Az Informatikai Vállalkozások Szövetsége (IVSZ) csütörtöki sajtótájékoztatóján azokat a kiemelt feladatokat tette közzé, amelyek álláspontja szerint új növekedési pályára állíthatják a képviselt iparágakat, segítve a hazai gazdaság és államigazgatás hatékonyabb működését. Laufer Tamás, a szervezet elnöke szerint az infokommunikációs (IKT) szektor fejlesztése pozitívan hatna a magyar GDP-re: új cégek jönnének létre, bővülne a meglévők tevékenysége, és növekedne alkalmazottaik száma.

Kiemelt feladatok ■ Az IVSZ fontosnak tartja a kockázati tőke bevonását az iparág fejlesztésébe. A kis- és középvállalkozások (kkv) számára kedvező perspektívát jelent, hogy az EU és a hazai fejlesztési programok mellett új finanszírozási források váltak hozzáférhetővé: az IKT szektor a gyors értékteremtés és globális fejlődés lehetőségét kínálja, ezért a befektetők is aktívak ezen a területen.

Ambrus Zsolt, a szervezet főtitkára elmondta: november végén munkacsoportot hoztak létre a KKV-k növekedésének támogatására. Az IVSZ hosszú távú célja ezen a területen, hogy a kkv-k számára hozzáférést teremtsen a finanszírozási forrásokhoz, és saját  fejlesztési terveihez illeszkedve javítsa a növekedés feltételeit. Az Új Széchenyi Terv kapcsán minden fejlesztési területen elérhető legyen IKT pályázat is.

A szervezet a távközlési iparágban kiemelt feladatnak tartja az új tartalmi szabályozás megalkotását, különös tekintettel a szerzői jogi kérdésekre. Megoldást vár a frekvenciadíjak, a spektrumgazdálkodás és a digitális átállás problémáira, illetve lépéseket javasol az internethasználat lakossági terjesztésére és a generációs szakadék csökkentésére. Az IVSZ az elektronikai szektor érdekében a beszállítói ipar fejlesztését szorgalmazza, ezen kívül felhívta a figyelmet a mérnökképzés és az azt megelőző természettudományos oktatás megerősítésének fontosságára.

Iparágfejlesztés a globális piacon ■ Az IVSZ szerint az adatközpontok az IT szolgáltatások meghatározó színterévé váltak: az informatikai rendszerekkel szemben támasztott elvárásokat a vállalatok csak igen költségesen biztosíthatják saját megoldásokkal. Európában az adatközpontok terén jelenleg a kereslet dominál, a növekedés pedig várhatóan még évekig jelentős lesz. Nyugat-Európában az adatközponti fejlesztések gátja lehet az EU által is elfogadott Kiotói Egyezmény. Mivel az adatközpontok sok energiát fogyasztanak, kiszolgálásuk igen nehézkes a kvótákat maximálisan kihasználó országok részéről. Magyarország ezt a helyzetet úgy fordíthatná a javára, hogy a kvóták értékesítése helyett támogatja a nagy energiafogyasztók letelepedését.

Az adatközponti beruházásokért Ausztriával és kelet-közép-európai országokkal kell versenyeznünk, a versenyelőny pedig a jogszabályi és az üzleti környezet fejlesztésével biztosítható – állapítja meg az IVSZ. Cserébe jelentős számú informatikai munkahely jönne létre, a nagykereskedelmi szolgáltatások környezetében pedig nagy hozzáadott értékű szolgáltatások is letelepednek, ami a kapcsolódó iparágak (például építőipar, biztonságtechnika) szempontjából is előnyös.

A siker feltételei ■ Az IVSZ felhívja rá a figyelmet, hogy a villamosenergia az adatközpontok költségeinek 80 százalékáért felelős, ennek legalább időleges csökkentése fontos szempont a beruházásnál. Két-három éves adókedvezmény vagy -mentesség már jelentős árelőnyt biztosíthathatna ezen a területen, a kiesett adóbevétel pedig a foglalkoztatás növekedésével és a beruházás létrejöttével kompenzálható.


Mivel az adatközpontokhoz való csatlakozás bizalmi kérdés, az IVSZ olyan jogszabály megalkotását sürgeti, amely kimondja: hogy az adatközpontokban lévő adatokhoz csak azok tulajdonosa férhet hozzá – a Szövetség szerint az adatparkok üzemeltetőinek akár a hazai jogkörnyezet alóli mentességet is fel lehet kínálni, a vámszabadterületek analógiájára.