A felhőszolgáltatások robbanásszerű terjedése felgyorsította az adatközpont-építési projekteket is. Számtalan olyan szempont van, amelyet egy ilyen beruházásnál figyelembe kell venni. Ezeket gyűjtöttük csokorba.
Az adatközpontok kialakításakor ma az a cél, hogy a lehető leggazdaságosabb legyen minden szempontból. Nyilván vonzó képletnek tűnik a következő:
adatközpont =
minél kisebb alapterület +
minél nagyobb energiasűrűség +
minél nagyobb minősített redundanciaszint. Az alábbiakban összegyűjtöttünk 9+1 pontban, milyen nehézségei vannak a képlet gyakorlati megvalósításának.
1. Hűtés ■ Az interneten nagyon gyorsan meg lehet találni, hogy ma egy rackbe maximálisan hány fizikai szerver rakható. Soha ne felejtsük el azonban, hogy a hűtéshez körülbelül még egyszer ugyanannyi energia szükséges, mint amennyi a hűtött eszközök üzemeltetéséhez szükséges.
2. Statika ■ Az épületszerkezetet úgy kell kialakítani, hogy elbírja a rackek, szerverek, hűtő berendezések, generátotok, akkumulátorok, kábelek egyesített tömegét. Ha mindezt kis helyre akarjuk összezsúfolni, értelemszerűen megnő a pontszerű statikai terhelés, ami költségnövekedéssel is járhat.
3. Rendelkezésre állás ■ A folyamatos üzemhez – redundancia szintjétől függően – legalább egy olyan generátor kell, ami a vezetékes betáplálás kimaradása esetén biztosítja az energiaellátást. Egy nagyobb energiasűrűségű adatközpont esetén nagyon gyorsan eljuthatunk arra szintre, ahol már a generátor és a transzformátorok a „boltban készen kapható” kategória fölé nőnek. Az ilyen generátortok és transzformátorok ára nagyon könnyen elérheti a beruházás összes tőkeigényének harmadát, sőt akár felét is.
4. Üzemanyag ■ A generátor(ok) méretének növekedésével akár 50-100 litert is elérheti a percenkénti üzemanyag-igény. Ilyenkor – a redundanciaszinttől függően – a szükséges üzemanyag puffer tartály(ok) mérete és tömege is nő. A hatalmas méretű és tömegű tartály(ok) esetében előfordulhat, hogy a kiépítendő betonalap jelentős többletköltséget okoz. Persze lehet benzinkút közelében is adatközpontot építeni.
5. Környezetvédelmi szempontok ■ Egy nagy méretű adatközpont jelentős hőmennyiséget ad le, amelynek újrahasznosításán érdemes elgondolkodni. Az adatközpont logisztikai helyiségei, a környező lakóépületek, a szomszédos falu vagy akár fóliasátrak fűtése még akár plusz bevételt is jelenthet az adatközpontnak. Ugyancsak érdems számolni azzal is, hogy az előző pontban taglalt üzemanyagtartályok kiépítésénél nemcsak a statikai, hanem a környezetvédelmi követelményeket is figyelembe kell venni.
6. Redundanciaszint ■ A redundanciaszintet úgy a legkönnyebb megtervezni, ha figyelembe vesszük valamelyik minősítő szerv vagy intézet szabványos követelményeit. Ha „mindössze” a magas rendelkezésre állás a cél, nem kell feltétlenül az adatközpont minden elemének ugyanazt a redundanciaszintet hoznia. A teljes adatközpont ugyanis hozhatja ugyanazt a magas rendelkezésre állási szintet okosan tervezett vegyes redundanciaszintű elemekből is.
7. Minősítés ■ A minősítő szervezetek természetesen nem ingyen dolgoznak. Arra is figyelni kell, hogy a minősítés során minden paraméternek meg kell felelni.
8. Kábelezés és hűtés ■ A redundáns kábelezés fizikai kivitelezése jelentősen befolyásolja a hűtés hatásfokát. A felhasznált informatikai eszközöket sok szempont alapján ki lehet választani. A figyelembe veendő szempontok prioritási listájában nem szerencsés az utolsó helyekre sorolni azt, hogy a kialakítandó kábelezés mekkora köteget eredményez racken belül és rackek között, az ugyanis a hűtési költségeknél (lásd az 1. pontot) keményen visszaüthet.
9. Virtuális gépek száma ■ A felhők világában minden virtuális. Attól azonban, hogy egy gép virtuális, a rajta futó programok licencei nagyon is valóságosak. Nem utolsósorban a hypervisor technológiáknál is a futtatott virtuális gépek számával változik a licencek darabszáma, így az ára is.
+1 A szomszéd fűje ■ A fenti 9 pont fényében soha nem érdemes azt a hibát elkövetni, hogy elkezdjünk azon rágódni, miért is olcsóbb a szomszéd adatközpontja, ez ugyanis sok esetben „almát a körtével” típusú összevetés lenne. Lehet ugyanazon az alapterületen töredék áron adatközpontot építeni kisebb energiasűrűséggel és alacsonyabb redundanciaszinttel – és fordítva is.
