Múlt hét végén az amerikai kormányzat többek között a Samsung és az SK Hynix esetében is visszavonta azokat a különengedélyeket, amelyek birtokában a két dél-koreai cég Egyesült Államokból származó félvezetőgyártó berendezéseket tudott exportálni kínai üzemeibe. Az engedélyeket az érintett vállalatok még 2022-ben kapták azt követően, hogy a Biden-kormányzat megszigorította a memóriacsipek előállításához szükséges eszközök kínai kivitelét – adta hírül a Reuters.

A 120 nap múlva érvénybe lépő rendelkezés ugyanakkor az amerikai kereskedelmi minisztérium közleménye szerint nem lehetetleníti el a kínai gyártóegységek üzemeltetését, mivel az ígéretek szerint "csak" a kapacitás bővítését vagy a meglévő technológiai szint fejlesztését célzó export esik majd tiltott zónába. Minden egyéb esetben lehetőségük lesz a dél-koreai cégeknek egyedi engedélyekért folyamodni. 

Az érintettek közül egyelőre csak az SK Hynix reagált hivatalosan. A gyártó hangsúlyozta, hogy "szoros kapcsolatot fog fenntartani mind a koreai, mind az amerikai kormánnyal, és megteszi a szükséges intézkedéseket, hogy minimálisra csökkentse a hatást üzleti tevékenységére".

Mindeközben a dél-koreai kormányzat is elindította a saját diplomáciai manővereit. Szöul szerint a félvezetőipari globális ellátási lánc stabilitása szempontjából kiemelten fontos, hogy a dél-koreai vállalatok stabilan működtethessék kínai infrastruktúrájukat. 

Többszereplős játszma

Amennyiben tényleg lényegesen beszűkülnek a dél-koreai gyártók amerikai beszerzési lehetőségei, úgy az egyrészt a memóriapiacon nagy riválisnak tekinthető amerikai Micronnak jöhet jól, másrészt viszont a helyzet Kínában is új lehetőséget teremthet a helyi beszállítók számára. A vesztesek csapatában pedig nem csupán a Samsung és az SK Hynix nevét találjuk, hiszen az engedélyek visszavonása rosszul érinti az ezekkel a cégekkel üzletelő amerikai berendezésgyártóknak. Nem véletlen, hogy a hír megjelenését követően három ilyen vállalat, az Applied Materials, a KLA Corp és a Lam Research részvényei is több százalékot estek.

Az intézkedés tényleges hatása azonban nagyban függhet a cégek felett zajló nagypolitikai huzakodás kimenetelétől. Már magának az intézkedéseknek a visszavonása is lehet ennek a játszmának az egyik eleme. A Donald Trump elnök által idén áprilisban beindított vámtarifaháború ugyanis még mind Kína, mind Dél-Korea esetében lezáratlan maradt. Szöullal kapcsolatban ugyan már júliusban arról szóltak a hírek, hogy megszületett az egyezség, azt nem sikerült aláírni a két ország elnökének múlt héten tartott találkozóján sem.

Amennyiben a legmagasabb szinteken nem sikerülne elrendezni a kérdést, még mindig ott a lehetőség egy üzleti különmegállapodásra az Egyesült Államok és a dél-korai gyártók között, hiszen a Trump-kormányzat már bebizonyította, hogy van az a pénz, amiért hajlandó könnyíteni az érvényben lévő exportkorlátozási gyakorlatán.