A Vezető Informatikusok Szövetsége (VISZ) havi rendszerességgel szervez szakmai workshopot informatikai vezetőknek. Az októberi rendezvényen, melyet a kecskemét Mercedes gyár megtekintése köré szervezett a Szövetség, három téma került terítékre: az IT-biztonság költségei, a dokumentumkezelés új lehetősége, valamint az autóipar legújabb trendjei. (A VISZ rendezvényeiről napra kész információkat talál a Szövetség Facebook-oldalán is.)

Csökkenthető-e a biztonság költsége – tette fel a kérdést az Intel Magyarország üzletfejlesztési igazgatója, Gacsal József előadása felvezetőjében. A választ az Intel Security elsősorban abban látja, hogy az IT-biztonsági cégeknek egyfajta tudástámogató szerepet kell felvenniük. Gacsal szerint miközben a kiberbűnözés egyre nagyobb üzlet – becslések szerint globálisan nagyobb volumenű, mint a prostitúció és a drogkereskedelem együttesen –, a védekezés is egyre költségesebb, főleg tudásigényes.

A támadások detektálása időkritikus. Ám annál gyorsabban a detektálás, minél több információ áll rendelkezésre. Gacsal is felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az IT-biztonsági cégek is felismerték, ezért hoztak létre olyan iparági szövetségeket, melyek közös tudástárat biztosítanak a cégeknek – és természetesen a felhasználóknak is. Ezeknek a tudástáraknak elsősorban döntéstámogató szerepe van, amely az egyes vállalatokról is komoly terhet tud levenni.

Mint arra Gacsal felhívta a figyelmet, ennek a megoldásnak van technológiai oldala is: például akár helyi laborokat is lehet telepíteni, melyek akár a netkapcsolat megszakadása esetén is biztosítják a szükséges információkat a védekezéshez.

A jövő autóiparának kulcsa is az IT-biztonság

Erről már Strausz György, a General Motors dél-kelet-európai régiós CIO-ja beszélt. Mint mondta, bár a leggyorsabban fejlődő iparágnak leggyakrabban az IT-t szokás nevezni, az autóipari cégek is ott vannak az élvonalban. A Boston Consulting Group 2013-as The Most Innovative Companies felmérése szerint a világ 25 leginnovatívabb cégei között a nagy IT-vállalatok – az Apple, a Google vagy a Microsoft – mellett ott van kilenc nagy autógyártó is, többek között a Toyota (5.), a Ford (8.), a BMW (9.), a General Motors (13.), a Volkswagen (14.), a Hyundai (17.), a Honda (18.) és az Audi (19.).

Az autóipari innováció előretörését jól mutatja az is, hogy 2013-ban a korábbi 7,4 milliárd dollárról 102 milliárdra nőttek az iparág teljes fejlesztési kiadásai.

A fejlesztések az értékesítéstől az alternatív üzemagyagok alkalmazásáig és a vásárlói lojalitás növeléséig a teljes termékciklust felölelik. A legfontosabb fejlesztési irányokba sorolható az új generáció vásárlói igényeinek, mint az alternatív tulajdonlási és használati szokások kiszolgálása (pl. car sharing, modern bérautó rendszerek), aminek eredményeként például kisebb, mozgékonyabb autókat fejlesztenek a gyártók, vagy a connected car koncepcióba illeszkedő innovációk.

Ez utóbbi terület nagyon hangsúlyos, mert nagy rá a vásárlói igény. A paletta széles: a távdiagnosztikától a dinamikus navigáción át a különböző, kifejezetten autókba szánt alkalmazások fejlesztésig terjed. Fontos cél még az üzemanyag-felhasználás hatékonyságának javítása – például a hibrid és elektromos modellek fejlesztése –, még alacsonyabb fogyasztású motorok építése, amihez elengedhetetlen az autók tömegének csökkentése. Ez utóbbi pedig már az anyagtudományokra is kiterjeszti az autóipari fejlesztések hatókörét.

Strausz György: az autóipar 7,4 milliárd dollárról 102 milliárdra növelte fejlesztési kiadásait

Hasonlóképpen fontos irány a vezetőt segítő és baleset-megelőző rendszerek fejlesztése. Ezek mögött szintén komoly IT-fejlesztések vannak. A telekommunikáció és az internet teljes mértékben átszövi, és rohamosan alakítja át az autóipart – hangsúlyozta Strausz György. Mint mondta, az autóba épített szenzorok, valamint az autó-autó, az autó-infrasturktúra vagy az autó-felhő kommunikáció mind fontos feltétele annak, hogy a gépjárművek alkalmassá váljanak önálló, vezető nélküli közlekedésre.

Az automatizálás azonban nem csak az autó-vezető kapcsolatban, hanem a gyártásban is megjelenik – mondta Strausz. A gyártásban megjelennek az együttműködésre képes robotok, az ún. Collaborative Robot rendszerek vagy COBOT-ok, melyek nagyban javítják a gyártás hatékonyságát, de a dolgozók egészséges és biztonságos munkavégzését is.

Mindezek a fejlesztések azonban komoly kockázatokat is hordoznak: egy vásárlói felmérés szerint az M2M, azaz a machine-to-machine kommunikáció második legproblémásabb területe az egészségügy után épp a connected car. Itt nem csak az okoz problémát, hogy az autók IT-biztonsági kockázatai nőnek, mert hackerek átvehetik az irányítást például egy önjáró autó fölött. Strausz szerint legalább ekkora kockázatot jelentenek azok a jogi problémák, melyek az autók erőteljes "szoftveresítéséből", önállósodásából adódnak. Ki felel például egy olyan balesetért, amely valamilyen szoftveres problémára vezethető vissza?

Jogi problémák a vállalati dokumentumok mögött

Erről már a Quattrosoft munkatársa, Fűzéri Csaba tartott előadást. Az előadás gerincét a cég éves felmérése adta, amelyben a dokumentumkezelés jelenlegi helyzetéről igyekeztek képet szerezni a magyar nagyvállalati piacon. (A felmérés eredményeit terveink szerint a teljes kiértékelés elkészülte után részletesebben is bemutatjuk.)

A cég koncepciója az, hogy a dokumentumkezelés gyakorlatilag végigkíséri egy vállalat belső munkafolyamatait. Ebből következően sohasem érdemes önálló, szigetszerű dokumentumkezelési megoldásban gondolkodni, hanem valamiféleképpen a belső folyamatok szerves részévé kellene tenni a dokumentumkezelést.

A dokumentumkezelés elektronizálásával ráadásul több szinten megtakarításokat is el lehet érni. Bár sokan hajlamosak például az irattározási költségeket figyelmen kívül hagyni, azok jelentős, folyamatosan növekvő költséget jelentenek – hangsúlyozták. Arról nem is beszélve, hogy a fizikai irattározás biztonsági problémákat is okoz (behatolás-védelem, egyéb károk – víz, tűz stb. – elleni védelem és így tovább), ami további költségeket generál. Ugyanakkor ez a dokumentumok visszakereshetőségét, valamint az életciklus-kezelést is nehézkessé teszi.

A legnagyobb érdeklődést – és élénk vitát – a dokumentumkezelés jogi előírásoknak történő megfelelése váltotta ki. Hogyan biztosítható az, hogy a megfelelő dokumentumok addig és csak addig álljanak rendelkezésre, amíg valóban szükség van rájuk. Emellett sokan beszéltek arról, milyen elvek mentén lehet egy jó dokumentum-kezelési szabályzatot kialakítani vállalaton belül.

A wokrshop közel ötven résztevője délután megtekintette a kecskeméti Mercedes gyárat, ahol a Strausz Görgy által emlegetett collaborative robot rendszereket működés közben is láthatta.