A Lavabit üzemeltetője nyílt levélben közölte: az amerikai jogi környezet miatt leállítja levelezőszolgáltatását. A Silent Circle is követte a példáját.
Bár olyan vélemények is voltak, mely szerint a döntés segít abban, hogy az amerikaiakat megvédjék az öngyilkos merénylőkkel szemben, mások úgy vélték, a világ más pontjára kell vinni a felhőszolgáltatásokat, ahol garantálják a személyes információk teljes biztonságát – nagyjából e két pont között mozogtak a netes reakciók, melyeket a Lavabit, majd annak hatására a piac egy sokkal jelentősebb szereplője, a Silent Circle e-mail szolgáltatásának felfüggesztése kiváltott.
A
Hacker News hírmegosztón, ahol a hozzászólók értékelik is a híreket, valamint élénk beszélgetést folytatnak az egyes megosztott cikkekről, kiugróan magas értékelést kapott
Ladar Levisonnak, a Lavabit üzemeltetőjének
nyílt levele, amelyben bejelentette szolgáltatása leállítását. A lavinát többek között
Edward Snowden indíthatta el azzal, hogy kiderült: a Lavabitnél volt postafiókja, és ezzel maga a szolgáltató is a kormányzat látókörébe került.
A Silent Circle két alapítója: Mike Janke (balra) és Phil Zimmermann: csak a titkosított device-to-device kommunikáció biztonságos
A kormányok mindet akarnak tudni ■ Mindkét cég az amerikai jogi környezete miatt szüntette be a szolgáltatást. Egészen pontosan azért, mert nem tudták garantálni azt, ami a szolgáltatásuk lényege lett volna: a rendszerükön folytatott levelekhez a tartalom tulajdonosain kívül soha senki sem férhessen hozzá. Merthogy az amerikai kormány akkor is hozzáférhet.
A Silent Circle-nek – melynek elnöke és egyik alapítója az a
Philip R. "Phil" Zimmermann, akinek a PGP-t (Pretty Good Privacy) köszönhetjük – amúgy állítólag igencsak jól ment a szekere. A TechCrunch szerint havonta több száz százalékkal nőtt a bevétele a cégnek, és komoly bővítéseket is terveztek. Ez is mutatja, óriási a kereslet az olyan szolgáltatásokra, amelyekben el lehet rejteni az amerikai kormány kíváncsi szemei elől információkat.
Ugyanakkor a cég csak a levelező szolgáltatását állítja le, az ugyanis értelemszerűen a cég szerverein tárolja a leveleket. Azokat a szolgáltatásait azonban továbbra is futtatja, melyek eszköztől eszközig titkosítva, mintegy peer-to-peer alapon működnek, és a szolgáltató a kommunikációra vonatkozó metaadatokat sem tárolja. Tehát továbbra is használható Silent Phone, Silent Text és a Silent Eyes (a tavasszal iOS-re kiadott csomagot
a Bitport is bemutatta). A cég annak ellenére döntött a leállításról, hogy állítólag nem a kormányzat még nem kért tőle adatokat, de a szolgáltatás alkalmas célpontja lehet a kormányzat kémtevékenységének.
Adat menni külföld ■ Arra mind a Silent Circle, mind pedig Ladar Levison felhívta a figyelmet, hogy az amerikai jogrendszer nem teszi lehetővé az ilyen jellegű szolgáltatásoknál a felhasználói adatok titkosságának biztosítását. Ahogy az a
PRISM botrány kapcsán kiderült, a cégek kötelezhetők akár a levelek tartalmának a kiadására is minden olyan adattal egyetemben, amely alapján a felhasználó azonosítható.
A Silent Circle és a Lavabit bezárása mindenesetre rávilágít a felhőszolgáltatás-piac egy nagyon fontos elemére: a szolgáltató megbízhatóságának összetett problémakörére. Ugyanis nem csak a szolgáltatói szerződésben rögzített szolgáltatási szintek (SLA), az adatbiztonság, a katasztrófa utáni helyreállítás stb. fontos kérdés. Legalább ennyire fontos, hogy egy hatóság a tudtunk nélkül ne figyelhesse meg a kommunikációnkat, ne gyűjtsön rólunk adatokat.
Már a PRISM-projekt napvilágra kerülése után is sokan rebesgették: a botrány új megvilágításba fogja helyezni a felhőszolgáltatásokat. Ennek talán az első jele lehet az, ami most a két céggel történt. Ahogy Hacker News-on egy hozzászóló, aki szerint a Lavabit bezárást kikényszerítő jogrend semmivel sem jobb, mint amilyen a kommunista országokban volt, meg is fogalmazta: ezek után ki akar hosting szolgáltatást működtetni az USA-ban? És miért nem inkább Hongkongban, Szingapúrban vagy épp Új-Zélandon?