Az internet immár teljesen elválaszthatatlan lett mindennapi életüntől. Egyre többen, és egyre többet töltenek a világhálón szörfözve, ráadásul nem csupán otthon, de munkában, iskolában és útközben is. Többek között ezeket állapítja meg az eNet kutatása, amely az ország különböző méretű településein élő emberek internethasználati különbségeit igyekezett ezúttal feltérképezni. Kiderült, hogy már alig van különbség.

Felzárkózott a vidék

Világszinten megfigyelhető, természetes folyamat, hogy előbb a nagyvárosokban élőknél terjednek el a technológiai újdonságok. Így volt ez hazánkban is, azonban az elmúlt évek során a városok és az ország kisebb településein élők szokásai, aktivitása nagyon sokat közeledett egymáshoz.

Hogy mennyire elválaszthatatlan lett az internet, arra jó példát mutat az az eredmény, miszerint a felnőtt magyar internetezők több mint kétharmada inkább lemondana egy hónapra a tévénézésről, minthogy elzárják a webtől. A vidék hátrányát mutatja, hogy a rendszeresen internetezők körében végzett kutatás azt hozta ki, hogy a nagyvárosiak több mint fele, a kisebb településeken élőknek viszont bő 40 százaléka használja több mint tíz éve a netet. Az internet használatának gyakoriságában azonban ez a történelmi hátrány már alig látszik: jelenleg a felnőtt magyar netezők 87 százaléka, ezen belül a nagyvárosiak 89, a kisebb településeken élőknek pedig 86 százaléka naponta többször netezik.

A nagyvárosiak és a kisebb településeken élők egyaránt otthon neteznek a legnagyobb arányban, és közel felük jellemzően az esti órákban teszi ezt. A munkahelyen/iskolában és az utazás közben történő internethasználat azonban jóval gyakoribb a nagyvárosiak körében (60%, illetve 45%), mint a kisebb települések lakói között (51% és 34%).

Információforrás és minden más

A felmérés szerint az internetet leginkább információforrásként és kapcsolattartásra alkalmas csatornaként látják a hazai felhasználók. A lenti grafikonon szintén az látszik, hogy gyakorlatilag teljesen hasonlóan gondolkodnak erről a kérdésről a nagyobb, illetve kisebb településeken élők.

A leggyakrabban végzett tevékenységek közül egyértelműen az információkeresés, a böngészés, és a levelezés a legjellemzőbb. A leginkább használt tevékenységek között településtípusok alapján ugyan nincs sorrendbeli különbség, de itt azért a nem nagyvárosi netezők egy kicsit még kevésbé aktívnak mutatkoznak.

Egy tekintetben azonban már egyértelműen aktívabb a falvak, községek lakossága. A Facebookot napi szinten a nagyvárosiak 82, a kisebb településeken élő internetezőknek viszont 85 százaléka használja. A Facebookon a lakóhely típusától függetlenül a válaszadóknak több mint kétharmada szokott legalább heti rendszerességgel megosztásokat, hozzászólásokat lájkolni, valamint csetelni. A nem nagyvárosi környezetben élők aktivitása azonban sokkal intenzívebb, ha képek és cikkek megosztásárl, illetve a kommentelésről van szó. A kisebb településen élők közel a fele, a nagyvárosiaknak ellenben csupán a harmada jelezte, hogy legalább hetente használja a fenti lehetőségek legalább egy formáját. Facebookozásban tehát már nem Budapest az élharcos.