Szeretnénk egy erős digitális gazdasággal rendelkező Európában élni. A 2026-os Eurobarométer felmérése azt mutatja, hogy az európai polgárok 79 százaléka kulcsfontosságú uniós prioritásnak tartja a digitális politikát. 85 százalékuk egyetért az EU által fejlesztett digitális infrastruktúrába történő beruházásokkal, 82 százalékuk pedig kívánatosnak tartja a nem uniós beszállítóktól való függőség csökkentését.

Az EU digitális fejlődését évről évre mérő Digital Decade szerint azonban egyelőre távol vagyunk ennek a megvalósulásától. A jelentés legfrissebb kiadása számos területen talált további teendőket.

● A digitális infrastruktúra alapvetően jó. Az EU alap 5G lefedettség 96,8 százalékos, de a végpontig érő optikai kábelhálózatok és más nagy kapacitású hálózatok kiépítését fel kell gyorsítani.

● A technológiai szuverenitás megvalósítása jelentősen elmarad a tervektől. Az EU a globális félvezetőpiacnak mindössze 9 százalékát fedi le gyártással, miközben 2030-ra 20 százalék volt a cél (az okokról többek között itt olvashat). De jelentős a függőség a felhőszolgáltatások, a kiberbiztonság és más stratégiai technológiák terén is.

● Ha lassan is, de biztosan halad a vállalkozások digitalizációja. Az uniós vállalkozások 47 százaléka használ felhőt, 40 százaléka adatelemzést, és majdnem 20 százalékuk mesterséges intelligenciát – utóbbiak aránya gyorsan nő. Az viszont nagy baj, hogy kkv-k egy része teljes mértékben kimarad ebből a megfelelő készségek, az adatokhoz való hozzáférés vagy az erőforrások hiánya miatt.

● Számítási kapacitás terén jól áll az EU, de az MI igényei miatt a tervezettnél gyorsabb tempóban kellene bővíteni.

● A digitális készségekben sem ártana erősödnünk. Az európai polgároknak csak valamivel több mint 60 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális készségekkel. De talán még nagyobb probléma, hogy az IKT-szakemberek 2025-ben is csak 5 százalékát adták a foglalkoztatottaknak (2030-ig kellene elérni a 10 százalékot). A szakmában még mindig alacsony a nők aránya: kevesebb mint 20 százalék.

● A digitális átalakulásnak vannak társadalmi kockázatai. Az EU-s polgárok 92 százaléka szerint prioritás a gyermekek és fiatalok online védelme. 87 százalékuk szerint az online manipuláció, a dezinformáció, a deepfake és az MI-generálta tartalmak egyaránt veszélyt jelentenek a demokráciára. 80 százalékuk támogatja a mesterséges intelligencia körültekintő szabályozását.

Magyarország: felemás eredmények

Ahogy az EU egésze, úgy a Magyarország is felemás értékelést kapott a Digital Decade-ban (az országjelentés itt tölthető le PDF-ben). Az alap infrastruktúra jó. Magyarországon EU-s átlag feletti a távközlési hálózatok kiépítettsége, kiemelkedő a nagykapacitású és az optikai lefedettség. Ugyancsak jól áll az ország (a többi tagállamhoz képest) a digitális közszolgáltatásokban, főleg az állampolgároknak nyújtott e-kormányzati funkciókban, valamint a digitális egészségügyi szolgáltatásokban (annak vizsgálata, hogy a digitális frontend mögött milyen az egészségügy fizikai backendje, nem a Digital Decade felségterülete).

Hiába a stabil alapok, ha a gazdaság szereplői nem aknázzák ki. Az országjelentés szerint jelentős a magyar gazdaság elmaradása a vállalkozások digitalizációjában, különösen a kkv-szektorban. Ez, mint fentebb írtuk, amúgy EU-szintű probléma, de Magyarország még így is elmarad az EU-s átlagtól a felhőalapú szolgáltatások, a fejlett adatelemzési eszközök és a mesterséges intelligencia üzleti célú integrációja terén.

Az átlagnál alacsonyabb a magyarok digitális készségeinek szintje: 57 százaléka rendelkezik legalább alapvető készségekkel (2030-ra 80 százalék a cél). Az alapvető digitális írástudás hiánya jelentős gátja a digitális közszolgáltatások szélesebb körű kihasználásának, de a munkaerőpiac modernizációját is nehezíti.

A hazai kkv-k 60 százaléka rendelkezik ilyen ismeretekkel. Az EU-s átlag 71,4 százalék, a 2030-ra kitűzött cél pedig 90 százalék. Komplex digitális tudással mindössze a magyar kkv-k 5,5 százaléka rendelkezik – az EU-s átlag 9 százalék.

Vannak teendőink...

A jelentés ajánlásokat is megfogalmazott a hiányosságok felszámolására. Mindenekelőtt növelni kell a beruházásokat a stratégiai digitális technológiákba (pl. felhő, félvezetőipar, MI), amihez erősebb uniós szintű koordináció kell.

Az elemzésnek több olyan ajánlása is van, amely egybevág az EU legnagyobb technológiai vállalatai által megfogalmazott igényekkel. Egy egységes EU-s piac például javítaná az esélyt a technológiai szuverenitás megvalósulására, a kkv-k támogatása a fejlett digitális megoldások bevezetésében pedig pozitív hatással lenne az innovációs ökoszisztémára.