Összességében az idén sem költenek többet informatikára a vállalatok, az IT vezetők felé mégis nőnek az elvárások.
Túlzottan optimistának bizonyultak azok a prognózisok, amelyek tavaly azt jósolták, hogy a válság elmúltával a vállalatok informatikai költései gyorsan visszatérhetnek a 2008 előtti szintre. E helyett világszerte az a jellemző, hogy a növekvő igények mellett az idei IT-költségvetések stagnálnak, vagy legfeljebb minimálisan emelkednek. Ezt támasztja alá az amerikai Gartner piacelemző cég nemzetközi kutatása is, amelyben több ezer informatikai vezetőt (Chief Information Officer – CIO) kérdeztek meg munkaadóik terveiről. Mint kiderült, többségük csak 2014-re várja a krízist megelőző büdzsék visszatértét.

Csak a legszükségesebbet Az idei esztendő nem hozza meg az áttörést Magyarországon sem, ahol az informatikai ráfordítások 2008 végén kerültek lejtőre. A gazdasági környezet is kedvezőtlenül változott – egyes ágazatokban nőttek az adóterhek, a fizetési hajlandóság romlott, az energia drágul. A pénzügyi bizonytalanság miatt a hazai vállalatok óvatosak: a régóta görgetett beruházások zömét tovább halasztják, átfogó fejlesztéseket elvétve indítanak, többnyire csak a szükséges cseréket végzik el, illetve a gyors megtérülést ígérő projektekbe vágnak bele.


A mai helyzetben aligha jut pénz a "jó volna, ha volna" (nice-to-have) jellegű beruházásokra. Braun Péter, a Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke is úgy látja, a nagyobb IT rendszerekre támaszkodó vállalatok csupán a piacon maradáshoz, a színvonal tartásához szükséges fejlesztéseket hajtják végre. A civilben az OTP Bank elnök-vezérigazgatói főtanácsadójaként dolgozó szakember ugyanakkor hangsúlyozza: az informatikán még a nehéz időkben sem érdemes túlságosan spórolni, sőt, egyes esetekben az IT büdzsé növelése jelentheti a kiutat. S bár e területre a vállalatok ma már nem ballasztként tekintenek, nemzetközi összehasonlításban mutatkoznak még lemaradások.

A vállalati informatika akkor lehet sikeres, ha beilleszkedik az üzleti folyamatokba, s hatással van a végtermékre is. „Nem véletlen, hogy a cégek az üzleti szoftvereknél is egyre inkább azokat keresik, amelyeknél az alapfunkciók mellett szervezési vázat, iparági know-howt is kapnak” – hangsúlyozza Braun Péter. A korszerű IT eszközök, az új technológiák eszközt adnak ahhoz, hogy az alaptevékenységeket – alapfolyamatok vezérlése, kontrolling, ügyfélkezelés, marketing – hatékonyabban végezhessék el a vállalatok.

Az üzlet előtt?
Már rég nem igaz az a korábbi alaptétel, miszerint az IT stratégia az üzletire épül: a kettő sokszor párhuzamosan készül, sőt esetenként az előbbi beelőz. Ilyenkor a CIO feladata, hogy az informatikai fejlesztéseket "visszavezesse" az üzleti stratégiába, megindokolva, milyen gazdasági célok érdekében, s milyen megtérülési eséllyel került rájuk sor. Mindehhez az üzlet aktuális állapotáról is képben kell lennie. Mint Béndek Péter, a Stratis tanácsadó cég vezető partnere hozzáteszi, a CIO feladata az is, hogy a menedzsment felé üzleti nyelven is definiálja az informatikai szolgáltatásokat, s mérje az azokkal kapcsolatos felhasználói elégedettséget.

Néhány szektorban már látszanak azok a kitörési pontok, amelyekre azért az idén is többet szánnak a cégek, mint tavaly. A pénzintézetek vagy a közigazgatás esetében az elektronikus csatornák (elsősorban az internetes szolgáltatások) fejlesztése, míg a távközlésben az ügyfélszolgálatok modernizálása és a mobil szélessávú hálózatfejlesztések kerültek előtérbe. A közműveknél pedig az ellátás hatékonyságát, illetve hálózati veszteségek monitorozását lehetővé tévő intelligens rendszerek (smart grid, smart metering) tartozhatnak e körbe.

Méretfüggő irányok Nálunk egyelőre kicsi az igény a számítási felhő modellben igénybe vehető szolgáltatásokra, egyéb tekintetben azonban nincs nagy különbség a hazai és a külföldi informatikai vezetők által felsorolt stratégiai célok között – vont mérleget a BellResearch magyarországi felméréséről Sugár Mihály, a piackutató cég vezető elemzője. A Figyelő és a Bitport által jegyzett CIO’11 konferenciára készített vizsgálat során közel 300 hazai IT-vezetőt kérdeztek meg, méghozzá az amerikai Gartner cég módszertana alapján. Az eredmények megerősítik: míg a 250 fő feletti cégek informatikájánál nagyobb a hangsúly az üzleti megoldásokon, addig a kisebb vállalkozások IT vezetőinek a gondolatai továbbra is főként az infrastrukturális beruházások körül forognak.


(A cikk a Figyelő 2011/12. számában jelent meg.)

Feliratos filmet csinál a nemzetközi meetengekből a Webex

A Cisco videokonferencia-rendszere valós időben fordítja és feliratozza idegen nyelven az angol eredetit. Ez egy fontos fejlesztési irány lesz.
 
Ha egy szervezetnek címtárszolgáltatásra van szüksége, akkor nagy valószínűséggel az Active Directoryhoz nyúl. Ezt azonban a hekkerek is tudják.

a melléklet támogatója a Balasys

Hirdetés

A gazdi szeme, avagy hogyan lesznek tájékozottabbak az állattartók

Bár Magyarországon még az on-premise megoldásokat kedvelik a vállalatok, a hálózatba kapcsoltság általánossá válása miatt túl kell lépni ezen a szemléleten.

A KPMG immár 22. alkalommal kiadott CIO Survey jelentése szerint idén az informatikai vezetők leginkább a digitalizációra, a biztonságra és a szoftverszolgáltatásokra koncentráltak.

Használtszoftver-kereskedelem a Brexit után

Az EU Tanácsa szerint összeegyeztethető a backdoor és a biztonság. Az ötlet alapjaiban hibás. Pfeiffer Szilárd fejlesztő, IT-biztonsági szakértő írása.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizenegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2021 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.