A kábítószereket ma már menőbb dolog drogfutárok helyett drónokkal célba juttatni. Többek között ez derül ki az Európai Unió nyomozó ügynöksége, az Europol legfrissebb SOCTA (Serious and Organized Crimes Threat Assessment) jelentéséből. A négyévente készülő tanulmányának aktuális kiadását a közelmúltban jelentette meg a szervezet.

A zsarolók nem állnak le

A legutóbbi kiadás óta eltelt időszakban az egyik legnagyobb aggodalmat a kiberzsarolók megjelenése váltotta ki, akik magánszemélyek és cégek számítógépeit zárolják és azt csak váltságdíj fejében oldják fel.

A rablók egy részének sem kell messzire mennie, ha tudni akarja, mi van a szomszédban: a nem kellően, vagy egyáltalán nem védett wifin keresztül sok mindent kideríthet a közelében élőkről. Megfelelő célpontnak bizonyulnak, azok is, akik a közösségi oldalaikon valós időben posztolnak élményeikről, és így nyilvánossá teszik azt is, mikor nincs senki a lakásban.

A szervezett bűnözői csoportok száma növekszik, az Europol tudomása szerint a tagországok bűnüldözői négy évvel ezelőtt még "csupán" 3600 nemzetközi bűnbanda ügyében nyomoztak, ez a szám 2017-re már meghaladja az 5 ezret. A legsikeresebb magányos bűnözők, illetve szervezett bűnözői csoportok hatalmas profitot vágnak zsebre, aminek a mértéke vetekszik a legálisan működő multinacionális vállalatokéval. Csak egy példa: a drogcsempészet, amely jelenleg a bűnözés legnagyobb gazdasági hatást kifejtő része, évi 24 milliárd euró hasznot hoz az "iparágban" tevékenykedőknek.

Zavarosban halásznak, "sötétben" tapogatóznak

A bűnözők gyorsan adaptálják, mi több integrálják a működésükbe a technológiát, vagy erre építik teljesen új üzleti modelljeiket.
Az irathamisítás, a pénzmosás, valamint az illegális termékek és szolgáltatások online kereskedelme hajtja manapság az EU-n belül a szervezett bűnözést – állapítja meg a jelentés. Az utóbbi különösen gyorsan terjed, terméktől vagy szolgáltatástól függően mindkét platformon, a nyilvános weben és a bűnözők által preferált Darkneten is. A nem szabályos utakon járók az adatokkal is úgy kereskednek, mint egy átlagos termékkel.

Azok a legveszélyesebb bűnözői csoportok, amelyek profitjukat visszaforgatják részben a legális gazdaságba, részben az illegális üzletükbe. Ezáltal ugyanis biztosíthatják az üzleti folytonosságot és a bűnözői tevékenységük további terjeszkedését. Létrejött egy a kiberbűnözői tevékenységet kiszolgáló háttérgazdaság is, egyre növekvő számban jelennek meg a Crime-as-a-Service (CaaS) szolgáltatást nyújtó csoportok. (A témával korábban a Bitport is többször foglalkozott. A kiberbűnözök feketepiacának működését a RAND egy 2014-es tanulmánya térképezte fel részletesen, a Kaspersky Lab egy 2015-ös tanulmányában pedig a bűnözői csoportok vállalatszerű működési jellemzőit írta le, és elég pontos képet rajzol ennek a világnak a működéséről a Dell SecureWorks egy tavalyi tanulmánya is.)

Azért is az egyik legnagyobb kihívás a digitalizálódó gazdaságok és társadalmak számára a kiberbűnözés, mert az a CaaS modellre támaszkodhat, így egyre szélesebb kör juthat a leghatékonyabb kibertámadáshoz szükséges eszközökhöz és szolgáltatásokhoz. A CaaS modell a teljes bűnözői spektrumnak tud megfelelőt ajánlani az egészen kezdő vagy a top játékosoknak, legyenek azok "egyszerű" hackerek vagy terroristák.

Szintén növekvő tendenciát mutat a kibertérben a bankkártya nélküli csalások száma, miután az érintett ágazatok egyre eredményesebben lépnek fel a kártyával végrehajtott csalások ellen. Egyes szervezett bűnözői csoportok saját "kutatólaborokat" tartanak fenn arra, hogy tanulmányozzák az ATM-eket a minél szofisztikáltabb csaló módszerek kifejlesztésére.

A bűnözők már a dolgok internetének (IoT) terjedésére is készülnek. A mindent mindennel összekapcsoló világ még formálódik ugyan, de a bűnözők már tanulják, hogyan lehet ezekbe az eszközökbe betörni és személyes, valamint fontos pénzügyi, gazdasági információkat megszerezni rajtuk keresztül.

Digitális lesz az alvilág is

A hálózatokba való illegális bejutás szellemi javakat, köztük hatalmas adatbázisokat fenyeget, amelyeket további bűncselekményekre tudnak felhasználni a kiberbűnözők. Egyes feltételezések szerint az is előfordul, hogy belső munkatársak is segítik őket. A digitalizáció általános terjedésével exponenciálisan nő a kiberalapú illegális cselekmények száma és sokszínűsége is. Ezt jól példázza, hogy a bűnüldőzés ma már a kiberbűnözés kategóriába sorolja a gyerekek ellen online módon végrehajtott szexuális zaklatást is.

Az Europol teljes jelentése innen tölthető le pdf-ben.