Megdöbbentően sok magyar informatikus vállalna külföldön munkát – derült ki a NetAcademia Oktatóközpont felméréséből. A nem reprezentatív felmérésben 10 ezer informatikust keresett meg az oktatóközpont, közülük 973-an töltötték ki az online kérdőívet.

A kutatásból az is kiderült, hogy a külföldi álláskeresést elsősorban nem a több fizetés, hanem a hazai fejlődési lehetőség és a szakmai továbbképzések hiánya motiválja. A külföldön remélt fizetés egyébként átlagosan a hazai három és félszerese, de ehhez nemzetközi minősítést kell felmutatni.

Fontos a fizetés, de nem minden

Tíz informatikusból hét ismer olyan "kollégát", aki az elmúlt években külföldön vállalt hosszabb távon munkát, ami jól mutatja, hogy ebben a szektorban egyre általánosabb a jobb élet reményében történő tartós kiköltözés. A megkérdezettek 58 százaléka maga is fontolóra vette, hogy külföldön keres munkát, 12 százalék pedig már a konkrét lehetőségeket térképezi fel.

Arra a kérdésre, hogy jelenlegi fizetésének hányszorosáért döntene úgy, hogy külföldön helyezkedik el, 3,5-szeres átlagérték született. Ha a szakembernek megvan a betöltendő pozícióhoz szükséges nemzetközi érvényű vizsgája, ez az elvárás reális is lehet, véli Fóti Marcell, az oktatóközpont ügyvezetője. Kapósak például a Microsoft .NET Framework-fejlesztők, míg az üzemeltetőknél a felhőalapú hibrid rendszerek, valamint az etikus hekkelés ismerete jelent jó ajánlólevelet külföldön.

Ugyanakkor ezeknek az ismereteknek a megszerzése igencsak költséges. Például az, hogy valaki etikus hacker képesítést szerezzen, akár milliós nagyságrendű beruházást is jelenthet.

A családdal nem lehet akadály

A hazai informatikusok mobilitásának magas szintjét támasztja alá az is, hogy a külföldi munkavállalás kérdésében nincs jelentős különbség a családosok és a nem családosok elszántságában.

Ennek ellenére nem a pénz a legfőbb motiváció. Általában véve ugyanis a válaszadók 65 százaléka egy munkahely fő vonzerejeként a szakmai kihívásokat és a rendszeres továbbképzéseket jelölte meg. „Pont ez az a terület, amiben még van hová fejlődniük a hazai munkáltatóknak és munkavállalóknak” – véli Fóti, akinek a véleményét az is alátámasztja, hogy a válaszadóknak mindössze harmada vett már részt a napi munkájához szükséges informatikai rendszerhez kapcsolódó oktatáson, és csak minden tizedik szakember rendelkezik a szaktudását nemzetközi szinten is igazoló minősítéssel.

Ez utóbbit a válaszadók is fontosnak tartják: 73 százalékuk szerint egyértelmű versenyelőnyt biztosít az álláspiacon, itthon és külföldön is.

Érdekes összevetni a külföldre költözés motivációját a Dice.com amerikai piacra vonatkozó felmérésének eredményével. Mint a felmérést is bemutató cikkünkben írtuk  (http://bitport.hu/ki-keresi-szenne-magat-amerikaban-hr-tech-salaries), az amerikai munkavállalók körében nagyobb a mobilitás, ott a motiváció első számú mozgatója a pénz. Érdekes az is, hogy miért váltanának munkahelyet az amerikai technológiai iparban dolgozók. 68 százalékuk váltana a több pénzért – igaz ott országon belül, ami olykor felér egy országváltással is. Főleg a magasabb fizetésűekre jellemző az, hogy a jobb munkakörülmények miatt váltanának.

Anglia a magyar informatikus Kánaánja

A felmérés szerint a külföldre költözést fontolgató informatikusok körében egyértelműen Anglia a legnépszerűbb célország. Jól szerepelt még Németország, Ausztria. Ezeket sorrendben az Egyesült Államok, Svájc, Hollandia követi, de Ausztrália is vonzó célpont.

A rangsort nyilván befolyásolja, hogy az informatikusok többséges – szakmai „ártalomként” – elsősorban angolul boldogul el. A hazai szolgáltatóközpontoknak is az az egyik nagy kihívás, hogy angolul és valamilyen más nyelven, elsősorban németül beszélő magasan képzett informatikai mérnököket és fejlesztőket találjanak.

A NetAcademia felmérésében kialakult sorrend mögött azonban az is állhat, hogy a Jobinfo egy tavalyi kutatása szerint a legtöbb külföldi munkalehetőséget  eleve Ausztriában, Németországban és Angliában kínálják a magyar munkavállalóknak – és ez igaz az informatikusokra is.