Lehet-e nagyvállalatokból is early adopter, vagyis össze lehet-e hozni egymással az üzleti folyamatokba mélyen beágyazódott legacy rendszereket és az új, diszruptív technológiát? Mások mellett erre a kérdésre keressünk a válaszokat május 7-8-án Egerben, a tizenhetedik alkalommal megrendezett CIO Hungary Tavasz konferencián, ahol ebben az évben is közel kétszáz résztvevővel, köztük a magyarországi nagyvállalatok száznál is több informatikai döntéshozójának részvételével vágtunk bele a lépéskényszerbe került szervezetek helyzetének és az IT-vezetők átalakuló szerepének tárgyalásába, támpontokat keresve az alapvető dilemmák feloldásához.

Kétnapos tavaszi konferenciánkat ezúttal is Dervenkár István, a Bitport főszerkesztője és Fritsch Róbert, a Magyarországi Vezető Informatikusok Szövetségének elnöke, a Nemzeti Üzleti Szolgáltató CIO-ja nyitotta meg a jövőálló informatikai vezetőről szóló bevezetővel, idei keynote előadónk pedig Charaf Hassan, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektora, a Mesterséges Intelligencia Koalíció elnökségi tagja volt, aki az informatika, az informatikai szakmák és szakemberek jövőbeni kilátásairól beszélt az ügynöki MI-rendszerek (Agenetic AI) korszakában. Beszámolónk első része a CIO Hungary Tavasz 2026 első napjáról itt olvasható.

Csütörtöki szakmai programunkban további tizenöt előadás és panelbeszélgetés szerepelt, melyek közül Keserű Gabriella, a META-INF Senior Atlassian tanácsadójának előadása a Nagy produktivitási körkép 2.0 címmel ismertette, hogy mit tanulhattunk egy év alatt a magyar cégek hatékonyságáról. A META-INF ugyanis már második alkalommal készítette el átfogó kutatását, feltérképezve, hol vész el és hol lenne visszanyerhető azok produktivitása, kitérve a mesterséges intelligencia szerepére is. Az eredmények rávilágítottak a teljesítménygátakra, rejtett kapacitásveszteségekre és az átláthatóbb, hatékonyabb szervezeti működés lehetőségeire.

Híd a múlt és a jövő között

Door András, a 4D Soft vezérigazgatója a kihíváscunamiból a megoldási stratégiák felé vezető utat vázolta a vezetői és üzleti elvárások, a limitált humán és anyagi erőforrások, illetve az innovációs kényszer közepette, amit ésszel, humorral és stratégiai gondolkodással kezelve nemcsak a túlélés, hanem a valódi üzleti értéket teremtése is megvalósítható. A Baker McKenzie képviseletében Dr. Gaál András a céges MI-használat jogi kereteiről, kockázatairól és szervezeti válaszairól beszélt, ami központi kérdés az ilyen rendszerek bevezetésében és használatában, bemutatva a jelenlegi jogi szabályozáson túl a közeljövőben várható fejleményeket is.

Arról, hogy egyáltalán miért lehet egy vállalatnak szüksége saját mesterséges intelligenciára, és mi kell annak felépítéséhez, Szentiványi Gábor, az ULX ügyvezető igazgatójának prezentációja vitt közelebb. A feladat nem megugorhatatlan, de a világos célok mellett elengedhetetlen hozzá a jó minőségű adatkészlet, a stratégiai felkészültség, a megfelelő csapat és infrastruktúra, illetve a sokféle kockázat kezelése is. Ezzel összefüggésben Damien Lee (Technical Architect, Salesforce) angol nyelvű előadásában ismertette, hogy milyen egy működőképes agentikus vállalati architektúra, és az IT-vezetők hogyan mérhetik fel, hol tartanak az arrafelé vezető úton.

Hargitai Zsolt, a SUSE üzletfejlesztési vezetője az adatközponti infrastruktúra válaszútjáról, a hagyományos stratégiákat felülíró, MI-alapú technológiai változásokról beszélt, ezen belül pedig a meglévő, üzletileg kritikus legacy környezet integrációjáról egy modern, agilis és költséghatékony szoftveres ökoszisztémába. Abért Krisztián, a One Solutions kommunikációs szolgáltatások szakértője ezt követően bemutatta, hogyan írja át a mesterséges intelligencia a PBX- és Contact Center rendszerek szerepét, és hogyan lesz a kommunikációból a sima ügykezelésen, csatornákon és jegyeken túl üzleti értéket teremtő, értelmezésre épülő képesség.

Ami tegnap hiba volt, az ma katasztrófa

A 4iG cégcsoport átszervezésében kihívást jelentett, hogy tagvállalatonként eltért a szoftvergazdálkodás és gyártói licenckezelés. A több országra kiterjedő, bonyolult folyamatnak a tanulságait összegezte a vállalatcsoportot régóta támogató IPR-Insights License Consulting vezérigazgatója, Zsoldos Sándor és a IT-erőforrásokért, vendor- és licencmenedzsmentért felelős vezetője, Emri Dávid. A múlt és a jövő találkozásának egy másik oldaláról szólva Leveli András, a belső vállalati kommunikációs ökoszisztémát fejlesztő magyar LSK Hungária termékfejlesztési vezetője ebben az évben is a megszokott módon látványos, szórakoztató és tanulságos előadással érkezett a konferenciára.

Hoffmann Miklós (Solution Sales Manager, Noventiq) nagyvállalati Copilot bevezetési történeteken keresztül mutatott be követendő és megfontolandó gyakorlatokat, sorra véve a vállalatvezetés és IT szervezet szerepét, a biztonsági kockázatokat és adaptáció területét. Molnár Tamás, 4iG IT stratégiai projektekért felelős szenior projektmenedzsere a Gondosóra-projekt kapcsán egy országos kritikus IoT-platform üzemeltetési kihívásait ismertette, feltárva, hogy miként garantálható a stabilitás és az illeszkedés a folyamatosan növekvő, dinamikus ökoszisztémában, melyek a skálázás szűk keresztmetszetei, milyen az eszközpark automatizálása, melyek a program kiberbiztonsági aspektusának gyakorlati lépéseit, és hogyan működik az IoT eszközrendszer.

Ezt követően a konferencia biztonsági paneljét Kamarás Bálint (Security Architect, Clico Hungary) nyitotta meg annak bemutatásával, hogyan kezelhető az alkalmazásbiztonság egymásra épülő, egymást erősítő védelmi rétegek komplexitása, és milyen megközelítések segíthetnek egyensúlyt teremteni az innovációs kényszer és a kontrollált működés között. A Sicontact IT-vezetője, Béres Péter a támadó és védelmi oldal által használt, egyre fejlődő technológiákkal kapcsolatban próbált választ adni a sokat emlegetett kérdésre, hogy van-e még esélyünk ezen támadások kivédésére, vagy minden remény elveszett, és a jövőre szolgáló példákat is hozott a konkrét védelmi stratégiákra és megoldásokra.

Kalmár István (CISO, IT Architect, Panor Informatika) előadása azt mutatta be, hogyan lehet eldönteni, kinek, mikor és hogyan érdemes elmozdulnia a SASE (Secure Access Service Edge) irányba, és az milyen üzleti és technológiai szempontok mentén válhat valódi értékké az esetleges buktatókkal szemben. A blokkot a hagyományoknak megfelelően most is egy biztonsági kerekasztal-beszélgetéssel zártuk, melynek fő kérdése az volt, hogy életveszélyes vagy annál is életveszélyesebb az MI beépülése a vállalati rendszerekbe, miközben a technológia robog a maga útján, és sokszor illegális módon porszívózza fel a vállalati adatokat. A beszélgetés résztvevői Hoffmann Miklós, Bodnár Péter (CIO, BARE International), Halász Viktor (szakértő, Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda, Kiberbűnözési Főosztály) és Vaspöri Ferenc (kiberbiztonsági üzletág vezető, One Solutions) voltak Szalkai Gergely projektmenedzsment szakértő, a CIO Klub podcast műsorvezetőjének moderálása mellett.

A konferencia második napjának szakmai programjában további előadásokra és panelbeszélgetésekre kerül majd sor, amelyekről a CIO Hungary Tavasz 2026 zárását követően tesszük közzé rövid beszámolónkat. A legtöbb előadás anyagát a már megszokott módon teljes egészében elérhetővé tesszük a Bitport CIO Klub tagjainak részére, akik az ingyenes regisztrációt követően korábbi eseményeink anyagaihoz is hozzáférhetnek.