Féltjük az adatainkat netezés közben. És bár sok szolgáltatás épp az ellenkezőjére csábít, egy kutatás szerint egyre óvatosabbak és bizalmatlanabbak vagyunk.
Hirdetés
 

Az amerikai felhasználói szokásokat vizsgálta a Carnegie Mellon Egyetem. A kifejezetten az internetes adatkezelési szokásokra koncentráló kutatás szerint az online szolgáltatásokat igénybe vevők jelentős többsége ódzkodik a személyes adatainak a kiadásától, sőt kifejezetten szeretne elrejtőzni. (A hazai állapotokról lásd A magyarok is félnek a netes megfigyelésektől c. cikkünket.)

Elrejteni valódi énünket

A válaszadók 86 százaléka nyilatkozott úgy, hogy próbálja rejteni a valódi kilétét, és igyekszik megakadályozni azt, hogy cégek, személyek vagy akár kormányzati szervek adatokat gyűjtsenek róla. A 64 százalékuk ezt a cookie-k és a böngészési előzmények rendszeres törlésével próbálja elérni, de 41 százalékuk le is tiltja a cookie-kat, már ha arra van lehetősége. A megkérdezettek majdnem fele törekszik arra, hogy karbantartsa a régi üzeneteit, valamint a korábban publikált tartalmait. A felmérésben résztvevők 26 százaléka az esetek többségében álnéven (átmeneti felhasználónévvel, és e-mail címmel) regisztrál weboldalakra.

Az általános félelem ellenére mindössze a megkérdezettek 14 százaléka használ valamilyen e-mail titkosítási eljárást, és körülbelül ugyanennyien vannak azok, akik VPN-kapcsolatokon vagy proxy szervereken keresztül vesznek igénybe online szolgáltatásokat. Legyen szó az előzmények egyszerű törléséről vagy titkosítási megoldásokról, az óvintézkedések ellenére a válaszadók 21 százaléka ismerte el, hogy az elmúlt években már kompromittálódott a levelezése vagy valamely közösségi oldalon létrehozott fiókja. 11 százalékuknak pedig a banki adatai is rossz kezekbe kerültek.

Félünk a tolvajoktól és a reklámdömpingtől is

A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy a felhasználók az adataikat kiktől féltik a leginkább. Első helyre a kiberbűnözők kerültek: a legtöbben attól félnek, hogy adattolvajok áldozatává válnak. Ebből a szempontból a másodikak a reklámokkal foglalkozó cégek lettek. Ez nem meglepő, hiszen senki sem szereti, ha hirdetések miatt figyelik a böngészési szokásait.

A magyarok is félnek a netes megfigyelésektől
Önmegsemmisítő üzenetekkel védhetjük információinkat

A kutatók megállapították, hogy a felhasználók többsége pontosan tisztában van azzal, hogy az interneten nem lehet teljesen anonim módon létezni, különösen akkor nem, ha a Világháló előnyeit ki akarjuk aknázni. (Például a reklámkiszolgálók nem hagyatkoznak kizárólag a cookie-kra, így azok törlése sem jelent teljes körű megoldást.) Ugyanakkor sokan erősebb szabályozást várnának el, és úgy gondolják, hogy a jelenlegi adatvédelmi jogszabályok nem elégségesek ahhoz, hogy az online tevékenységeik során az adataikat biztonságban tudhassák.

(A cikk a Biztonságportálon megjelent írás szerkesztett változata.)

Biztonság

Saját dolgozói megfigyelésével tanítaná a Meta az MI-ügynököket

A leütések, az egérmozgás vagy a képernyőképek rögzítését olyan készségek fejlesztéséhez használnák fel, ahol nehéz lemásolni az ember-gép interakciót, bár az akadékoskodó jogászok szerint az ilyen típusú munkáltatói felügyelet mindenképpen elbillenti a hatalmi egyensúlyt a munkáltató javára.
 
Hirdetés

A hibakeresés nem egyenlő az alkalmazásbiztonsággal

Építsünk olyan AppSec környezetet, amely csökkenti az alkalmazásfejlesztés kockázatait, de nem válik a gyors leszállítás akadályává!

A biztonság ’balra tolódása’ az alkalmazásfejlesztésben nem csak technikai kérdés. A DevSecOps-elvek érvényesüléséhez az IT-szervezet működését és más területekhez való viszonyát is újra kell szabni.

a melléklet támogatója a Clico

CIO kutatás

Merre tart a vállalati IT és annak irányítója?

Hiánypótló nagykép a hazai nagyvállalati informatikáról és az IT-vezetőkről: skillek, felelősségek, feladatkörök a múltban, a jelenben és a jövőben.

Töltse ki Ön is, hogy tisztábban lássa, hogyan építse vállalata IT-ját és saját karrierjét!

Az eredményeket május 8-án ismertetjük a 17. CIO Hungary konferencián.

LÁSSUNK NEKI!

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.