A japán autógyárakban már ma is átlagosan 1520 robot jut minden 10 ezer dolgozóra. És ez az arány csak nőni fog a robotok javára – állítja a robotika nemzetközi iparági szervezete, az International Ferderation of Robotics (IFR). (A japán autógyártók egyébként már három éve elérték ezt a szintet, és azóta nem volt nagy előrelépés.) Jelenleg Japán mellett egyébként az Egyesült Államokban és Németországban a legelterjedtebb a robotok alkalmazása a gyártóiparban. Az iparágak között egyértelműen az autóipar vezet: ott hétszer nagyobb a robot sűrűsége, mint az összes többi ágazatban.

Az IFR felmérései a robotikára épülő automatizálásban terjedését mutatják. Az autóiparban 2010 és 2013 között 22 százalékkal nőttek a robotikai beruházások. Tavaly aztán nagyon megugrott: a bővülés 15 százalékos volt a 2013-as évhez képest, ami azt jelenti, hogy mintegy 200 ezer ipari robotot telepítettek világszerte. Bár a tavalyi év kiugró volt, az IFR szerint a tendencia 2017-ig biztosan folyatódik: a szervezet évi 12 százalékos bővülést jósol.

Jönnek az elektronikai gyártók, felkészül Kína

De már közel sem csak az autóipar hajtja ezt a piacot, hiszen az elektronikai gyártó cégek legalább olyan vehemensen vetik bele magukat a robotikába. A termelési folyamatok automatizálása és az új gyártási technológiák egyre népszerűbbé teszik a robotokat. És ez előbb utóbb átgyűrűzik más iparágakba is. A műanyagipar, a gyógyszeripar, de akár az élelmiszeripar is esélyes arra, hogy jelentős robotalkalmazó legyen.

A régiók közül egyébként jelenleg Ázsiában a legnagyobb a növekedés  tavaly 21 százalékos volt a bővülés. Különösen Kína és Tajvan erősített a robotika területén. Amerika 11 százalékos bővülést produkált. Európában viszont csak Németországban nőtt a robotok alkalmazása. A kontinensátlag így 6 százalék lett, de úgy, hogy Nyugat-Európa más országaiban elenyésző volt a bővülés.

Az IFR szerint ez az iparág folyamatosan fog női. A szervezet előrejelzése szerint 2017-re 2 millió ipari robot dolgozik majd világszerte. Amerikában és Európában 6 százalékos, Ázsiában és Ausztráliában viszont 16 százalékos bővüléssel számolnak.

Az ökoszisztéma még nem alakult ki

A robotok alkalmazását nagyban segítené szakértők szerint, ha kialakulna valami nyílt szabvány a programozási nyelvet illetően. Jelenleg ugyanis minden robotfejlesztő cég saját nyelvet használ a robotok programozására. A másik fontos fejlesztési irány az ember-robot együttműködés, sőt interakció lehetőségének megteremtése. Ezek a fejlesztések azonban még egyelőre gyerekcipőben járnak.

Az azonban már igenis akkut kérdés, hogy egyre nagyobb az igény az olyan szakemberekre, akik nem csak felügyelni, hanem programozni is tudják a robotokat. Azaz a szakképzés is támogatását is meg kell nyerni ahhoz, hogy a robotika még nagyobb teret nyerjen.

Mi lesz a globális munkaerőpiacon?

És ezzel meg is érkeztünk az egyik nagy problémához: mi lesz, ha a robotok elfoglalják a kétkezi munkások helyét például az elektronikai iparban? Mint arról korábban a Bitport is beszámolt, a Philips a hollandiai gyárában robotokkal váltotta ki az elektronikai eszközök összerelésében a kétkezi munkát, és távaltilag ugyanezt tervezi a kínai üzemeiben is. A több mint 1,2 millió embert foglalkoztató Foxconn is alkalmaz már robotokat, a Flextronics egyik vezetője pedig már néhány éve arról beszélt, hogy a termelési árat tekintve nagyon közel van az a kritikus pont, amikor a robot átveszi a munkás helyét.

De nem csak a gyártóiparban dolgozók érezhetik magukat veszélyben. Tavaly az Amazon a raktáraiban még csak segéderőnek állított be robotokat, de egy tanulmány szerint egy-két évtizeden belül minden második jelenlegi amerikai állást képesek lesznek automata gépekkel ellátni.

Bár a robotikapárti kutatók sietnek megnyugtatni az aggódókat azzal, hogy a robotok csupán a mechanikus, lélekölő tevékenységeket végzik el, és mellette számtalan új munkahely jön létre, egyre többen hívják fel a figyelmet arra, hogy a gyártásban a robotok elterjedése globális munkapiaci – végső soron pedig gazdasági – katasztrófához is vezethet. Bár valóban jönnek létre új munkahelyek a robotikai ipar fejlődésével, azok száma össze sem vethető a munka nélkül maradottakéval.

És azt sem gondolhatja senki komolyan, hogy azokat, akik fél életüket a gyártósor mellett egy vagy két elemi munkafolyamat elvégzésével töltötték, közben alkalmassá váltak arra, hogy átképezzék magukat robotprogramozóvá.