Két évszázaddal ezelőtt mindössze két város, London és Peking lakóinak száma haladta meg az 1 milliót - ma már több mint 450 ilyen város található a Földön. 1900-ban még csupán a világ lakosságának 13 százaléka élt városokban, 2050-re azonban már ez az arány a becslések szerint 70 százalékra emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a világ városai évente 7 New York-nyi embert fogadnak be.

Jól működő rendszerek | A felgyorsult urbanizációs folyamat óriási feladat elé állítja a városok és azok intézményeinek vezetőit, akiknek meg kell szervezniük az oktatást, az egészségügyet, a közbiztonságot, a tömegközlekedést vagy éppen a közművek fejlesztését és üzemeltetését.

"A Smarter Cities koncepció lényege, hogy a fenntartható városi élethez jól szervezett, jól működő rendszerek szükségesek, melyek az adatok hatékony összegyűjtése, feldolgozása, elemzése és a megfelelő következtetések levonása, illetve fejlesztések meglépése révén érhetők el, legyen szó tömegközlekedésről, egészségügyi ellátó rendszerről, közművekről vagy iskolákról. Az informatika mindezek fejlesztésében megkerülhetetlen" - fogalmazott Pongrácz Ferenc, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatója.

Az IBM Smarter Cities programja keretében arra akarja felhívni a figyelmet, hogy a technológia és az üzleti intelligencia segítségével jelentős eredményeket lehet elérni a városok élhetőbbé tételében. Szingapúrban, Brisbane-ben és Stockholmban például olyan "okos" közlekedésirányító rendszerek működnek, amelyek a forgalmi dugók és ezzel a légszennyezettség csökkentéséhez járulnak hozzá. Egy párizsi kórház olyan integrált betegápolási menedzsment rendszert vezetett be, amellyel a páciensek kórházban tartózkodásának teljes ideje alatt folyamatosan nyilván tartja a velük kapcsolatos információkat.

Európai példák | Ez csak két kiragadott példa arra, az adatelemzéssel milyen eredményeket lehet elérni, az IBM szeptember 15-i budapesti konferenciáján azonban további európai esettanulmányokat ismertetnek az informatikai multicég szakemberei. Az előadók többek között bemutatják, hogy az IBM mérnökei Dublinban, a Galway-öbölben működő kutatóintézetben szenzorok segítségével miként elemzik a valós adatokat a víz minőségéről, hőmérsékletéről vagy a várható természeti jelenségekről.

Egy másik előadásban a 209 ezer lakosú hollandiai Eindhoven városában folyó tesztet ismertetik, amely keretében azt vizsgálják, hogyan befolyásolhatók a sofőrök útválasztási szokásai a közlekedés fejlesztése érdekében. Az érdeklődők emellett meghallhgathatják, hogy  a pármai városvezetés technológiai fejlesztésének köszönhetően miként optimalizálták a városi telekommunikációs erőforrások felhasználását és emelték a közszolgáltatások minőségét.

Az utolsó külföldi példa Máltáról érkezik: a sziget a külföldi olajfüggőség miatt intelligens mérőóra-leolvasást vezetett be, így a közművek kevesebb pocsékolással működhetnek, miközben a közműszámla végösszege jobban közelíthet a szolgáltatás előállításának költségéhez. Az IBM Smarter Cities konferencia délutáni szekcióiban az IBM hazai leányvállalatának üzletágai - üzleti tanácsadás, hadver, szoftver, szolgáltatás - mutatkoznak be.

A rendezvényhez kapcsolódva az IBM egy videópályázatot is indított, amelynek keretében legfeljebb két percben bárki bemutathatja, hogyan lehetne a jelenleginél jobban, hatékonyabban működtetni egy várost, illetve annak intézményeit.