Az előzmények röviden: a Toshiba könyvelésének visszásságairól szóló hírek a napokban valódi botránnyá dagadtak, miután kiderült, hogy a japán óriásvállalatnál csakugyan mérleghamisítást követhettek el. Emiatt a társaságnak az előző pénzügyi évét sem sikerült lezárnia, és az osztalékok kifizetését is felfüggesztette, miközben a vezérigazgató és a felső szintű vezetők egy része már bejelentette a lemondását.

A szabálytalanságokról először áprilisban lehetett olvasni, amikor a Toshiba egy két hónappal korábbi hatósági adatigénylés nyomán maga számolt be bizonyos szabálytalanságokról. Ezt követően a cég részvényeinek árfolyama szinte napról napra csökken: a papírok már közel 30 százalékot veszítettek értékükből az első tavaszi bejelentések óta.

Olcsón már biztos nem ússzák meg

A legfrissebb beszámolók alapján a Toshiba vezetői nem csak most, hanem már az előző hat évben is a valóságosnál magasabb nyereséget mutattak ki, nem beszélve a különböző leírásokról – ezért a Reuters forrásai szerint összességében 3-400 milliárd jen (2,4-3,2 milliárd dollár) büntetést kell majd fizetniük. A vállalatnál könyvelési gyakorlatát jelenleg egy külső könyvvizsgáló bizottság elemzi, mely a jövő hétre ígért hivatalos tájékoztatást a vizsgálat eredményeiről.

A hírügynökség úgy értesült, hogy a tényleges és a kozmetikázott profit között több mint háromszoros különbség lehet. Azokat a találgatásokat egyelőre nem kommentálták, amelyek szerint a társaság 200 milliárd jenes (1,7 milliárd dolláros) nagyságrendben értékesítené bizonyos eszközeit és üzleti tevékenységeit. Ugyanakkor az ügyben megszólaló szakértők szerint a Toshiba képes lesz majd lábon kihordani a büntetést, mivel a nyereségének javát termelő – és az Apple-nek is szállító – memóriagyártó üzletága elég jól muzsikál.

Mindenről az atomok tehetnek

A noteszgépektől az atomerőművekig mindennel foglalkozó konglomerátum állítólag akkor került komoly bajba, amikor a 2011-es fukusimai balesetet követően több területen is agresszív terjeszkedésbe kezdett. A cél eredetileg az lett volna, hogy valamilyen módon kiegyensúlyozhassák nukleáris technológiákkal foglalkozó részlegének várható veszteségeit.

Ennek során viszont szándékosan alulértékelték a költségeket és felkerekítették a bevételeket, így valóságos belső háború robbant ki a "nukleáris  vonalról" és a "laptopos vonalról" érkezett vezetők között – ezek a Wall Street Journal szerint a mérleghamisítási ügyben is siettek, hogy egymás alá tehessenek.

Ahogy azt több forrás is kiemeli, a Toshiba volt az egyik első japán nagyvállalat, amely kívülről érkező, elvileg független tagokat is beengedett az igazgatótanácsába. Ez látszólag azt a vállalatirányítási reformot támogatta volna, amelyet maga a japán kormány is lépten-nyomon sürget a szigetország meghatározó gazdasági szereplőinél, de a gyakorlatban a tizenhat tagú igazgatótanács négy új szereplője – köztük két kiérdemesült diplomatával – semmit nem tudott hozzátenni sem a stratégiaalkotáshoz, sem az ellenőrzéshez.