Javier Milei argentin elnök törvényjavaslatot vitt a kongresszus elé a mesterséges intelligenciát támogató, különleges jogi keretrendszer létrehozásával kapcsolatban. A technológiát ennek értelmében mentesítenék a "korai és rosszul megtervezett" szabályozások alól, amelyek lassíthatják annak fejlődését, emellett új jogi kategóriaként bevezetnék a "nem emberi vállalkozás" fogalmát is az MI-rendszerek és robotok által működtetett vállalatok beindítására.

Ebben a nyilvánvaló kockázatok miatt alapvető szerepet kap a korlátozott felelősség meghatározása, és a keretrendszer az alacsony társaságiadó-kulcsok mellett azt is lehetővé tenné, hogy az érintett cégek más országok vállalatirányítási szabályait kövessék. Az egyetlen érdemi követelmény a tulajdonosok azonosíthatósága lenne az illegális források felhasználásának elkerüléséhez. Milei az új elképzeléseket néhány nappal ezelőtt vázolta a Financial Times véleménycikkében.

Az elnök Argentínába hívja a mesterségesintelligencia-iparágban működő vállalatokat, és az új megközelítéssel ő is globális MI-központtá tenné a saját országát – saját hasonlata szerint ugyanúgy, ahogy korábban Amszterdam is ilyen központtá vált a tengeri kereskedelemben. A cikkben felidézi, hogyan vezette be a Holland Kelet-indiai Társaság 1602-ben a korlátozott befektetői felelősséget, ami " a világgazdaság növekedéséhez és az életszínvonal javulásához vezetett".

A szlogenek már megvannak

Milei szerint "ahogy az ipari forradalom megszabadított minket az emberi izmok korlátaitól, a MI is kiszabadít majd az emberi agy korlátai közül". Ebből tavaly februárban már kaphattunk némi ízelítőt, amikor a washingtoni CPAC színpadán a világ leggazdagabb embere, Elon Musk az argentin elnöktől ajándékba kapott láncfűrésszel viháncolt. Milei persze a szellemi termelékenység növelésére gondolt ugyanolyan módon, ahogy azt a gépek tették lehetővé a fizikai munkával.

Bár a valódi fejlődés mindig is az új technológia és a megfelelő szabályozás kombinációjából fakadt, a kommentárok ebben az esetben azért kiemelik, hogy az MI-vel működtetett "nem emberi vállalkozások" ötlete új szintre emeli a kapitalista szabadvállalkozási rendszerre jellemző profitmaximalizálást és az emberi jólét periférikus figyelembe vételét. Ilyen összefüggésben talán a hírhedt gyarmatosító monopólium sem volt szerencsés hivatkozás a kívánatos fejlődésre.

A lényegében szabályozatlan MI és az új vállalati forma mellett az argentin kormányzati tervek legfontosabb része természetesen a társaságiadó-kulcsok már említett csökkentése. Milei radikális stabilizációs reformjainak köszönhetően az argentin gazdaság elkerülte ugyan az újabb összeomlást, de az MI-iparág szereplőinek kínált "lehető legvonzóbb jogi és költségvetési környezet" receptje valószínűleg régebbi még a Holland Kelet-indiai Társaság felfutásánál is.

Ha kicsi a tét, a kedvem sötét

Érdemes megjegyezni, hogy a "mesterséges intelligencia felszabadításáról" szóló FT-cikkel nagyjából egy időben adta ki felhívását az Anthropic is, amelyben arra hívta fel a meghatározó MI-fejlesztő vállalatokat, hogy közösen, koordinált módon lassítsák le a munkát, mielőtt elveszítenék az irányítást a rekurzív önfejlesztésre is képes rendszerek fölött. Ebben egyebek mellett a felelősségi körök kérdését is felveti, amit az eddigi szabályozások nem igazán ragadtak meg hatékonyan.

A billió dolláros tőzsdei bevezetés előtt álló Anthropic egy mérföldkőnek tartott tanulmányt tett közzé, amelyben feltárta, hogy Claude MI éles kódbázisba beemelt kódjának 80 százalékát ma már maga a Claude állítja elő, az MI-rendszerek pedig képesek önállóan kezelni a 12 órás feladatokat, szemben tavaly ilyenkor jellemző 4 perccel. A vállalat ezért a fejlődés követhetetlen sebességére hivatkozva szorgalmazza a határterületi MI-fejlesztés globális visszafogását.

A két pólusról, vagyis a fékezésre és a gyorsításra való felhívásról szólva a szakértők már megfogalmazták, hogy az argentin elnök merész lépése előnyt jelenthet az új terület feltárásában, amit a "legacy környezetek", így az USA vagy Európa soha nem tenne meg ilyen formában. Argentínát ráadásul azon kevés ország közé sorolják, amelyek teljes földrajzi önállóságot mutathatnak fel az adatközpontokhoz és azok energiaellátásához szükséges erőforrások tekintetében.

Ezzel a dél-amerikai ország hosszabb távon sokkal hitelesebb jelöltnek számít a kisebb joghatóságoknál, például a hasonlóval próbálkozó El Salvadornál. Milei bejelentését egyébként már megelőzte az OpenAI (Stargate) bejelentése egy 25 milliárd dollárért épülő szuperszámítógépes adatközpontról Patagóniában, illetve az ugyancsak Argentínában tervezett, a nyilvánosan elérhető polgári adatokat politikai szimulációhoz használó "társadalmi digitális iker" program is.