A Deutsche Telekom megállapodna versenytársaival, hogy a német internetforgalmat kizárólag hazai szervereken keresztül irányítsák, ezt pedig később a schengeni országokra is kiterjesszék.

A májusban kirobbant lehallgatási botrány és a PRISM-ről napvilágra került információk felkavarták az IT-biztonsági piacot, ahogy az ügy az egyéni és üzleti felhasználókat, a nemzetközi szakmai közvéleményt és a politikát is egyre jobban foglalkoztatja. Ennek legfrissebb európai fejleménye a Deutsche Telekom szombati bejelentése, amely szerint a távközlési vállalat korábbi elképzelésének megfelelően a lokális email-forgalmat kizárólag Németországban üzemeltetett szervereken keresztül irányítaná, ám mostantól megállapodásra törekszik más internetszolgáltatókkal is, hogy a házon belül forgalmazott adatokat valóban a határokon belül tartsák.

Lekapcsolnák Európát

A Telekom szóvivője szerint a terv megvalósításának következő állomása lenne a kezdeményezés kiterjesztése a schengeni övezetre, amely az egy Nagy-Britannia kivételével az Unió 26 tagországát foglalja magában. Az elképzelésnek súlyt ad, hogy olyan operátorok mérlegelik a csatlakozást, mint a Vodafone vagy a Telefonica, ám az elképzelés bírálatokat is kapott. Azon túl, hogy a lehallgatás érthető okokból a németeknél is kényes kérdésnek számít, bizonyos szolgáltatók megkérdőjelezik a terv kivitelezhetőségét, mivel lehetetlennek tartják, hogy tisztán meghatározható legyen az adatok nemzeti és nemzetközi routolása.

A Der Spiegel még júniusban számolt be róla, hogy a tengerentúli szolgálatok minden hónapban átlagosan félmillió emailhez, telefonhíváshoz vagy sms-hez férnek hozzá Németországban. A Reuters szerint a DT vezetőségi tagja a hétvégi bejelentés kapcsán ismét megerősítette, hogy a tásraság garantálni akarja, hogy a Németországon belül küldött és fogadott információ még időlegesen se hagyja el az ország fizikai határait.

Biztonság

Exkluzív hazai kutatás: CIO-szerep újraírva

Milyen volt, milyen ma és milyen lesz egy jó informatikai vezető? Erre kereste a választ a Budapesti Corvinus Egyetem CITO kutatócsoportja és a Bitport együttműködésében készült kutatás. Dr. Fehér Péter egyetemi docens, kutatásvezető írása.
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.