Célzott állami támogatással öt év alatt akár a kétszeresére lehetne növelni a ma 180 milliárd forint értéket képviselő magyar szoftverexportot. Ennek elősegítésére az IVSZ stratégiai megállapodást kötne a kormánnyal.
Öt év alatt meg lehetne duplázni a jelenleg 180 milliárd forintra tehető hazai szoftverexport értékét – mondta az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalatok Szövetsége (IVSZ) elnöke, Laufer Tamás, aki a májusi tisztújításkor ismét megpályázza a szervezet elnöki posztját. Laufer úgy véli, a szofverexport növeléséhez hathatós állami fejlesztéspolitikai és exportösztönző program kell.

Állami mankó
Az IVSZ elnöke mindezt egy a kormánnyal kötendő stratégiai megállapodással kívánná megalapozni, ennek keretében többek között visszaállítatná a 2011-ben megszüntetett ágazati adókedvezményt. (2011-ig a hazai vállalkozások a szoftverfejlesztés költségeit leírhatták a társasági adóalapjukból.) Szükségesnek tartaná az Európai Unió 2014-2020-as költségvetési időszakában az infokommunikációs eszközök használatával megvalósuló innovációk kiemelt támogatását is, beleértve a más ágazatokat érintő fejlesztéseket, legyen szó az egészségügyről, az idegenforgalomról, a mezőgazdaságról vagy épp a gépiparról.

Az IVSZ szerint az elmúlt években az is jelentős hátrányt jelentett, hogy a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség  – ígérete ellenére – nem írt ki célzott támogatást szoftverexport fejlesztésre.
 
Oktatási reform nélkül nehezen megy A szoftverexport megduplázásához személyi feltételek is kellenek. Legalább 10 ezer új munkahelyet kellene létrehozni, amihez viszont évente kétszer annyi infokomunkiációs szakembernek kellene kikerülnie a felsőoktatásból – nagyjából kétezer szakembernek –, mint ahányan jelenleg végeznek. Az szakemberhiányt az átmeneti időszakban a szakképzés és felnőttképzés megfelelő átalakításával lehetne enyhíteni. Az alapok letételét azonban már a közoktatásban el kell kezdeni, a természettudományos tárgyak gyakorlati szellemű tanításával.

A hazai infokommunikációs (IKT) szektorban működő mintegy 20 ezer vállalkozás körülbelül 80 ezer embernek ad munkát. Az ágazat a vevői oldali informatikai munkahelyekkel és a számítástechnikai gyártó munkahelyekkel együtt több, mint 150 ezer főt foglalkoztat. A szektorban foglalkoztatottak aránya alapján Magyarország a harmadik helyen áll az Európai Unióban. Laufer azt os hagsúlyozta, hogy az IKT szektor a gazdaság egyik legnagyobb hozzáadott értéket teremtő ágazata – közel 10 milliárd eurós nettó árbevétel mellett 1 milliárd eurót meghaladó adót fizet be a magyar költségvetésbe.

Magyarországon jelenleg több mint ötven cég – többségében hazai kkv – rendelkezik éves szinten 100 millió forintot meghaladó, szoftverexportból származó bevétellel – tette hozzá Vityi Péter, az IVSZ szakértője. A félszáz cégbben van hét multinacionális vállalat (jellemzően magyarországi fejlesztőközpontjuk hozza ezt a bevételszintet), hét olyan magyarországi alapítású cég, melyet külföldi tulajdonos vásárolt fel, 37 viszont magyar tulajdonú vállalkozás. Míg a szolgáltatásexportot döntően a multinacionális vállalatok uralják, addig a szoftverexportot a magyar tulajdonú vállalkozások.

A növekedés három pillére
A szakértő szerint három területen van esély a növekedésre. Egyfelől a multinacionális vállalatok fejlesztőközpontjainak bővítésével, másfelől a már exportáló, döntően magyar vállalkozások exportforgalmának növelésével. Legalább ilyen fontos a harmadik terület: új exportképes vállalkozások létrehozatalának a támogatása, hogy minél több piacképes ötlet jusson el a kockázati tőke bevonás fázisába. A cégek piacra jutását kellene támogatnia a külföldi célpiacokon működő kereskedelmi képviseleteknek.

A Bitport kérdésére, hogy ténylegesen van-e az elhúzódó válságban munkaerőhiány a hazai IKT-piacon, és hogy a hazai vállalkozások tudnak-e versenyképes jövedelmet adni a jó szakembereknek, Laufer Tamás elmondta: „Kétségtelen, hogy sok a betöltetlen állás. De ez nem jelenti azt, hogy a szoftveres szakemberek bármilyen kvalitásokkal és szaktudással állást találnak. Ugyanakkor bizonyos speciális tudás birtokában nagyon gyorsan lehet jó állást találni.”



Az IVSZ 2012-ben felmérést is készített az egyes IKT-szekterüeleteken elérhető jövedelmekről (lásd a táblázatot).

Bevételben és létszámban is duplázott a XAPT
Felsőoktatási keretszámok: az IVSZ a cégek szerepvállalásában látná a kiutat

Kínos tévedéssel promózza csetbotját a Google

Az OpenAI ChatGPT-je ellen harcba induló Bardot népszerűsítő rövid videóba pont olyasmi került, ami miatt egyelőre érdemes fokozott óvatossággal kezelni az algoritmusok generálta szövegeket.
 
Az 5G-vel indul be igazán a precíziós mezőgazdaság forradalma. Ebben nagy az egyetértés a mezőgazdasági és a távközlési szakemberek között.
Létezik egy ortodox irányzat, mely szerint a jelszavak legyenek minél hosszabbak és összetettebbek, valamint cseréljük azokat minél gyakrabban. Valóban ettől lesznek a rendszereink biztonságosabbak? Pfeiffer Szilárd (Balasys) írása.

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 2. rész

Miért ne becsüljük le a kisbetűs jelszavakat? 3. rész

A felmérésekből egyre inkább kiderül, hogy az alkalmazottak megtartása vagy távozása sokszor azon múlik, amit a szervezetük nem csinál, nem pedig azon, amiben egymásra licitál a többi munkáltatóval.

Ezért fontos számszerűsíteni a biztonsági kockázatokat

Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthető módon, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport tizennegyedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2023 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.