A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat erőteljesen jelen van már a magyarországi online kereskedelemben is, tízmilliárdokban mérhető károkat okozva a költségvetésnek és a többi piaci szereplőnek – állapította meg Ormos Zoltán, a Szövetség az Elektronikus Kereskedelemért (SZEK) elnöke.

Az áfázás buktatói

A szabályok többsége világos és egyértelmű, mégis a piaci szereplők nem egyforma mértékben tartják be azokat – hívta fel a figyelmet Német Csongor, a Media Markt-Saturn Holding Kft. ügyvezető igazgatója. Vegyük sorra mire érdemes figyelni különösen a nagy értékű műszaki cikkek vásárlásánál. "Áfás számlát kér?" – többnyire ez az első kérdés, amit a pénztárnál feltesznek nekünk. Ilyenkor a kényszervállalkozók országában élőnek rögtön végigfut az agyán, el tudja-e számolni az áfát saját mikrocégében, vagy legalább a szomszédéban. Ha igent mondunk, az áfát ugyan megspóroljuk, de tisztában kell lennünk vele, hogy ezzel adott termékre vonatkozóan kiírtuk magunkat a fogyasztóvédelem alól. A céges vásárlásokra ugyanis más szabályok érvényesülnek, mint a lakosságiakra, például lemondunk a webáruházas tranzakciónál a 14 napos indoklás nélküli elállás jogáról, vagy bolti vásárlásnál a hibás teljesítésre vonatkozó 3 munkanapos cseréről.

Ezektől a kitételektől eltérhetnek a kereskedők, a Media Markt például ilyen esetben nem azt nézi, hogy áfás számlára vették a terméket (náluk a lakossági vásárló is formailag áfás számlát kap), hanem, hogy az elállási idő alatt a vevő a céges tevékenységével összefüggően használta-e a terméket, vagy átlagfogyasztóként? Ha az előbbi, visszautasíthatja a vásárlástól való elállásra vonatkozó kérést. Német Csongor ezen a ponton fontosnak tartotta megjegyezni, hogy a mai készülékek ugyanis sok minden olyan információt képesek tárolni, amiről a vevőnek fogalma sincs. A szakkereskedésbe visszavitt termékek háttértárában megtalálhatók például az adatok arról, hogy az adott berendezést mennyi ideig, mennyire rendeltetésszerűen használták. Ami az elállások gyakoriságát illeti, a SZEK statisztikái szerint ez az online vásárlások 6,5 százalékánál következik be.

Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

Ha már az áfánál tartunk, az online kereskedelemben találkozhatunk olyan jelenséggel is, hogy a hazai webkereskedő más, alacsonyabb áfájú országból származó, nem magyar nyelvű számlát ad a termék mellé. Itt is spórolhatunk ugyan az áfán, de ha bármi reklamációnk lenne a későbbiekben, nehezebben tudnánk a jogainkat érvényesíteni.

A látszatra hasonló fogalmak között is jelentősen eltérőek lehetnek a feltételek. Tudjuk-e mi a különbség a jótállás és a szavatosság között? A jótállás nyújt erősebb védelmet a fogyasztónak: a 10 ezer forint feletti termékeknél egy évig vélelmezteti azt a kereskedővel, hogy a vevő által kifogásolt műszaki hiba, vagy egyéb hibás teljesítés gyártói eredetű, ezért indokolt lehet a termék ingyenes javítása, illetve cseréje. A szavatosság és jótállás intézménye egyébként párhuzamosan fut. A jótállásos termékek esetében egy év jótállást követően jár még egy év szavatosság. A csak szavatossági idő ezzel szemben ugyan két év, de a vevő csak fél évig bízhat abban, hogy meghibásodott készülékéről elhiszik, nem ő tette tönkre.

Az sem biztos, hogy ott van mindenki fejében, hogy  ha a vásárló mondjuk a hibás áru cseréjét kéri és ez aránytalan többletköltséget okoz az eladónak, mint a javítás, akkor utóbbi csak az első 3 munkanapon belül köteles eleget tenni a vevői csereigénynek. Arra is jó odafigyelni, hogy a kereskedő a jótállási időt meghosszabbítsa a garanciális javításra fordított idővel. Magát a jótállási jegyet pedig nem kötelező megtartani, egyéb hitelt érdemlő dokumentummal, például banki átutalási bizonylattal is igazolhatjuk vásárlásunk időpontját. Ezt egyébként a fejlett vállalatirányítási rendszerekkel rendelkező kereskedők a termék cikkszáma alapján is be tudják azonosítani.

A jótállási jeggyel kapcsolatban a következő észrevételeket kaptuk a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságtól: "A jótállási jegyet kötelező megtartani. Fogyasztói szerződés esetében a blokk nem kötelező kelléke jótállásos termék kapcsán az igényérvényesítésnek, ha a jótállási jegyet a vevő bemutatja. A banki bizonylat alapvetően nem elegendő a termék vásárlásának igazolásául. "

Nem éri meg új készüléket használtként megvenni

A hazai műszaki kereskedelemben bevett gyakorlat, főleg a nagyértékű készülékek, okostelefonok, tabletek értékesítésénél, hogy az új készülékeket használtként adják el, megint csak megspórolva az áfát. Ezekre az eszközökre azonban jótállás nem érvényesíthető, a szavatosság is csupán egy év. Vagyis amit nyerünk a réven, azt elveszíthetjük a vámon.

A témáról megkérdeztük a hazai műszaki online kereskedelem meghatározó szereplőjének, az Extreme Digitalnak a vezetőjét is. Várkonyi Balázs lapunknak elmondta, hogy a szabályok valóban jók, de a fogyasztóvédelem nem tudja teljes körűen ellenőrizni a piaci szereplőket, főleg nem a kisebbeket, amelyeket gyakran megtalálni is nehéz. A nagyobb cégek szabálykövetését viszont rendszeresen ellenőrzik, ezért is kell fokozottan figyelniük ezek betartására. A külföldi számláknál azt is figyelni kell, hogy beilleszthetők-e a cég könyvelésébe, és valóban kérdéses, hogy akár a jótállás, de főleg a szavatosság miként érvényesíthető esetleges reklamációnál.          

A tisztességtelen kereskedők kiszűrésére egyébként idén októbertől még szigorúbb, nemzetközi elvárásoknak megfelelő minőségtanúsítványt tervez bevezetni a SZEK. Ezzel kapcsolatban Várkonyi Balázs azt reméli, hogy a kezdeményezés mögött kellő marketing is lesz, mert csak így remélhető, hogy minél több fogyasztóban tudatosul, melyik kereskedőben bízhat. Ormos Zoltán szerint például abban biztosan nem, akinél például nem lehet bankkártyával fizetni. Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy valamelyest haladunk a korral, hiszen a hazai webes vásárlóknak már több mint a 30 százaléka fizet bankkártyával, vagy átutalással, a korábban szinte egyeduralkodó utánvéttel szemben.