A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) adóügyekért felelős helyettes államtitkára a pénzcentrum információ szerint az RSM-DTM tanácsadó cég online konferenciáján beszélt arról, hogy a gazdaság kifehérítése céljából az informatikai iparágat is bevonnák a fordított áfafizetési körbe (Jelenleg az építőiparban, a gabonafélék kereskedelmében, valamint a sertéságazatban alkalmazzák ezt az áfafizetési formát).

A helyettes államtitkár szerint régóta terítéken van ez a téma. Mint a Pénzcentrum cikkében olvasható, hat éve a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) hívta fel egy elemzésében a figyelmet az Európai Unió valamennyi tagállamában elharapózott áfacsalásokra, amelyek arra épülnek, hogy a tagállamok közötti szállítás mentesül a forgalmi adó alól, és az áfa csak az eladáskor rakódik rá.

Ezzel könnyen vissza lehet élni, ha a kereskedő, miközben lényegében két ország között közvetítette a terméket, közben saját országában papíron fiktív cégnek is értékesítette azt. A fiktív eladás után pedig visszaigényelte az áfát a papíron értékesített áru után, amely valójában egy harmadik országban talált ténylegesen gazdára.

Főleg a nagy értékű és kis helyigényű eszközöknél lehetett megfigyelni az áfacsalásnak ezt a módját – idézi a Pénzcentrum az NBH hat évvel ezelőtti jelentését.

  ■ Lánckereskedelem és áfa

A Pénzcentrum cikkében a következő példákat hozza az áfacsalásra.
„Egy magyarországi kereskedő egy másik európai uniós országból áfamentesen beszerzi a terméket, amelyet a közösségen belül, például Romániába továbbértékesít. Ebben az esetben nem kell általános forgalmi adót felszámítani. Itt lépnek be a képbe a fiktív kereskedők, amelyek ugyanerre a termékre kiállítanak egy hamis számlát, amellyel azt a látszatot keltik, hogy ugyanazt a terméket Magyarországon adják el. Így felszámítják a számlában a jelenleg 27 százalékos áfát, amit vissza is igényelnek a költségvetésből. Tehát ugyanaz a termék papíron kétszer talál gazdára.
A csalás másik formája, amikor a lánckereskedelemben résztvevő cég EU-n kívüli országba reexportálja a terméket, és azután visszaigényli az áfát. Az NBH dokumentumából kiderült, hogy az egyik legkedveltebb célpont Dubaj volt, ahonnan aztán visszaimportálták az árut valamelyik EU-tagországba.”

Eva visszaüt ■ Ha valóban bevezetik a szabályt, az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) körébe tartozó vállalkozókat mindenképpen hátrányosan érinti, ahogy az a Jogi Fórum egyik ezzel foglalkozó cikkében is olvasható. Ha ugyanis evás vállalkozó értékesít elektronikai eszközt, az áfát nem háríthatja át vevőre, azaz áfatartalom nélkül, a nettó értékre kell kiállítania a számlát. Ám a nettó bevétel után ugyanúgy a fix 37 százalékos adót kell fizetnie, mint az áfával növelt, bruttó értékű számla után. De akkor is rosszul járnak az evások, ha fordított adózású számlát kapnak. Akkor ugyanis egyből áfafizetési kötelezettségük is keletkezik, azaz az eva mellett az ilyen számlákra vonatkozó áfát is be kell fizetniük.

Könnyen belátható, hogy ez rendkívül hátrányosan fogja érinti azokat a kisvállalkozásokat, melyek kisebb cégek informatikai eszközeinek a karbantartását, felügyeletét vállalják például kisvállalkozóként vagy egyéni vállalkozóként, és mivel éves bevételük nem haladja meg a 30 millió forintot, ebben az adózási körben maradtak a jóval kevesebb adminisztrációs kötelezettség miatt. Ez valószínűleg sok vállalkozót kényszerít vissza a tételes adózási körbe, ami így vagy úgy, de plusz terheket ró rájuk. (A legutóbb a sertéságazattal kapcsolatban döntött úgy a kormány, hogy bevezeti a fordított adózást az áfacsalások visszaszorítása érdekében. Akkor a szakmai szervezetek ehelyett inkább az áfacsökkentést javasolták arra hivatkozva, hogy a hosszadalmas áfavisszaigénylési procedúra miatt az amúgy is forráshiánnyal küzdő tenyésztőkre ez nagyon nagy terhet ró. Érveik azonban nem találtak meghallgatásra.)