Mintegy 5 milliárd forint veszteséget könyvelhettek el a hazai kis- és közepes informatikai vállalkozások a játékgépekkel kapcsolatos, egymással ellentétes parlamenti döntések miatt – közölte Laufer Tamás az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a törvényhozás szűk egy éve informatikai fejlesztésekre sarkallta a piac szereplőit, ám idén megtiltotta a működésüket. Az ilyen döntési folyamatok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy az egyébként is jelentős szakemberhiánnyal küzdő szakma egy része elhagyja az országot – tette hozzá. Pedig az IVSZ elnöke szerint az informatikai és távközlési szektor főszerepet játszhatna a magyar szakképzett munkaerő itthon tartásában.

Beruházásoktól esik el az ország ■ Ez nagyon fontos lenne, hiszen egyre nagyobb problémát okoz Magyarországon és ezen belül a kiemelten szaktudás igényes hazai IKT-szektorban a jól képzett szakemberek, ezen belül a frissen végzett diplomások hiánya, elvándorlása, ami tovább gyengítheti az egyébként is régóta szakember hiánnyal küszködő szektort. Emiatt komoly beruházásoktól is eleshet Magyarország, például azért mert a nemzetközi cégek egyre több infokommunikációs termék gyártását hoznák vissza elsősorban a nehezen áthidalható kulturális különbségek miatt a távol-keletről a kelet-közép-európai térségbe.

Laufer javaslata az, hogy a kormány az összességében 100 milliárd forint értékben exportáló szoftverfejlesztő cégek csoportjával kössön stratégiai megállapodást. „Egy modern, munkalapú társadalomnak erős pillérét kell, hogy képezze a magasan kvalifikált, minőségi munkavégzés. Magyarország nem mondhat le a fejlődésről, a haladásról, a világ modern közművéről, az internetről. Magyarország nem engedheti meg magának, hogy a világ technológiai fejlődésével ne tartson lépést. Gyengélkedő informatika és távközlés esetén nincs jövő, nincs fejlődés.” – idézi az IVSZ-elnököt a szövetség közleménye.

Go East! ■ Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár Laufer Tamás felvetésére reagálva az IVSZ-t felkérte, hogy delegáljon tagokat a kormányközi vegyes-bizottságokba. Ez egy első és fontos lépés lehet abban, hogy szoftverexporttal foglalkozó hazai cégek számára új üzleti lehetőségek nyíljanak, például az Azerbajdzsánban, Kínában, Oroszországban és Szaúd-Arábiában felállított kereskedőház révén, vagy az egészségügyi informatika fejlesztésében, valamint a kormány által nemrégiben Kuvaitban kötött innovációs együttműködésben.

Megjegyzendő, hogy ma a magyar szoftverfejlesztés élcsapatát jelentő vállalkozások – a Prezi.com, a LogMeIn, a BalaBit vagy a Usteam – elsősorban a nyugati piacokon keresztül jutott el más, akár ázsiai piacokra is. Ugyanez igaz az egyik legnagyobb hazai szoftverfejlesztő kapacitással bíró EPAM-ra is, amely elsősorban az amerikai piacra dolgozik, bár jelen van például Oroszországban és Kazahsztánban is. Vagy a szintén kiterjedt külkapcsolatokkal rendelkező IND Group is jó pozíciókkal rendelkezik a német nyelvű piacokon amellett, hogy szállít megoldásokat a régió majd' minden országába és a Közel-Keletre is.