Célzott állami támogatással öt év alatt akár a kétszeresére lehetne növelni a ma 180 milliárd forint értéket képviselő magyar szoftverexportot. Ennek elősegítésére az IVSZ stratégiai megállapodást kötne a kormánnyal.
Öt év alatt meg lehetne duplázni a jelenleg 180 milliárd forintra tehető hazai szoftverexport értékét – mondta az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke, Laufer Tamás, aki a májusi tisztújításkor ismét megpályázza a szervezet elnöki posztját. Laufer úgy véli, a szofverexport növeléséhez hathatós állami fejlesztéspolitikai és exportösztönző program kell.

Állami mankó
Az IVSZ elnöke mindezt egy a kormánnyal kötendő stratégiai megállapodással kívánná megalapozni, ennek keretében többek között visszaállítatná a 2011-ben megszüntetett ágazati adókedvezményt. (2011-ig a hazai vállalkozások a szoftverfejlesztés költségeit leírhatták a társasági adóalapjukból.) Szükségesnek tartaná az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában az infokommunikációs eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatását is, beleértve a más ágazatokat érintő fejlesztéseket, legyen szó az egészségügyről, az idegenforgalomról, a mezőgazdaságról vagy épp a gépiparról.

Az IVSZ szerint az elmúlt években az is jelentős hátrányt jelentett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség  – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.
 
Oktatási reform nélkül nehezen megy A szoftverexport megduplázásához személyi feltételek is kellenek. Legalább 10 ezer új munkahelyet kellene létrehozni, amihez viszont évente kétszer annyi infokomunkiációs szakembernek kellene kikerülnie a felsőoktatásból – nagyjából kétezer szakembernek –, mint ahányan jelenleg végeznek. Az szakemberhiányt az átmeneti időszakban a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakításával lehetne enyhíteni. Az alapok letételét azonban már a közoktatásban el kell kezdeni, a természettudományos tárgyak gyakorlati szellemű tanításával.

A hazai infokommunikációs (IKT) szektorban működő mintegy 20 ezer vállalkozás körülbelül 80 ezer embernek ad munkát. Az ágazat a vevői oldali informatikai munkahelyekkel és a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer főt foglalkoztat. A szektorban foglalkoztatottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Laufer azt os hagsúlyozta, hogy az IKT szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett 1 milliárd eurót meghaladó adót fizet be a magyar költségvetésbe.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik éves szinten 100 millió forintot meghaladó, szoftverexportból származó bevétellel – tette hozzá Vityi Péter, az IVSZ szakértője. A félszáz cégbben van hét multinacionális vállalat (jellemzően magyarországi fejlesztőközpontjuk hozza ezt a bevételszintet), hét olyan magyarországi alapítású cég, melyet külföldi tulajdonos vásárolt fel, 37 viszont magyar tulajdonú vállalkozás. Míg a szolgáltatásexportot döntően a multinacionális vállalatok uralják, addig a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

A növekedés három pillére
A szakértő szerint három területen van esély a növekedésre. Egyfelől a multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével, másfelől a már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével. Legalább ilyen fontos a harmadik terület: új exportképes vállalkozások létrehozatalának a támogatása, hogy minél több piacképes ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába. A cégek piacra jutását kellene támogatnia a külföldi célpiacokon működő kereskedelmi képviseleteknek.

A Bitport kérdésére, hogy ténylegesen van-e az elhúzódó válságban munkaerőhiány a hazai IKT-piacon, és hogy a hazai vállalkozások tudnak-e versenyképes jövedelmet adni a jó szakembereknek, Laufer Tamás elmondta: „Kétségtelen, hogy sok a betöltetlen állás. De ez nem jelenti azt, hogy a szoftveres szakemberek bármilyen kvalitásokkal és szaktudással állást találnak. Ugyanakkor bizonyos speciális tudás birtokában nagyon gyorsan lehet jó állást találni.”



Az IVSZ 2012-ben felmérést is készített az egyes IKT-szekterüeleteken elérhető jövedelmekről (lásd a táblázatot).

Bevételben és létszámban is duplázott a XAPT
Felsőoktatási keretszámok: az IVSZ a cégek szerepvállalásában látná a kiutat

Mikrovállalkozót csinált chatbotjából az Anthropic

A házon belül lefolytatott kísérleti projekt során az algoritmus stabilan szállította a furcsábbnál furcsább megoldásokat. A cég igyekszik az itt leszűrt tapasztalatokat a modellek fejlesztésénél kamatoztatni.
 
Hirdetés

Így újult meg Magyarország leggyorsabb mobilhálózata

Közel 100 milliárd forintos beruházással, a rádiós és maghálózat teljes modernizációjával zárult le a Yettel történetének egyik legnagyobb műszaki fejlesztése.

A kompromittált rendszerek, a dark weben felbukkanó ügyféladatok vagy a zsarolóvírus-kampányok következményei már a vezérigazgatói és pénzügyi igazgatói irodában csapódnak le – jogi, reputációs és üzleti szinten is. Lehet és kell is védekezni ellene.
Amióta a VMware a Broadcom tulajdonába került, sebesen követik egymást a szoftvercégnél a stratégiai jelentőségű változások. Mi vár az ügyfelekre? Vincze-Berecz Tibor szoftverlicenc-szakértő (IPR-Insights) írása.

Nyílt forráskód: valóban ingyenes, de használatának szigorú szabályai vannak

Különösen az early adopter vállalatoknak lehet hasznos. De különbözik ez bármiben az amúgy is megkerülhetetlen tervezéstől és pilottól?

Sok hazai cégnek kell szorosra zárni a kiberkaput

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2025 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.