Kevés a szakember, és vidéken nincsenek irodák. Ezek is korlátozzák a magyar outsourcing ágazat bővülését.

Több mint száz szolgáltató központ, azaz az SSC (Shared Service Center ) működik Magyarországon, melyek összesen mintegy 35 ezer embert foglalkoztatnak. Az SSC-k a következő két évben további évi 1900 fős bővítést terveznek – mondta a Bitportnak Suhajda Attila, a Magyar Szolgáltatóipari és Outsourcing Szövetség (HOA) elnöke.

Bár időnként újabb szereplők is jönnek Magyarországra, ma már többször előfordul, hogy noha ott vagyunk a végső listán, a végén mégsem minket választanak. Suhajda szerint ennek több oka is van.

A duális képzés nem csodaszer

Az első a már sokat hangoztatott és egyre több más szakmát is érintő akut probléma, a szakemberhiány. Az idegen nyelveket beszélő fiatalok jelentős része manapság inkább külföldön próbál szerencsét, a nyelvtudással nem rendelkezők viszont használhatatlanok az ilyen szolgáltatást végző vállalkozások számára.

Suhajda Attila, a HOA elnöke

Suhajda úgy látja, a szakember-utánpótlás helyzete hosszabb távon is kritikus, például az oktatási rendszert az utóbbi időben érő változások miatt is. Látványosan csökkentették az állami oktatási rendszerben a nyelvórák számát, miközben a nyelvtudás ma már olyan készség, ami nélkül a munkaerőpiacon nem nagyon lehet érvényesülni. "Ha a cél az, hogy bezárkózzunk határaink mögé, és nem akarunk exportpiacokra szolgáltatni, akkor jó persze jó ez az irány, mivel nyelvtudás nélküli munkaerővel cégeink nem lesznek erre alkalmasak" – mondta.

Azok a felröppent tervek sem tesznek jót a szakemberképzésnek és a tehetségek támogatásának, amelyek fizetőssé akarják tenni az iskolán belüli különórákat, korrepetálásokat. Az informatikai készségek elsajátítása sem kap megfelelő figyelmet a hazai közoktatásban, pedig az állások többségénél ma már ez is alapelvárás.

Az elnök nem tartja jónak azt a felsőoktatási reform duális képzésére vonatkozó kormányzati elvárást sem, hogy a vállalatok szálljanak be az oktatás finanszírozásába. Ez ugyanis megint csak azt mutatja, hogy a döntéshozók nem igazán vannak tisztában a globális gazdaság működési logikájával, például hogy a tőke oda megy, ahol hatékonyan tud hasznosulni. A cégek természetesen szívesen beszállnak egy eleve jó minőségű felsőoktatásba, egyes részterületek tökéletesítésébe vagy a számukra is fontos többletismeretek nyújtásába, de a már amúgy is recsegő-ropogó rendszert miért támogatnák?  Akkor inkább elmennek más régiós országba, Románia ma már attraktívabb, Szerbia is egyre menőbb.

Az irodaház is kell, nem csak autópálya

Legalább ekkora gátja a hazai piac további fejlődésének, hogy nem volt, nincs irodafejlesztési program. Emiatt ugyanis a vidéki nagyvárosok kizáródtak a szolgáltató központok terjeszkedéséből. "Ha Budapesten kívül is elérhetőek lennének A kategóriás irodaházak, szívesen települnének oda is a nagy szolgáltatóközpontok. A külföldi befektetők elsősorban ezek hiánya miatt nem tudnak vidékre menni. Számukra a megfelelő irodaházak megléte legalább olyan fontos, mint az autópálya" – állítja Suhajda. És mivel nem mennek vidékre a jól fizető, jó munkakörülményeket nyújtó vállalkozások, még az egyetemi városok sem tudják megtartani a végzőseiket. Ezzel a kör bezárult. Követendő példaként a lengyeleket és a cseheket említi, ahol fejlett a fővároson kívüli irodapiac.   

A külföldi befektetőket a kormányzati döntések kiszámíthatatlansága is visszatartja, bár ma már nem ez, hanem a szakemberhiány az első számú gátja a piac fejlődésének – mutatta ki a HOA legfrissebb felmérése.

"Magyarország szerencséje, hogy azok a cégek, amelyek már itt vannak, többnyire maradnak is, mert ezt a tevékenységet nehezebb továbbvinni. Nem úgy, mint a kormány által preferált szerelősori beruházásokat. Utóbbi nem is ad olyan szintű hozzáadott értéket, mint például egy kiszervezett üzleti szolgáltató tevékenység, amelynek piacán valóban lenne még mit keresnünk" – mondja az elnök.

Budapest vonzó hely, jó a híre a magyar szakembereknek, egyre több példa van rá, hogy innen visznek el a cégek komoly nemzetközi pozíciókba menedzsereket. A munkaerőhiány miatt viszont a piac szereplői egymástól csábítják el a tehetségeket. Ez a gyakorlat nem új keletű, de ma már látványosabban űzik a cégek. Leginkább bérrel lehet csalogatni, az azonban elindít egy bérspirált, ami aztán kevésbé vonzóvá teszi az országot az újonnan érkezők számára. A HOA most azon gondolkodik, hogy kialakítana egy etikai kódexet az ágazatnak, amely ezt a kérdést is szabályozná. Szakmai elismerésekért, díjakért csak az indulhatna, aki a kódex előírásait betartja.

Megmozdult a belső piac

A felsorolt nehézségek ellenére az ágazat stabilan évi 10 százalékos növekedést tud felmutatni. Tavaly az SSC szektor 3300 új munkahelyet hozott létre, többet, mint bármelyik másik hazai ágazat, beleértve a figyelem középpontjában lévő autóipart is. Jól dokumentált, és így viszonylag tiszta képet lehet kapni a nemzetközi szolgáltatóközpontok itteni tevékenységéről. Nem így a belső outsourcingpiac fejlődéséről. Ez utóbbit azért nehéz mérni, mert a vállalatok közti együttműködések nem nyilvánosak. Ráadásul az outsourcing tevékenységet folytató társaságok sem ezen a címen jelentenek a Központi Statisztikai Hivatalnak.

"Az azonban látható, hogy elindult egyfajta racionalizálódás a hazai vállalkozások körében, amelyek a válság miatt nagyon lefaragták a működési költségeiket. Így ennek jegyében gyakrabban előfordulhat, hogy külső szolgáltatóra bízzák a feladatok egy részét. Ez kicsit megmozdította a piacot, de komolyabb folyamatkiszervezésekből még most is kevés van, főleg inkább csak a klasszikus kiszervezések működnek, például a könyvelés, a bérszámfejtés, számlakezelés, az IT- és HR-menedzsment." Suhajda szerint ugyanakkor a kora tavasszal várhatóan az uniós források megnyílása ez a piacon islendíthet valamit.

Mindeközben Kelet-Európa más országaiban a helyi outsourcing vállalkozások elkezdtek a külpiacokon is mozgolódni. A magyar üzleti szolgáltató vállalkozások viszont csak most fordultak az exportlehetőségek felé. A hazai tulajdonú szolgáltatóknál egyébként még nagyobb gond a szakemberhiány. A magyar cégek ugyanis legálisan kevesebbet tudnak fizetni, mivel még mindig nagy a munkabérre rakodó összes adó- és járulékteher. Ráadásul az állam is folyamatosan kivonul erről a piacról megrendelőként, és egyre több szolgáltatást állami cégektől rendel meg.

"A hazai outsourcing cégek külpiaci megjelenésének ugródeszkája lehet, ha beszállítói lesznek a nagy SSC-knek. Vannak már néhányan, melyek ezt az utat követik, de lehetnének többen is" – mondta a HOA elnöke.

Kiszervezésre ösztönöz a folyamatos technológiaváltás

Számos ponton igazolja Suhajda Attila magyarországi piacra dolgozó outsourcing cégekkel kapcsolatos fenti megállapításait Marton László, az Invitel nagyvállalati és kormányzati igazgatója. A cég az utóbbi néhány évben maga is a kiszervezési szolgáltatási piac egyik meghatározó hazai szereplőjévé vált.

Marton László igazgató, Invitel

A területért felelős vezető szerint az infokom világ alapvetően a bérelhető technológiai világ irányába halad, ezért a kiszervezés szerepe egyértelműen nőni fog. Ebben bízva tették az Invitelnél az egyik kulcsfontosságú stratégiai elemmé a technológia outsourcingot; ezt szolgálja ma már a vállalati üzletágon belül a legtöbb fejlesztés.

"Magyarországon apró lépésekkel indultak el a kiszervezés felé a vállalatok. Legtöbbjüknél kezdetben az asztali gép vagy a nyomtatás üzemeltetés került terítékre, és csak az ezeknél szerzett kedvezőbb tapasztalatok nyomán születtek a központi infrastruktúra kiszervezési üzletek" – mondja Marton. Szerinte egyébként a megbízások gyarapodását nemcsak a 2008-as gazdasági visszaesés utáni helyzet indukálta, hanem erre ösztönöz ma már a folyamatos technológiaváltás is.

A kiszervezési kultúra azonban nálunk összességében még mindig eléggé elmarad a nyugat-európaitól, elég nagy a bizalomatlanság az adatok tárolásával, az eszközök üzemeltetésével kapcsolatban.

"Amint azonban megköttetik az üzlet, ezek az aggodalmak mintha elszállnának. A cégek a kiszervezés kapcsán főként két dologgal szoktak elégedettek lenni: a költségmegtakarítással, valamint hogy az adott területtel nem kell többé foglalkozniuk. Szerintem ennél jóval többről van szó. Az outsourcing sokkal nagyobb rugalmasságot visz a megrendelő cég életébe, tisztább és átláthatóbb lesz a vállalat működési modellje" – mondja a szakember. Persze a költségcsökkentés is fontos szempont, hiszen tapasztalataik szerint egy jól eltalált kiszervezés minimum 15-20 százalékot faraghat le a kiadásokból.

A kiszervezésnél ugyanakkor nem elég csak a legolcsóbb ajánlatot keresni, sokkal fontosabb a partneri viszony a kiszervező és az outsourcingszolgáltató között. Közös a cél, vagyis az üzleti oldal hatékonyabbá tétele, az viszont nem szül jó eredményt, ha a szolgáltató állandó költségpresszió alatt van.

Az eredményesség nemcsak megtakarítást jelent

Nehéz is a kiszervezés eredményességét fehéren-feketén mérni, éppen a már említett egyéb szempontok, a rugalmasság, a folyamatos rendelkezésre állás, a rizikó átvállalása ugyanis nehezebben beárazható tételek. A kiszervezés például segíthet a megrendelőnek a saját üzletméretéhez való rugalmas alkalmazkodásban. Ha növekszik a cég, és ennek arányában szükség lenne többlet erőforrásokra, azt gyorsabb és egyszerűbb az outsourcing szolgáltatótól megkapni. (Persze a teljesség kedvéért hozzá kell tenni, hogy vannak nehezen becsülhető költségek is, például egy esetleges szolgáltatóváltásnál az ellenérdekeltségből fakadó felárak – a szerk.)

Az Invitel nemrégiben jelentette be, hogy tovább bővíti adatközponti kapacitásait, a lépést részben ugyancsak a bővülő kiszervezési biznisz indokolta. Ez azonban a bővítés egyszerűbb oldala. A vállalatnak is komoly feladat ugyanis a súlyos szakemberhiány leküzdése. Többek között azzal próbálkoznak, hogy a munkaerő egy részét vidékről szerzik, és ott helyben foglalkoztatják. "Vannak még vidéken erőforrások, és nem is kerülnek annyiba, mint a fővárosiak. De hinni kell a saját szakembergárda fejlesztésében, a gyakornoki programokban, hogy az egyetemről közvetlenül idekerülő végzősökből kinevelhető legyen az utánpótlás" – mondja Marton.

Outsourcing a pénzügyi szektorban?!

A külső szolgáltatások iránti bizalom növekedését mutatja, hogy még a különösen bizalmas adatokat kezelő bankok is igénybe veszik. A Budapestt Bank például a közelmúltban a tartalék adatközpontját bízta külső szolgáltatóra.

Kelemen Bálint informatikai vezető, Budapest Bank

A bank informatikai vezetője, Kelemen Bálint szerint általános tendencia a külső szolgáltatók iránti bizalom növekedése. A pénzügyi szektorban kulcsfontosságú az infokommunikációs rendszerek megbízható működése, ezen belül az IT-biztonság, hogy váratlan szolgáltatás-kiesés esetén is biztosítható legyen az üzletfolytonosság.

"Az egyes szolgáltatások kiszervezésére az utóbbi években egyre több példát láttunk – mondta Kelemen –. A legtöbb szoftvergyártó ma már rendelkezik licencbérleti szerződéssel (ULA, ELA), a hardvergyártók pedig bérelhető hardverkapacitással (IaaS), és sok alkalmazásfejlesztőnél lehetőség van bérelt szolgáltatás igénybevételére (SaaS) is. Szolgáltatásaik eleget tesznek a szigorú előírásoknak, így garantálják, hogy biztonságosan és akár olcsóbban is megkapjuk a bérelt szolgáltatást. Mi például az outsourcing szerződés esetében mind a szerződéses feltételek, mind pedig a szolgáltatási megállapodás (SLA) kapcsán elvárjuk, hogy a Budapest Bank szolgáltatási szintje megmaradjon, sőt lehetőség szerint növekedjen.”.

A kiszervezés előtt megvizsgálják, hogy az adott IT-szolgáltatás mennyire része a bank alapszolgáltatásainak (például egy mobilbanki szolgáltatás), illetve mekkora költséggel járna, ha saját maguknak kellene azt üzemeltetni. A cél mindig az, hogy alapszolgáltatásokat házon belül biztosítsák, mert az versenyelőny, ugyanakkor nem cél, hogy ők tudjanak a legjobban adatközpontot üzemeltetni, így az kiszervezhető, mint ahogy bérelhető az infrastruktúra-kapacitás egy része, valamint a szoftverek közül bizonyos szabványszolgáltatások is.

"A legutóbbi adatközpont kiszervezésnek a beruházási költsége mindenképp sokkal alacsonyabb volt, mintha magunknak kellett volna ezt kiépíteni. Természetesen minden projektünkhöz készítünk kockázatelemzést, azt gondolom, hogy a különböző szabványok és garanciabiztosítások mellett az igazi biztosítékot az adja, hogy nemcsak ad hoc együttműködésről van szó, hanem hosszú távú partneri kapcsolatot alakítottunk ki a szolgáltatóval" – hangsúlyozza Kelemen Bálint.

Cloud & big data

Terrorveszély miatt szigorítottak a prepaid kártyáknál a lengyelek

A lengyelek véget vetnek a névtelen SIM-ek korszakának. Nálunk kezdettől regisztrációkötelesek a prepaid SIM-ek, igaz semmi nem tiltja azok anonim továbbadását.
 
Rengeteg a szenzor és a mérési információ, melyek összegzése és értelmezése megoldandó feladatként tornyosul az adatközpontot üzemeltetők fölé.

a melléklet támogatója
az APC by Schneider Electric

Hirdetés

Adatközpont, a legújabb igényekre szabva

A DCIM eszközök is segítenek a vállalatoknak versenyképességük megőrzésében, mert jobban követhetik az IT világában egyre gyorsabban változó igényeket és elvárásokat.

Minden eddiginél több szoftvergyártói audit vár rájuk. Az IPR-Insights felmérése a magyar piacról.
A két új csúcsmodell nem változtat, legfeljebb csiszol a bevált recepteken.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport ötödik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2016 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.