A mesterséges intelligencia nem csupán a tőzsdéket forgatja fel, hanem csillapíthatalannak tűnő energiaéhségével jelentős kockázatokat támaszt világszerte az energetikai hálózatok üzemeltetésénél. Beszédes adat, hogy Írországban már két évvel ezelőtt is az országos áramfogyasztás ötödét igényelték az ott működő adatközpontok.
Zöld, de nem zöldség
Az AI News témába vágó beszámolója szeirnt a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint az adatközpontok globális villamosenergia-fogyasztása az évtized végére elérheti az 1000 TWh-t. Ennek egyik fedezete a megújuló energia lehet, amely kvázi korlátlanul rendelkezésre áll, csak nem mindegy, hány helyen és milyen koordináció mellett zajlik az energiagyűjtés. Ennek optimalizálásában szolgálhat megoldással maga a probléma kiváltója, azaz a mesterséges intelligencia.
A Pekingi Egyetem és egy az Alibabához köthető tudományos akadémia szakembereiből álló kutatócsapat ezzel kapcsolatban a héten tette közzé egy tanulmányt, amely bemutatja, hogy sikerült az algoritmussal egy teljes, nagy felbontású képekkel dolgozó leltárt készíteni Kína teljes szél- és napenergia-infrastruktúrájáról, amely egy analitikai keretrendszerrel összekapcsolva a korábbinál lényegesen nagyobb hatékonysággal tud egyensúlyozni az aktuálisan megtermelt energia és az éppen igényelt fogyasztás helyszínei között.
A mélytanuló modellt előzetesen részletes műholdképeken trenírozták, hogy aztán több mint 7,5 terabájtnyi felvétel átnyálazását követően megjelölje az ország 319 972 napelemes fotovoltaikus létesítményét és 91 609 szélturbináját. Ezeknek az energiaforrásoknak az egymást kiegészítő hatását elméleti szinten senki nem vitatja, de ennek gyakorlati megvalósításával kapcsolatban még kevés információ áll rendelkezésre.
Szintet lehet lépni
A kínai projekt kutatói most kimutatták, hogy a nap-szél komplementaritás jelentősen csökkenti a termelési változékonyságot, a hatékonyság pedig a párosítás földrajzi hatókörének bővülésével növekszik. Azaz minél távolabb vannak egymástól a koordinált létesítmények, annál megbízhatóbban érik el az egyensúlyt. Kínában pedig ezen sokat lehetne nyerni, hiszen jelenleg a koordináció inkább tartományi, mint országos szinten történik.
Az AI mint vállalati működési réteg: hogyan alakul át a digitális operáció?
A vállalati digitalizáció következő szakaszát egyre kevésbé az új alkalmazások vagy önálló technológiai projektek határozzák meg. A fókusz fokozatosan a működés egészének átalakulása felé mozdul: hogyan lehet a folyamatokat gyorsabban, hatékonyabban és nagyobb üzleti kontroll mellett működtetni egy olyan környezetben, ahol az adatmennyiség, a rendszerek komplexitása és a reakcióidővel kapcsolatos elvárások folyamatosan növekednek.
Projektek O-gyűrűje. Mit tanulhat egy projektvezető a Challenger tragédiájából?