Az MTI október 4-én tette közzé, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériumának egy előző napi keltezésű előterjesztése szerint 2013-ban mindössze 10 480 hallgató jelentkezhetne teljes mértékben államilag finanszírozott felsőoktatási helyekre, valamint 46 330-an részösztöndíjasként kezdhetnék meg felsőfokú tanulmányaikat. A tervezetet Giró-Szász András kormányszóvivő sem cáfolta.

Ma az IVSZ is megszólalt ■ Az IVSZ az elmúlt két évben kitartóan lobbizott a kormánynál – némi sikerrel –, hogy az olyan oktatási reformot dolgozzon ki, melyben nagyobb hangsúlyt kapnak a természettudományok és a mérnökképzés. Az ügyben most is megszólalt a szervezet, mely szerint ha a csökkentési tervet elfogadják, még nehezebb helyzetbe kerülhet a kormány által is stratégiainak minősített informatikai-, távközlési- és elektronikai szektor. A tervek szerint ugyanis a műszaki, informatikai és természettudományos területeken összesen mindössze 2 850 államilag támogatott helyet hirdet meg. Ez az idén meghirdetett ösztöndíjas helyeknek nagyjából az ötöde.

„Arra kérjük a kormányt, hogy döntése során vegye figyelembe: az általa is stratégiainak nyilvánított, de már így is évek óta jelentős szakemberhiánnyal küzdő, a GDP 12 százalékát biztosító és egyben kiemelkedő hozzáadottérték-teremtő képességű szektort ellehetetlenítheti a szakemberek számának további csökkenése. A mérnökképzés ilyen mértékű visszaesését minden eszközzel meg kell akadályozni, a szakemberképzés mennyiségi és minőségi színvonalát a jövőben is fontos lesz – akár az eddigiektől eltérő módon és konstrukcióban – biztosítani. Erre várna az IVSZ javaslatot a kormánytól” – idézi az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségének (IVSZ) közleménye a szervezet elnökét, Laufer Tamást.

Az IVSZ szerint a helyzetet az sem javítaná érdemben, ha a részösztöndíjas helyek száma jelentősen emelkedne, hiszen a műszaki és más természettudományos képzések még ebben a formában is drágábbak lesznek, mint más – például a jogi és közgazdasági – szakmák esetében a teljes egészében költségtérítéses, vagyis fizetős felsőoktatás.

Az IVSZ már többször hangot adott annak a véleményének, hogy a szakemberképzés kulcsa a szektor, és egyben a magyar gazdaság fejlődésének. A hazai informatikai-, távközlési- és elektronikai szektor egyik kiemelt ágazata például a szoftverexport, amely a mintegy ezermilliárdos magyar exportból körülbelül 180 milliárd forintot tesz ki. És ez – más szektorokkal ellentétben – szinte teljes egészében hazai hozzáadott értéket jelent. „Magyar szellemi teljesítményről van szó, amelyet a vállalatok meghatározóan import nélkül állítanak elő kizárólag az emberi munkára alapozva. Megfelelő fejlesztéspolitikai- és exportprogram esetén a fenti 180 milliárd forintos magyar szoftverexport piac 5 év alatt megduplázható lenne, és ezáltal több tízezer új munkahely jöhetne létre. A szakemberek számának további csökkenése esetén ezt a lehetőséget Magyarország egészen biztosan nem tudná kiaknázni.” – tette hozzá Laufer Tamás.

Az IVSZ azt javasolja, hogy a kormány támogassa legalább a mostani szinten a természettudományos és informatikai képzéseket az eddigi keretszámok meghagyásával. A szervezet szerint azonban az is járható út lenne, hogy – az egyes sportágakhoz és kulturális területekhez hasonlóan – a kormányzat lehetővé tenné a cégek szerepvállalását a felsőoktatás támogatásában a társasági adó terhére.