Húsz éves születésnapját ünnepelhette a BMA Nagysebességű Hálózatok Laboratóriuma, amely egyben az Ericsson első magyarországi tudományos kompetenciaközpontja is volt. Az egyetemi kutatóhelyet 1992-ben a svéd cég támogatásával alapították, azzal a céllal, hogy korszerű felszereléssel és eszközökkel ideális körülményeket teremtsenek a magas színvonalú kutatómunkának. A Távközlési és Médiainformatikai Tanszék elődjén létrehozott laboratórium azóta a hazai telekommunikációs hálózatkutatás egyik legfontosabb tudományos műhelyévé fejlődött, melyhez az egyetem más tanszékeiről is csatlakoztak tudósok, hallgatók, szakemberek.

20 év, 30 szabadalom, 80 PhD ■ Az elmúlt húsz évben több mint 80 PhD hallgató szerzett tudományos fokozatot itt, 30 technológiai szabadalom, 600 tudományos publikáció, számtalan nemzetközi K+F program és piaci fejlesztés kapcsolódik a kutatóhelyhez. A központban többek között szélessávú átvitel, mobil kapcsolatok és optikai hálózat kutatással foglalkoznak, de futnak projektek a jövő internet architektúráinak modellezésére is. A kutatásokban résztvevő hallgatók és doktoranduszok gyakorlati tudással felvértezett, képzett szakemberként kerülnek ki a munkaerőpiacra, így a laboratóriumnak kiemelkedő szerepe van a hazai mérnökutánpótlásban.

Az Ericsson Magyarország 1700 munkatársa közül a tavaly végrehajtott bővítésnek köszönhetően mára mintegy 1200 kifejezetten K+F tevékenységet végző mérnök, így a cégnek is nélkülözhetetlen a csúcstechnológiák alkalmazásában jártasságot szerzett fiatal diplomás munkaerő. A vállalat 1992-ben többek között ezért döntött úgy, hogy laboratóriumot létesít a nagysebességű hálózatkutatás előmozdítására, amelyet azóta három újabb együttműködés követett.

Kitörési pontok ■ Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke a kutatólabor fennállásának huszadik évfordulójára szervezett sajtótájékoztatón elmondta: „Az MTA valamennyi rendelkezésére álló eszközzel támogatja kutatóközpontjai, a felsőoktatási intézmények és az innovatív gazdasági vállalkozások között létrejövő kapcsolatokat, hiszen az iparban hasznosuló kutatási eredmények szervesen nőnek ki a felfedező kutatásokból, és egyedül a korszerű, minőségi kutatással összefonódott felsőoktatási rendszer képes a tudásalapú gazdaság számára innovatív munkaerőt kibocsátani."

Nemzetgazdasági Minisztérium képviseletében jelen lévő Cséfalvay Zoltán államtitkár arra hívta fel a figyelmet, hogy június közepén jelenik meg az a versenyképességi szerződési pályázat, amelynek keretében kutatási-fejlesztési projektek megvalósítására pályázhatnak egyetemek, kutatóintézetek és vállaltok konzorciumai. Az induló keretösszeg 9,4 milliárd forintos, de a tervek szerint ez még idén további legalább 10 milliárd forinttal fog bővülni.

Charlotte Karlsson, az Ericsson Magyarország K+F központjának vezetője és Péceli Gábor a BME rektora a vállalat és az egyetem közös kutatási programjairól, a tovább együttműködés lehetőségeiről beszélt. Charlotte Karlsson a sajtótájékoztatón elmondta: „Az Ericsson Magyarország és a hazai egyetemek (BME, ELTE) közötti együttműködés példája kíván lenni a modern műszaki felsőoktatás támogatása iránt elkötelezett cég és a XXI. század ipari és piaci kihívásai felé nyitott, a nemzetközi trendeket ismerő és azok irányában érzékeny felsőoktatási intézmény kapcsolatának.”