Az informatikai vezetők beszélgetéseiben néhány éve újra és újra ugyanazok a kulcsszavak kerülnek elő: költségcsökkentés, mobilizáció, felhő – és persze az informatikai vezető gyorsan változó helyzete az új technológiák és trendek, például a big data megjelenésével párhuzamosan. Ezekkel a témákkal foglalkozott az idei Infohajó is, a Vezető Informatikusok Szövetségének (VISZ) szokásos nyár végi rendezvénye.

A felhő nehézségei ■ A szervezet elnöke, Braun Péter, az OTP elnök-vezérigazgató főtanácsadója is ezeket a problémákat vette sorra. Felhívta a figyelmet arra, hogy bár a költséghatékonyság kényszere egyre inkább a felhőszolgáltatások felé tereli a vállalatokat, ez a tendencia komoly veszélyeket is hordoz magában. Némileg az NSA-botrányra is utalva állította: ma bármit is teszünk egy informatikai rendszerben annak szinte örökre nyoma marad, bármikor visszakereshető, felhasználható. A nagy felhőszolgáltatók, amelyek hatalmas szerverparkjaikba terelik az egyéni és vállalati felhasználókat, a szigorú szerződési feltételek ellenére óriási hatalomra tehetnek szert az ott felhalmozott adatvagyon hatására.

Az elnök szerint egyáltalán nem az a kérdés, hogyan lehet a felhőbe vinni az informatikai szolgáltatásokat, sokkal inkább az, hogy ki lehet-e onnan hozni. És szerinte azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy ha egy adat oda kerül, az örökre ott is marad kitörölhetetlenül.



A témára a konferencia kerekasztalán is visszaértek. Józsa Erika, a Sanofi CIO-ja más oldalról közelített a kérdéshez. Szerinte a privát felhőnek igenis van létjogosultsága, amely szerinte nagyon sok terhet le is vesz a CIO-ról. Kerper Gábor, a Ringier informatikai igazgatója, viszont úgy vélte, bizonyos tevékenységek felhőbe költöztetése még egy olyan globális nagyvállalatnak is, mint amilyen a Ringier, lehet járható út. Ehhez azonban egy nagyon pontos szerződési háttér kell. Kerper egyébként utalt egy felmérésre is, hogy a felhőbe költözésnél a cégeknek nem a biztonság a legfontosabb kérdés.

Gál István, az Országos Diákhitel Központ CIO-ja viszont inkább Braun Péter véleményét erősítette. Mint mondta, a törvényi előírások miatt náluk mindent házon belül kell kezelni, ezért belső redundáns rendszert is kellett kialakítaniuk. A háború egyre inkább áttevődik a kibertérbe, amire fel kell készülni. Szenzitív adatok nem kerülhetnek a felhőbe, pontosabban: nem kerülhet ki az országból. Kozák Gyula, a NISZ fejlesztési vezetője, szintén Braun Péter véleményével értett egyet, ám mint mondta, egy kormányzati informatikai privát felhővel szemben nagyon fontos elvérés is az adatok törölhetetlensége. És valóban, a felhő „lehallgatható” is, mondta.

Braun Péter összefoglalóként elmondta, ő nem a felhő ellen van, ám kellene egy új fogalom: az információ minősége, amely alapján el lehet dönteni, mi kerülhet ki a felhőbe, és mi nem.

Az IT mint szervező erő ■ Agárdi Györgyi, az Allianz Biztosító szervezési és fejlesztési igazgatója, és Boros Péter, a Quattrosoft műszaki igazgatója, egy konkrét projekten, a BürOffice bevezetésén keresztül mutatta be, hogyan válhat az informatika egy szervezet átalakításának kulcsává. Ráadásul egy olyan módszerrel, amely a dokumentumkezelés felől közelített a problémához. Agárdi Györgyi beszélt ennek kapcsán a biztosítókat ért kihívásokról is. Mint mondta, 2008-2009-től olyan ütembe csökkentek a biztosítási piac bevétele, mintha évente eltűnt volna egy közepes biztosító forgalma a piacról. Ez erőteljesen érintette az Allianz Biztosítót is: miközben a szervezet költségviselő képessége csökkent, a tulajdonosok profitelvárása maradt. A kitörési pont az IT mutatkozott, mivel a folyamatok egységesítésével rendkívül sok erőforrást lehetett megtakarítani, miközben az ügyfélkiszolgálás hatékonysága növekedett.

A rendszer bevezetése komoly átszervezéssel is járt. Áttértek az ügyirat-alapú felépítésre (bejön az ügy, a megfelelő munkatárs megkapja, feldolgozza-megoldás, majd a megoldott ügy irattározásra kerül). Agárdi Györgyi szerint ez nemcsak a papírmunka csökkentését hozta magával, hanem az ügyintézés hatékonysága, sz ügyfélkiszolgálás sebessége is ugrásszerűen megnőtt. És mindezt voltaképpen egy ügyirat-alapú BPM (Business Process Management) rendszerrel sikerült elérni.

Változó szerepkörben ■ Papp László, a Gartnert Magyarországon képviselő iTango ügyvezető igazgatója és Németh János Pál elemző az IT közművesítésének következményiről beszélt. Arról, hogyan hat mindez a CIO pozíciójára. Előadásában arról beszélt, hogy alapvetően a döntéshozón, jelen esetben a CIO-n múlik az, hogy az IT-t hogyan tudja kihasználni a szervezet. Ezzel kapcsolatban egy érdekes adatot említett: a Gartner egyik globális kutatásából az derült ki, hogy a megkérdezett CIO-k 51 százaléka szerint a szervezete kevesebb mint felét tudja csak kihasználni a cég IT-ja nyújtotta lehetőségeknek. Csupán negyedük ítélte meg úgy, hogy cégük informatikai vagyonának kihasználtsága közelít az optimálishoz.

Papp arról beszélt, hogy ma már nem is Information Officerre van szüksége egy vállalatnak, hanem sokkal inkább ún. Chief Digital Officerre vagy Chief Data Officerre, akinek elsősorban üzleti stratégává kell válni, hogy a rábízott informatikai vagyont a lehető legjobban a cég fő üzleti tevékenységének a szolgálatába állíthassa. Ha ezt a váltást a CIO elmulasztja, egyre inkább partvonalra szorul a CFO-val (Chief Financial Officer), de akár a marketingvezetővel szemben is, mert önmagában a technológia egyre kevésbé stratégiai kérdés. Pedig a kezében nagyon fontos eszközök vannak ahhoz, hogy részévé váljon cége stratégiai döntéseinek: technológiai oldalról is átlátja a folyamatokat.

Kormányzati informatikától a médiáig ■ Az Infohajón a fentiek mellett Kozák Gyula a kormányzati informatika konszolidációjáról beszélt, Göndör László, Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség projektvezetője, a egységes segélyhívó rendszer kialakításának folyamatát mutatta be röviden; Pocsai Zsolt, a Magyar Közút Zrt. IT-igazgatója, és Kecskés Győző, a Nollex ügyvezetője, a Magyar Közútnál folyó MDM-pilot (Mobile Device Management) tapasztalatairól beszélt.
 

Pocsai Zsolt felhívta a figyelmet arra, hogy a mobil eszközök bevezetése nem lehet ismeretlen terep, hiszen a feladatok lényegébenh ugyanazok, mint amikor a PC-k elterjedtek: követelményrendszer kialakítása, alkalmazástelepítés, karbantartás, kiléptetésnél hozzáférés megszüntetése profilok kialakítása, céges és magánadatok különválasztása, távoli eszközmenedzsment, védelem stb. Pocsai szerint ma a mobilizáció legfőbb kihívása a biztonság, de nagy a hozadéka is: gyorsabb beavatkozási lehetőséget, hatékonyabb gazdálkodást, jobban kezelhető, centralizáltabb megoldások bevezetését teszi lehetővé.

A nap zárásaként Mester Sándor, a Computerworld főszerkesztője tartott előadást a média átalakulásáról. Előadásában azt járta körül, hogy az új kommunikációs technológiák hogyan alakították át az egész iparág architektúráját.

Az Infohajón átadták az Év CIO-ja kitüntetést is. Idén a zsűri Kerper Gábornak, a Ringier IT-ért és műszaki szolgáltatásokért felelős igazgatójának a pályázatát találta a legjobbnak.