A közelmúltban két felmérés is készült azzal kapcsolatban, hogy a felhasználók hogyan viszonyulnak a netes szolgáltató cégek adatkezelési szokásaihoz. A Carnegie Mellon Egyetem és a magyar viszonyokról az NRC által készített felmérés is kimutatta: a felhasználók félnek attól, hogy adataikat például reklámcélokra értékesítik a szolgáltatók.

Az internethasználó mint áru

A félelem jogos, hiszen a hirdetők számára valóban egyre nagyobb értéket jelent a fogyasztók internetes szokásainak, a világhálón megosztott érzelmeiknek, véleményüknek és egyéb személyes információiknak ismerete. Ezek az adatok biztosítják ugyanis, hogy személyre szabott reklámokkal lehessen bombázni a nezetőket böngészőben, a különféle online levelezőrendszerekben és közösségi oldalakon.

A MasterCard egy friss kutatásában azt vizsgálta, hogy mennyire vigyáznak ezekre a személyes információkra a felhasználók, amikor a világhálóra kapcsolódnak. A Carnegie Mellon Egyetem kutatása szerint a netezők nagy többsége megpróbál valamilyen módon rejtőzködni, hogy ne kerüljenek az adatai, felhasználói szokásai stb. illetéktelen kezekbe.

A MasterCard mostani, kilenc országra (USA, Kanada, Németország, Nagy-Britannia, India, Dél-Afrika, Egyesült Arab Emírségek, Brazília, Kolumbia) kiterjedő felmérése is hasonló következtetésekre jutott. Meg arra, hogy ennek ellenére kevesen vigyáznak az adataikra. A kutatásban kilencezer 16-65 év közti felnőttet kérdeztek meg, akik egy héten legalább egyszer végeznek valamilyen online tevékenységet.

Sokan ismerik a veszélyt, kevesen foglalkoznak vele

A tanulmány szerint az internetezők 64 százaléka tisztában van azzal, hogy az interneten megosztott adatait, felhasználói szokásait felhasználják a marketing- és médiaszakemberek, ezért azok jelentős értéket képviselnek. Ugyanakkor csupán a megkérdezettek 17 százaléka kontrollálja szigorúan, mit tudhat róla az online világ.

A 27 százaléknyi tudatos netező összetétele (Forrás: MasterCard)

Ez a réteg azonban aktívan védekezik. Ők az átlagnál tájékozottabbak a célzott marketing terén: tízből nyolcan azt is tudják, hogy a keresési és böngészési történetük alapján a hirdetők célba veszik őket. Inkább kimaradnak a közösségi oldalakon folyó kommunikációból, és egyéb területen is maximálisan védik az adataikat a biztonsági beállítások segítségével. Tudatosságuk abban is megnyilvánul, hogy bár alkalmanként vásárolnak az interneten, de a legtöbbször még fogyasztói előnyökért és árengedményekért sem szeretnek regisztrálni.

A kedvező vásárlási lehetőség vs biztonság?

A felmérés szerint a megkérdezettek 21 százaléka elsősorban a jó vásárlási, beszerzési lehetőségek miatt netezik. Ők rendkívül tudatos fogyasztók. Ha például boltban vásárolnak, okostelefonon ellenőrzik az internetes árakat. Ugyanakkor a netezésben kevésbé tudatosak. A tudatos vásárlók csoportjába tartozóknak mindössze a 37 százaléka van tisztában azzal, hogy a közösségi oldalakon megjelenő személyes adataikat felhasználják hirdetések célba juttatásához.

A tanulmány szerzői szerint ez is arra utal, hogy a fogyasztók többségénél az információbiztonság nem kiemelt szempont. Különösen annak fényében vélik ezt igaznak, hogy a megkérdezettek további 21 százaléka egyáltalán nem lát kockázatot abban, ha internetes tevékenységét mások is láthatják. E csoport tagjainak több mint a fele naponta legalább tízszer használja az internetet, és ott személyes tartalmakat, adatokat oszt meg. Ezek az emberek cserébe jó ajánlatokat, további információkat és kedvezményeket várnak.

Az ebbe a körbe tartozóknak meggyőződésük, hogy az internetes vásárlással időt és energiát takarítanak meg. Ezért az előnyért cserébe szívesen regisztrálnak, és nem bánják, ha szállítási címüket az oldal rögzíti. E csoport tagjai gyakran jelentkeznek be különböző helyszínekről, és szeretik a geolokációs-alapú ajánlatokat is.

Tavaly már több felmérés is kimutatta, hogy a hely-alapú vásárlási szolgáltatásokban egyre több cég lát fantáziát – nem véletlen, hogy a nagy közösségi oldalak már egy-két éve rágyúrtak az ilyen típusú szolgáltatások támogatására. Ennek globálisan is meglett az eredménye: még a viszonylag fejletlen magyar piacon is megfigyelhető a mobilról történő vásárlás emelkedő trendje.

A közösségi oldalak emelik az ingerküszöböt?

A MasterCard kutatásában a válaszadók körében 21 százalék volt azok aránya, akiknek elsősorban a közösségi oldalak használata és az ott folyó kommunikáció a fontos. Ők azok, akik naponta használják a legnépszerűbb közösségi oldalakat, és ha ezt nem tehetik meg, úgy érzik, kimaradnak valamiből. Ennek a körnek a viszonya saját adataihoz roppant érdekes. Az ide tartozó nezetők, jóllehet tudatában vannak, hogy célzott marketing célpontjai, nem tartják valami sokra az adataikat, így nem is aggódnak azok védelme miatt. Talán azért sem, mert bár vásárláskor többségük (80%) interneten is utánanéz annak, hol találhatja a legjobb ajánlatokat, 63 százalékuk továbbra is személyesen megy vásárolni.

A felmérés kimutatott egy 20 százalékra tehető olyan réteget is, melynek tagjai nem igazán hisznek az internetben, de azért használják. Ők töltik a legkevesebb időt online, jellemző rájuk, hogy Ezt a csoportot többségében férfiak alkotják, praktikus gondolkodásúak, és csupán 48 százalékuk fordul meg gyakrabban közösségi oldalakon. Ritkán vásárolnak az interneten. Érdekes ugyanakkor, hogy ha vásárolnak, akkor inkább a mobileszközükről teszik, és viszonylag nagy hajlandósággal adják meg adataikat valamiért cserébe.