Egy fejlesztői konferencia jó alkalom lehet a piac meggyőzésére: érdemes még több pénzt önteni a mesterséges intelligencia fejlesztésébe. A Microsoft sem hagyta ki ezt a lehetőséget. A San Franciscóban tegnap kezdődő Builden az MI-alapú eszközök széles skáláját vonultatta fel. A bejelentések sora azt sugallja, hogy a Microsoft látványosan igyekszik felépíteni az OpanAI-tól független MI-ökoszisztémáját. Bemutatták például az MAI Thinking-1 modellt, amely képességeiben az Anthropic idén piacra dobott Claude Opus 4.6-jával verseng (igaz, az Anthropic közben elkészült az Opus 4.8-cal is).

Egy új informatikai stack épül

De az ambíciók messze túlmutatnak egy erős modellen. A Microsoft alapjaiban akarja újratervezni az informatikát – legalábbis szavak szintjén: a hagyományos szoftvernavigációs (hierarchikus, felhasználóvezérelt, manuális interakcióra épülő) modell helyett egy olyan stacket képzel el, amelyben az operációs rendszer vagy az alkalmazások háttérbe szorulnak, mert MI-ügynökök végeznének el önállóan összetett feladatokat. A termékbejelentések jórészt ennek a koncepciónak a lecsapódásai.

Ennek a szellemében készült az új Surface RTX Spark Dev Box is, amit Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója azzal reklámozott, hogy ő szintén feliratkozott a gép várólistájára. Az új Surface, amit a Mac Studio versenytársának szánnak, fejlesztői igényekhez optimalizált Windows 11 Próval és MI-alapú fejlesztéshez konfigurálva érkezik. A gép képes zökkenőmentesen futtatni – nem kis részben az Nvidia új RTX Spark PC csipjének köszönhetően – egy 120 milliárd paraméteres MI-modellt, amit a legtöbb PC be sem tudna tölteni.

Szintén ebben a szellemben született a Project Solara család is (a fenti képen). Egyelőre két prototípust mutattak be. Az egyik egy Amazon okoshangszóróra hajazó eszköz, ami arcfelismeréssel aktiválható, és MI-ügynökökhöz biztosít hozzáférést. A másik pedig egy olyan badge méretű, kamerával és ujjlenyomat-szkennerrel ellátott kártya, amit gombnyomással lehet aktíválni, és szintén MI-ügynökhöz biztosít hozzáférést. A kártya egy koppintásra rögzít egy beszélgetést, majd azonnal írott szöveggé is alakítja. A kamerát az MI-ügynök például arra használhatja, hogy lássa, amit a felhasználó lát.

Itt már nem az operációs rendszer vagy az azon futtatott alkalmazások állnak a rendszer középpontjában, hanem az MI-ügynökök, amelyek felhős rendszerekkel kommunikálnak, hogy meghatározott feladatokat hajtsanak végre, például dokumentáljanak egy orvosi vizsgálatot. Operációs rendszer persze még ezekhez a kütyükhöz is kell, de a Microsoft itt nem a Windowshoz nyúl, hanem egy Microsoft Device Ecosystem Platform nevű Android-változatot használ. Utóbbi ugyanis alkalmasabb ilyen alacsony fogyasztású eszközökhöz, miközben biztosítja a vállalati környezetben elvárt felügyeleti és biztonsági funkciókat.

A Project Solara-eszközök nem kerülnek sorozatgyátásba, csupán referenciaként szolgálnak hardvergyártók számára.

A megkerülhetetlen OpenClaw

És végül egy érdekesség. Ahogy a Google-nél, úgy Redmondban is kénytelenek voltak reagálni az OpenClaw-ra. A Microsoft azonban nem konkurenst épít, hanem inkább meglovagolná a nyílt forráskódú eszköz népszerűségét.

Ahogy a Microsoft-termékek zöménél, úgy az elsődleges célközönség itt is a vállalati felhasználók. A szoftvergyártó arra kínál megoldást, hogy OpenClaw-ügynököket lehessen futtatni vállalati gépeken úgy, hogy az ne veszélyeztessen érzékeny vállalati adatokat.

_{(Illusztráció: Microsoft)}