Kevés menedzser mondhatja el magáról, hogy néhány év kitérő után ott folytathatja, ahol abbahagyta. Éry Gábor azonban, aki júliustól ismét az Ericsson Magyarország vezetője, más céghez érkezett vissza, mint amit elhagyott. Jövőbeni feladatairól kérdeztük.
Ez év július 1-től vezetőváltás történt az Ericsson Magyarország élén. Az 1991 óta Ericsson-alkalmazott
Éry Gábor vette át az 1700 fős cég irányítását Ali Shah-tól. Interjúnknak így két apropója is volt: a szakember visszatérése, valamint a kormánynak az Ericsson Magyarországgal kötött stratégiai partnersége.
■ Ön legutóbb 2006-2009 között igazgatta az Ericsson Magyarországot. Azóta nem nagyon lehetett hallani Önről. Mit csinált az utóbbi években? Éry Gábor: Maradtam az Ericssonnál, de külföldi megbízást kaptam. Három évet töltöttem Oroszországban, ahol az ottani legnagyobb operátor ügyfélkapcsolati feladatait vittem. Az évi 700 millió dolláros forgalmú üzlet már komolyan beleszámít az Ericsson csoport eredményébe. Az ottani forgalmat az irányításommal a két és félszeresére sikerült növelnünk, köszönhetően egyebek mellett egy óriási 3G fejlesztésnek, melyben 10 ezer bázisállomás kellett telepítenünk mindössze egy év alatt.
Amúgy igen érdekesek az ottani viszonyok. Új volt számomra az egész üzleti környezet, az ottani munkatársak. Megtanultam, hogyan kell Oroszországban tárgyalni, hogyan kell az ottani kollégákat irányítani. Egészen más a mentalitásuk, nem annyira önállóak, mint amihez korábban szoktam. Egészen másfajta irányításra volt szükség, mint amilyen én vagyok, de végül megoldottam. Az utolsó évben még Oroszországból, de már a stockholmi központnak dolgoztam: a hálózati részlegnél a kiemelt ügyfelekért feleltem.
Éry Gábor vezérigazgató az Ericsson budapesti fejlesztőközpontjában
(fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)
■ Hogyan merült fel a visszatérés Magyarországra?É. G.: Tulajdonképpen már tavaly visszajöttem, egyfajta tanácsadóként dolgoztam a magyarországi cégnél. Már akkor tudható volt, hogy az átalakításokkal együtt előbb-utóbb lesz vezérigazgató-váltás is.
■ Miben más a mostani Ericsson Magyarország, mint amit itt hagyott?É. G.: Rengeteg ember elment, a stáb jó része kicserélődött. Az anyavállalat mátrixalapú átszervezése pedig – ami azt jelenti, hogy a cég nem piaci egységek, hanem régiók szerint működik –, azt eredményezte, hogy sok magyarországi részlegvezetőnek nem itt, hanem más európai városokban van a főnöke. Az én kinevezésem viszont újabb változást mutat. Az Ericssonnál időközben rájöttek arra, hogy szükség van ország szintű koordinációra is, vagyis én a magyarországi üzletért is felelős vagyok. Egy jó pár dolog amúgy is helyben dől el.
■ A piac is rendesen átalakult azóta, hogy elment. Az Ericsson fő megrendelőinek, a távközlési szolgáltatóknak a beruházási lehetőségeit ágazati különadók korlátozzák. És persze időközben a magyar piacon is megjelentek a kínai versenytársak. Hol lát kitörési lehetőséget?É. G.: Ami a versenytársakat illeti, azok valóban itt vannak. Amikor elmentem Magyarországról, a Magyar Telekom mellett még a Telenor is az ügyfelünk volt. Ma már nem az, hanem az egyik kínai szállítóé. De semmi sem akadályoz bennünket abban, hogy ismét megszerezzük. Annyira gyorsan változik ugyanis a technológia, és annyi új dolog van, hogy az új területeken bármikor lehet próbálkozni.
Itt van mindjárt egy slágertéma, a Customer Experience Management (CEM). A megoldás lényege, hogy nemcsak azt látom, hogy egy adott ügyfél milyen minőségű szolgáltatást érzékel, hanem azt kontrollálni is tudom. Ez utóbbi nagyon fontos dolog, hiszen egy szolgáltatónak nem mindegy, hogy egy jól fizető ügyfélnek működik vagy sem az IPTV-je.
Egyébként ezt a rendszert Budapesten fejlesztik, és erre épül az egyik fontos törekvésem: nagyon szeretném, ha az itteni kutató-fejlesztő központra mint marketing bázisra is lehetne építeni. Ott ugyanis sok olyan dolgot be tudnánk mutatni, amit máshol nem. A későbbiekben akár egyéb speciális fejlesztések idehozataláról is lehet szó.
■ A hazai szolgáltatók már túl vannak a technológiai generációváltáson, így a jövőben sok kisebb üzletből kell összeszedni azt, amit régen a komplett hálózatok építése vagy cseréje hozott...É. G.: Ez igaz, de vannak még jó üzleti lehetőségek, hogy mást ne mondjak a menedzselt hálózati szolgáltatásaink fejlesztését továbbra is komolyan gondoljuk.
Kábel-csendélet fejlesztőmérnökkel. Az Ericsson budapesti fejlesztőközpontja
(fotó: MTI / Beliczay László)
■ Ez néhány éve valóban ígéretes üzletnek tűnt, de a hazai operátorok végül nem igazán voltak rá vevők.É. G.: Hosszan lehetne taglalni, hogy eddig miért nem jött be ez a dolog. De nemcsak nálunk. A régió más országaiban sem volt sikeres. Ez alól egyelőre Lengyelországa kivétel, ahol a Netiánál már évek óta jól működik ez a szolgáltatásunk.
■ Ezek szerint lát esélyt még arra, hogy változik az itthoni szolgáltatók hozzáállása?É. G.: Mindenképpen. Ebből a szempontból egy hajóban evezünk a szolgáltatókkal. Nekik is érdekük ugyanis a költségcsökkentés, amit a hálózatuk üzemeltetésének a bérbeadásával csak fokozhatnak. De vannak más érvek is, például nem biztos, hogy az újabb és újabb technológiákat a jövőben is mindig a saját embereikkel akarják megtaníttatni.
■ Milyen új technológiák megjelenésére számíthatunk, és ezek milyen további üzleteket tudnak generálni?É. G.: Elsőként talán az OSS-t (Operation Support System) és a BSS-t (Business Support System) említeném. Az előbbi a hálózat minőségét figyeli, a másik pedig azt a területet felügyeli, ahol a szolgáltatásból pénzt lehet csinálni, például a számlázást. Ezeken a területeken az elmúlt években több felvásárlást is végrehajtott az Ericsson, így ma már elmondhatjuk, hogy teljes portfolióval rendelkezünk. Az pedig szép reményekre jogosít bennünket, hogy sok operátor gondolkodik azon, hogy az ilyen jellegű régebbi rendszereit lecserélje.
■ Régi-új pozíciójában most mit tart a legnagyobb kihívásnak?É. G.: Hogy újra növekedési pályára állítsam a céget, és ehhez igazítsam az itteni alkalmazottak gondolkodásmódját is. El kell érni, hogy mindenki éhes legyen a sikerre, és annak érdekében dolgozzon.
■ Szerdán az Ericsson is csatlakozott azokhoz a cégekhez, amelyekkel stratégiai együttműködési megállapodást kötött a kormány. Mit vár ettől az Ericsson Magyarország?É. G.: Röviden: a tényleges együttműködést. A dokumentumban javasoltuk is egy vegyes bizottság létrehozatalát, amiben a gazdasági és a fejlesztési tárca, valamint az Ericsson venne részt. Félévente egyeztetnénk, melyek azok a témák, amelyekről úgy gondoljuk, hogy változtatni kellene rajtuk, és azokkal kapcsolatban nekünk milyen javaslataink vannak. Ezeken az egyeztető megbeszéléseken a hazai műszaki felsőoktatás fejlesztése ugyanúgy terítékre kerülhetne, mint a frekvenciaszabályozás vagy a távközlési piac egyéb területeinek a szabályozása.
