
Igencsak tanulságos az a mindössze félórás TechTalk – Voice of Digital podcastepizód, amelyben az egykor neves IDS Scheer alapítója, August-Wilhelm Scheer, az ARIS üzleti folyamatmenedzsment szoftver kitalálója, próbál magyarázatot találni arra, hogy miért maradt le az informatikai iparban Németország. A professzor megállapításai azonban az EU egészére is igazak.
A mérnökcentrikus informatikai ipar korlátai
Németország jó pozícióból indult az informatika ipar születésekor. Ott volt a számítógépes korszak hajnalán olyan cégekkel, mint a Siemens vagy a Nixdorf Computer. Utóbbinak fénykorában, a 80-as évek közepén mintegy 23 ezer alkalmazottja volt világszerte, és a mainframe-piacon az IBM-mel versenyzett.
Ma viszont csak néhány európai vállalat kap szerepet szerepet a globális informatikai piacon. Az európai hardvergyártás szinte teljesen lenullázódott, a szoftveriparban pedig a 'futottak még' kategóriában mozgunk, még ha van is néhány olyan globális kulcsszereplő, mint az SAP, amely kezdetben organikusan, később felvásárlásokkal megtámogatva maradt a legnagyobbak között a globális üzletialkalmazás-piacon. "De nagyjából ennyi az összes eredményünk" – mondja Scheer. (A professzor 20 évig volt tagja az SAP felügyelőbizottságának.)
A lemaradás egyik fontos oka szerinte a szemléletben keresendő: a német (és az európai) IT-ipar szinte mindent a hardvermérnöki szakértelmére tett fel. Eközben alábecsülte a szoftvereket, a folyamatokat és a digitális üzleti modelleket.
De voltak gazdaságpolitikai okok is – véli Scheer. A politikusok évtizedekig nem ismerték fel az információtechnológia stratégiai jelentőségét. Ez nemcsak az IT-ipart húzta vissza, hanem rombolta több más iparág versenyképességét is. (Ennek egyik látványosan szenvedő alanya ma az európai – és legfőképpen a német – autóipar.)
És hogy miért nőhetett ilyen környezetben globális vezető céggé az SAP? Nyilván fontos volt, hogy az alapítók egy piacképes ötlettel álltak elő, és képesek voltak azt a kor elvárásainak megfelelően megvalósítani. Ugyanakkor fontos szerepet játszott a vállalati szoftverek szabványosítási folyamata, amelybe az SAP képes volt aktívan bekapcsolódni. Jó döntésnek bizonyult, hogy a cég szinte a kezdetektől szoros kapcsolatot épített a nemzetközi tanácsadó cégekkel. Az pedig a menedzsment reagálóképességét dicséri, hogy a szoftvercég jól reagált a diszruptív technológiákra.
Nem eladni, hanem felépíteni
A jelenlegi helyzet Scheer szerint felemás. A gazdaságpolitikai környezet sokat javult, segíti a startup-indítást. De ez szerinte nem párosul kellő vállalkozói bátorsággal. Így a kezdeti (lokális) sikerek után nem a nemzetközi piacra lépés, hanem egy külföldi (jellemzően amerikai) cég által felvásárlás következik. Ezáltal kulcsfontosságú innovációkat veszítünk el (hogy aztán azokat később felhasználóként vegyük meg).
Scheer szerint erre is figyelni kellene, amikor az Európai Unió digitális digitális szuverenitásáról beszélünk. Az európai informatikai infrastruktúra fejlesztése szükséges és támogatandó, de önmagában kevés. Versenyképes szoftverek és platformok kellenek. A szabályozáscentrikus gondolkodást pedig egy sporthasonlattal jellemzi: szerint Európa szeret a bíró szerepében tetszelegni, vagy ülni a lelátón, és mindent jobban tudni. Pedig nyerni csak akkor lehet, ha játsszuk a játékot, mondta Scheer.
(Fotó: Scheer Group)
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?