Egy nyolc országban végzet, sok ezer fős kutatás alapján alig akad olyan személy, aki képes különbséget tenni az emberek és a generatív modellek által komponált zeneművek között.

Egészen megdöbbentő eredményeket hozott a Deezer zenei szolgáltató és az Ipsos kutatása, amelyben arra keresték a választ, hogy hol tart már a tudomány, pontosabban, hogy hol tart a generatív mesterséges intelligencia a komponálás területén. A héten közzétett felmérés szerint az algoritmusok már egy polcra kerültek a húsvér muzsikusokkal.

Hallatlan számok

Az összesen nyolc országban, többek között az USA-ban, Nagy-Britanniában és Franciaországban végzett, 9000 tesztalanyt megmozgató felmérés legfontosabb megállapítása az volt, hogy a hallgatóság 97 százaléka képtelen volt különbséget tenni az MI által összerakott, illetve az ember készítette zenei tartalom között.

Mindez már csak azért is problémás, mert a közel 10 millió előfizetővel rendelkező Deezer saját mérése szerint rendszerébe immár naponta több mint 50 ezer generatív algoritmusokkal készített számot küldenek be. Ez a zenei streaming szolgáltató teljes napi forgalmának nagyjából a harmadát jelenti, miközben ugyanez a ráta áprilisban még "csak" 18 százalékon állt.

Hogy valamit lépni kell, az nem csak etikai vagy szerzői jogi megfontolásból lehet indokolt. A mostani kutatásba bevont résztvevők 80 százaléka értett egyet például azzal, hogy a 100 százalékban MI gyártotta tartalmakat külön figyelmeztető megjelöléssel kellene ellátni. Nagyjából háromnegyedük pedig azt szeretné, ha arról is tájékoztatná őket a zenei szolgáltató, ha éppen MI-zenét ajánl meghallgatásra.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire kellene elkülöníteni a két forrásból származó zeneszámokat, már kicsit árnyaltabb a helyzet, hiszen a válaszadók csak valamivel több mint fele (52%) volt azon a véleményen, hogy az MI-számoknak egyáltalán nem kéne megjelennie a különböző listákon. Ennél lényegesen kevesebben, de azért szemmel látható arányban (11%) voltak azok, akik szerint a gép által komponált műveket ugyanúgy kellene szerepeltetni a listákon, mint az emberi alkozásokat.

A Deezer a maga részéről az átláthatóság zászlaját lengetve már lépett is: a szerkesztők által összeállított lejátszási listákban nem szerepeltet MI-gyártott zenéket, sőt ilyesmit nem ajánlhat saját (egyébként természetesen MI-alapú) algoritmusa sem a felhasználóknak.

Művészet helyett robotolás?

A művészek és alkotók több fronton is "harcban állnak" a generatív mesterséges intelligenciával. A Hoolywoodnak dolgozó színészek és írók mellett például a játékipar kreatív szakmunkásai is sztrájkba kezdtek, mert a technológia fejlődése immár lehetővé teszi a játékfejlesztőknek, hogy reprodukálják a színészek hangját és megjelenését, miközben az érintettek szerint ezért nem kapnak ezért tisztességes kompenzációt. Gyűlik a feszültség a YouTube-on is, ahol egyre több tartalomelőállító áll be a vészharangot kongatók sorába.

A problémakör a zenei területen leginkább idén év elején vált világossá, amikor kiderült, hogy a Spotify platformján havonta milliós hallgatottságot ért el a teljes egészében mesterséges intelligencia által kreált The Velvet Sundown elnevezésű "zenekar".

Piaci hírek

Számít, hogy egy műalkotást MI készített? Ugyan már!

Sokkal fontosabb, hogy ne hárítsuk a mesterséges intelligenciára annak eldöntését, hogy mi a jó és mi a rossz. Azaz a józan (emberi) ítélőképességé a jövő!
 
Hirdetés

Az adatkezelés újragondolása 2026-ban: hogyan oldja meg a Synology DS sorozat a valós üzleti kihívásokat

2026-ban a vállalkozások minden eddiginél több adatot generálnak és használnak. Az előrelátó vállalatok ezért újraértékelik a megközelítésüket: mi lenne, ha a tárolás, a biztonsági mentés és az együttműködés egyetlen rendszerben kezelhető lenne?

Önmagukban a sikeres pilotprojektek nem kövezik ki a hosszútávon is jól működő AIaaS- és RPAaaS-használat útját. A szemléletváltáson kívül akad még pár dolog, amit figyelembe kell venni.

a melléklet támogatója a ONE Solutions

Egy kormányrendelet alapjaiban formálják át 2026-tól az állami intézmények és vállalatok szoftvergazdálkodási gyakorlatát.

Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?

A Corvinus Egyetem és a Complexity Science Hub kutatói megmérték: a Python kódok közel harmadát ma már mesterséges intelligencia írja, és ebből a szenior fejlesztők profitálnak.

Rengeteg ország áll át helyi MI-platformra

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2026 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.