A közösségi finanszírozás modellje minden résztvevő számára új, ezért nem ritka, hogy komoly hibák, csúszások vagy akár teljes kudarc követi a céljukat akár többszörösen túlszárnyaló projekteket is.
Alaposan keresztbe tett a Kickstarteren közel 1,5 millió dollárt gyűjtő
Elevation Dock projektnek az Apple múlt heti bejelentése, miszerint az iPhone 5 - a korábbi pletykáknak megfelelően - teljesen
új csatlakozót kap. A kilenc éve változatlan, iPodokról örökölt széles csatlakozó tehát a múlté, így az almás telefonokhoz megálmodott dokkolónál is kénytelenek újratervezni, átalakítóval használhatóvá tenni a terméket az új iPhone-hoz.
A kiíráskor mindössze 75 ezer dollárt megcélzó, de elsöprő támogatást kapó tervben azonban nem ez az első "bukkanó". A termék piacra dobását támogatóknak ugyanis az eredeti elképzelés szerint már áprilisban meg kellett volna kapniuk a dokkolót. Ehhez képest a gyártási folyamatb során számos nem várt probléma ütötte fel a fejét, és még jelenleg is vannak olyanok, akik nem jutottak hozzá a sok hónappal ezelőtt befizetett pénzük ellenértékéhez.
Elméletben működik ■ A fenti példa több szempontból is rávilágít a közösségi finanszírozásban rejlő veszélyekre. A Kickstarter és más hasonló crowdfunding oldalak első ránézésre kockázatmentes utat kínálnak egy-egy ötlet megvalósításához, hiszen a projektgazdának csak ki kell számolniuk, mennyi forrást igényel a tervük és azt mikorra tudják ebből megvalósítani. Ha elegendő támogatást kapnak, akkor nincs más hátra, mint végigvinni a projektet. Ez azonban csak egy elméleti idill, az elmúlt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy sokszor elszámítják magukat a kiírók, aminek egyenes következménye, hogy egy idő után a pénzüket hitbizományba adó embereknél elszakad a cérna. Így lesz egy eszményinek indult kapcsolatból keserű egymásra utaltság.
Érdekes módon a legtöbb probléma a rendkívül sikeres, megabefektetéssé avanzsáló tervekkel adódik. Persze van erre magyarázat: minél inkább elrugaszkodik az eredeti elképzelésektől és a forgatni kívánt pénzösszegtől egy projekt, annál valószínűbb, hogy annak gazdája nem képes átlátni, kezelni, koordinálni a nem várt érdeklődéssel kísért tervet.
Segítség, nyertünk! ■ A maga
10 millió dollár feletti bevételével mindmáig csúcstartó Peeble ötletgazdája például kénytelen volt külön embert alkalmazni arra, hogy a tízezres nagyságrendben levelesládájába zúduló emaileket kezelje. Elmondása szerint rendkívül stresszes dolog az, ha a semmiből hirtelen 65 ezer megrendelője lesz egy terméknek, amelyet még csak most kezdenek gyártásba küldeni.
Persze joggal mondhatjuk, hogy van az a pénz, amiért az ember elviseli a stresszt, de közösségi finanszírozás keretében sikeresen támogatott projektek között is akad szép számmal olyan, amely végül teljesen befuccsol. Ilyenre példa a
szép reményekkel startoló Diaspora, amely a Facebook egyfajta alternatívája kívánt lenni. A négy fiatalemberből álló gárda 10 ezer dollárt tűzött ki célul a Kickstarteren, helyette záráskor 200 ezer felett állt meg a mutató. Hiába azonban a hússzoros támogatás, a projekt az elmúlt években teljesen szétesett, és az időközben sajnálatos módon egy öngyilkosság miatt háromra fogyatkozó ötletgazdák végül más vállalkozásba kezdtek, a Diaspora kódját pedig felajánlották bárkinek, aki lát fantáziát a munka folytatásában.
Technológiai bakik ■ A bukás vagy a nem várt csúszások egyébként szinte bele vannak kódolva a technológiai jellegű projektekbe. Egy amerikai egyetemi kutató például a kérdéskört vizsgálva arra jutott, hogy az ilyen ötletek 75 százalékánál fordul elő határidőtúllépés vagy egyéb probléma. Fontos látni, hogy önmagában a kitűzött időpontok túllépése még nem okoz komoly kárt a támogatók és a projektgazda kapcsolatában. A legtöbb közösségi finanszírozó erős érzelmi kötődéssel viseltetik a terv iránt, ami mögé állt, így ezt csak extrém csúszással vagy a kommunikáció elmaradásával lehet lerombolni.
A crowdfunding modellje nagyjából most ért el ahhoz a ponthoz, amikor az elmúlt évek tapasztalataira támaszkodva már mind a támogatók, mind az ötletgazdák kezdik megérteni, hogy teljesen más üzleti modellről van szó, mint mondjuk egy hagyományos webshopban vagy gyártói oldalon indított tranzakció esetében. A felismerés vélhetően segíti majd, hogy üzletileg, logisztikailag átgondoltabb tervekkel álljanak elő az ötletükkel házalók, ami önmagában garanciát jelenthet arra, hogy a támogatói oldalnak sem kell majd túl gyakran csalódnia. Legalábbis nemzetközi szinten, mert itthon meglehetősen
gyászos eredményt hoztak az év elején futószalagon nyitott Kickstarter-klónok.