint hogy az adott területtel nem kell többé foglalkozniuk. Szerintem ennél jóval többről van szó. Az outsourcing sokkal nagyobb rugalmasságot visz a megrendelő cég életébe, tisztább és átláthatóbb lesz a vállalat működési modellje" – mondja a szakember. Persze a költségcsökkentés is fontos szempont, hiszen tapasztalataik szerint egy jól eltalált kiszervezés minimum 15-20 százalékot faraghat le a kiadásokból.

A kiszervezésnél ugyanakkor nem elég csak a legolcsóbb ajánlatot keresni, sokkal fontosabb a partneri viszony a kiszervező és az outsourcingszolgáltató között. Közös a cél, vagyis az üzleti oldal hatékonyabbá tétele, az viszont nem szül jó eredményt, ha a szolgáltató állandó költségpresszió alatt van.

Az eredményesség nemcsak megtakarítást jelent

Nehéz is a kiszervezés eredményességét fehéren-feketén mérni, éppen a már említett egyéb szempontok, a rugalmasság, a folyamatos rendelkezésre állás, a rizikó átvállalása ugyanis nehezebben beárazható tételek. A kiszervezés például segíthet a megrendelőnek a saját üzletméretéhez való rugalmas alkalmazkodásban. Ha növekszik a cég, és ennek arányában szükség lenne többlet erőforrásokra, azt gyorsabb és egyszerűbb az outsourcing szolgáltatótól megkapni. (Persze a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy vannak nehezen becsülhető költségek is, például egy esetleges szolgáltatóváltásnál az ellenérdekeltségből fakadó felárak – a szerk.)

Az Invitel nemrégiben jelentette be, hogy tovább bővíti adatközponti kapacitásait, a lépést részben ugyancsak a bővülő kiszervezési biznisz indokolta. Ez azonban a bővítés egyszerűbb oldala. A vállalatnak is komoly feladat ugyanis a súlyos szakemberhiány leküzdése. Többek között azzal próbálkoznak, hogy a munkaerő egy részét vidékről szerzik, és ott helyben foglalkoztatják. "Vannak még vidéken erőforrások, és nem is kerülnek annyiba, mint a fővárosiak. De hinni kell a saját szakembergárda fejlesztésében, a gyakornoki programokban, hogy az egyetemről közvetlenül idekerülő végzősökből kinevelhető legyen az utánpótlás" – mondja Marton.

Outsourcing a pénzügyi szektorban?!

A külső szolgáltatások iránti bizalom növekedését mutatja, hogy még a különösen bizalmas adatokat kezelő bankok is igénybe veszik. A Budapestt Bank például a közelmúltban a tartalék adatközpontját bízta külső szolgáltatóra.

Kelemen Bálint informatikai vezető, Budapest Bank

A bank informatikai vezetője, Kelemen Bálint szerint általános tendencia a külső szolgáltatók iránti bizalom növekedése. A pénzügyi szektorban kulcsfontosságú az infokommunikációs rendszerek megbízható működése, ezen belül az IT-biztonság, hogy váratlan szolgáltatás-kiesés esetén is biztosítható legyen az üzletfolytonosság.

"Az egyes szolgáltatások kiszervezésére az utóbbi években egyre több példát láttunk – mondta Kelemen –. A legtöbb szoftvergyártó ma már rendelkezik licencbérleti szerződéssel (ULA, ELA), a hardvergyártók pedig bérelhető hardverkapacitással (IaaS), és sok alkalmazásfejlesztőnél lehetőség van bérelt szolgáltatás igénybevételére (SaaS) is. Szolgáltatásaik eleget tesznek a szigorú előírásoknak, így garantálják, hogy biztonságosan és akár olcsóbban is megkapjuk a bérelt szolgáltatást. Mi például az outsourcing szerződés esetében mind a szerződéses feltételek, mind pedig a szolgáltatási megállapodás (SLA) kapcsán elvárjuk, hogy a Budapest Bank szolgáltatási szintje megmaradjon, sőt lehetőség szerint növekedjen.”.

A kiszervezés előtt megvizsgálják, hogy az adott IT-szolgáltatás mennyire része a bank alapszolgáltatásainak (például egy mobilbanki szolgáltatás), illetve mekkora költséggel járna, ha saját maguknak kellene azt üzemeltetni. A cél mindig az, hogy alapszolgáltatásokat házon belül biztosítsák, mert az versenyelőny, ugyanakkor nem cél, hogy ők tudjanak a legjobban adatközpontot üzemeltetni, így az kiszervezhető, mint ahogy bérelhető az infrastruktúra-kapacitás egy része, valamint a szoftverek közül bizonyos szabványszolgáltatások is.

"A legutóbbi adatközpont kiszervezésnek a beruházási költsége mindenképp sokkal alacsonyabb volt, mintha magunknak kellett volna ezt kiépíteni. Természetesen minden projektünkhöz készítünk kockázatelemzést, azt gondolom, hogy a különböző szabványok és garanciabiztosítások mellett az igazi biztosítékot az adja, hogy nemcsak ad hoc együttműködésről van szó, hanem hosszú távú partneri kapcsolatot alakítottunk ki a szolgáltatóval" – hangsúlyozza Kelemen Bálint.

Cloud & big data

Nagy előrelépés a beszédértésben

A mesterséges intelligencia egyre közelebb kerül ahhoz, hogy úgy értelmezze az emberi beszélgetéseket, ahogyan azt mi tesszük.
 
Az Európai Unió adatvédelmi rendelete több éves huzavona után idén végleges formát öltött. Ezúttal az eddigi szabályozástól való eltéréseket, újdonságokat vesszük górcső alá.

a melléklet támogatója a KÜRT Zrt.

A VISZ az Infotér konferencián tárgyalta ki az IT-szakma képzési és munkaerő-piaci problémáit oktatási szakértők és cégvezetők segítségével.

2 millió forinttal díjazza a VISZ a legjobb középiskolát

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Pontosabban már előállt az Enterprise Advantage nevű lehetőséggel, de csak a jövő évtől lehet használni. Hatását Nagy Sándor (IPR-Insights) foglalta össze.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.