Mindenki erről beszél, de még mindig kevesen értik: a felhőalapú számítástechnika, angolul cloud computing az utóbbi időszak talán leggyakrabban hangoztatott divatkifejezése. Bár sok bizonsági és jogszabályi megfelelőségi kérdést vet fel, a jövőben mégis érdemes lehet belekóstolni a hazai vállalatoknak is.
A felhőalapú számítástechnika nem mást jelent, mint hogy a számítási erőforrások – alkalmazások vagy üzleti szolgáltatások – valós időben használhatók az interneten keresztül, a szolgáltatás díjazása pedig a felhasználás alapján történik (a számítási felhő kifejezés is a modell grafikus ábrázolására utal, amikor a szolgáltatást nem meghatározott helyről, hanem a "felhőből" lehet elérni).

Jelenleg minden vállalat arra törekszik, hogy csúcsterhelés esetén is zökkenőmentes legyen a működése, ezért az erőforrások jelentős része kihasználatlan. Mivel a cloud computing célja, hogy az erőforrások kihasználását hatékonyabbá tegye, elegendő lenne csak annyi kapacitást beszerezni, amennyi egy vállalat hétköznapi üzletmenetéhez szükséges, a többit pedig igény esetén, időszakosan igénybe venni egy külső vagy belső cloud-szolgáltatótól.

A felhőalapú megoldásokkal bármilyen, internet-hozzáféréssel rendelkező eszközről azonnal elérhetők az adatok és az alkalmazások, ezért a felhőalapú számítástechnika (cloud computing) segítségével a vállalatok azonnal, akár ideiglenes jelleggel is hozzáférhetnek erőforrásaikhoz, amikor azokra igazán szükségük van. Ráadásul mindehhez nem kell új gépek beszerzésébe vagy új adatközpontok kiépítésébe pénzt befektetniük.

Nehéz feladat az adatok védelme
A felhőalapú számítástechnika a közeljövő egyik kiemelkedően fontos innovációja: a megoldás költséghatékonysága, gyors reakcióideje és rugalmassága rendkívül vonzóvá teszi a felhasználók számára. A vállalatok és intézmények a modell újszerűsége miatt miatt egyelőre még bizonytalanok a szervezeti szintű bevezetéssel kapcsolatban.

Kivárásra adhat okot, hogy a a törvényi, illetve iparági szabályozásokban rögzített biztonsági és megfelelőségi (compliance) előírások rendszerint szigorúan szabályozzák az érzékeny vagy kritikus fontosságú vállalati adatok védelmét, amit a számítási felhőben meglehetősen nehéz lehet felügyelni. A hálózati felhők felügyeletére és megbízhatótóvá tételére az informatikai szolgáltatások intelligens felügyeletére szolgáló megoldásokkal (Intelligent Workload Management - IWM) nyílik lehetőség.

Tippek az ismerkedéshez
A Novell  a vállalatvezetők számára öt olyan tippet tett közzé, amelyek megkönnyíthetik a számítási felhőkkel való megismerkedést.

1. Először a saját belső hálózati felhőnket érdemes kiépíteni
Mielőtt azonnal fejest ugranánk a felhőalapú megoldások világába, első lépésként érdemes házon belül egy saját környezetet létrehozni, amely az informatikai szolgáltatásokat (az alkalmazásokat, a köztes eszközöket és az operációs rendszereket) a felhőalapú számítástechnika módszereivel felügyeli.

A nyilvános hálózati felhőkkel (public cloud) ellentétben a saját hálózati felhők (private cloud) globálisan hozzáférhető erőforrás-tárolók, amelyek létrehozása és felügyelete a vállalat tűzfalai mögött zajlik. A saját hálózati felhők jobb erőforrás-kihasználást és gyorsaságot kínálnak, azonban a bizalmas adatok nem kerülnek a szervezeten kívülre. Miután a saját hálózati felhő létrehozása sikeresnek bizonyult, és biztosan kezelhető a hálózaton belül, a következő lépés a hálózati felhő hibrid modelljének bevezetése lehet, amely a nyilvános és a saját hálózati felhők legjobb elemeit ötvözi.

2. A hálózati felhőre épülő számítástechnika a hatékonyságnövelés eszköze lehet
A hálózati felhőket arra tervezték, hogy segítségségükkel a vállalatok jelentősen növelhessék meglévő számítási erőforrásaik kihasználtságát, azonban ez a hagyományos adatközpontok modelljétől eltérő módon valósul meg. Egyes becslések szerint a vállalati kiszolgálók manapság kapacitásuk mindössze 15 százalékát használják ki működés közben. Az ilyen erőforrások összegyűjtésével és az igények alapján végzett automatikus elosztásukkal a vállalatok optimalizálhatják kiszolgáló-beruházásaikat.

A felhőalapú megoldásokkal ráadásul szükségtelenné válhat a szoftverek telepítése az egyes asztali számítógépekre, így csökkenhetnek a támogatási költségek, és az informatikai részlegek az olyan stratégiai kezdeményezésekre összpontosíthatnak, amelyeknek közvetlen hatásuk lehet a vállalat eredményeire.

3. Szembe kell nézni a felhőalapú számítástechnika egyedi biztonsági kihívásaival
Az auditok és megfelelőségi követelmények miatt a felhőalapú számítástechnika biztonsági kérdéseire is ügyelni kell. A felhasználóknak biztosítani kell az üzleti szolgáltatások igényalapú felhasználását, ugyanakkor a szervezeteknek védeniük kell információikat és az alkalmazások közötti adatcserét, és meg kell győződniük arról, hogy teljesítik az auditálási és megfelelőségi követelményeket. Emellett például az amerikai Sarbanes-Oxley előírások hatálya alá eső vállalatoknak gondoskodniuk kell arról, hogy szolgáltatójuk is teljesítse ezeket az előírásokat. Ha probléma merül fel, a felelősség a vállalkozást fogja terhelni, nem a szolgáltatót.

A kockázatok csökkentése érdekében a felhőalapú megoldásokat alkalmazó szervezetnek a helyes megfelelőségi infrastruktúrával kell rendelkeznie minden téren, a vállalati adatvédelemtől egészen addig, hogy ki és mikor fért hozzá az adatokhoz, és hogy továbbították-e azokat a hálózati felhőből más környezetekbe. Az auditálás és a kézbentarthatóság megvalósításához már a legalacsonyabb szinten is szükség lehet annak kimutatására, hogy ki és mikor fért hozzá az egyes adatokhoz.

4. Nélkülözhetetlen az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete
Az optimális teljesítménykihasználtság érdekében az informatikai szolgáltatások „vándorolhatnak” a hálózati felhőn belül. Az informatikai szolgáltatások intelligens felügyelete olyan rendszerek jelenlétét jelenti, amelyek csekély mértékű emberi közreműködés mellett, az igények és a kockázatok mérlegelésével házirendközpontú, biztonságos módon teszik lehetővé a vállalat számára a felhő erőforrásainak lehető legjobb kihasználását, függetlenül attól, hogy hol találhatók. Ilyen szintű intelligenciával felszerelve a vállalkozások teljes mértékben élvezhetik a hálózati felhők előnyeit, mégsem kockáztatják a megfelelőségi követelmények megsértését.

Az intelligens felügyeleti megoldások az informatikai szolgáltatások automatikus áthelyezését és optimalizálását az előre megadott biztonsági és teljesítményparamétereknek megfelelően biztosítják. Emellett beépíthetővé teszik a személyazonosság-kezelést és a biztonsági házirendeket az informatikai szolgáltatásokba, így az adatbiztonság veszélyeztetése nélkül javul a teljesítmény és könnyebbé válik a rendszerfelügyelet.

5. Csak fokozatosan
Végül az üzleti felhőalapú megoldások minden felhasználójának erős bizalmat kell kiépítenie a viszonylag új technológia iránt, miközben szigorú felügyeleti eszközöket alkalmaz a vállalat információinak védelmére. Az áttérést az új környezetre a szervezet egy olyan területén érdemes elkezdeni, ahol helyi szintű sikerek várhatóak, majd ezt követően vezethetők be a felhőalapú megoldások a vállalat egészében. Ily módon a felmerülő problémákat már az elején megoldhatjuk, értéket teremthetünk és a korai sikerekkel további támogatókat szerezhetünk. Ez pedig azért fontos, mert a helyesen alkalmazott felhőalapú számítástechnika megteremti a költségmegtakarítás, a gyors reakcióidő és a célok megfelelő összhangját, és lehetővé teszi a sokszínű és gyorsan fejlődő üzleti igények kezelését - derül ki a Novell összeállításából.

Újabb egymilliárd dolláros befektetés a legértékesebb MI-fejlesztőbe

A kínai SenseTime elképesztő tempóban fejlődik, és ilyen ütemben szívja fel a befektetői tőkét is.
 
A szállodaipar soha nem látott hatékonysággal képes kiszolgálni a pihenést és a kikapcsolódást. Ugyanakkor rengeteg munka és erőforrás van mögötte, hogy ön ezt cikket hotelszobája kényelméből olvashatja.

a melléklet támogatója a TP-Link

Reakció „A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál” című cikkünkre, amely a CIO Hungary 2018 konferencia tudásmegosztást segítő programjának tapasztalatait foglalta össze.

A CIO-k elmondták, hogy alkalmazható az agilitás egy nagyvállalatnál

a Bitport
a Vezető Informatikusok Szövetségének
médiapartnere

Hogyan forradalmasítja a számítástechnikát a nanotechnológia? Majzik Zsolt kutató (IBM Research-Zürich) írása. Vigyázat, mély víz! Ha elakadt, kattintson a linkekre magyarázatért.
Ön sem informatikus, de munkája során az információtechnológia is gyakran befolyásolja döntéseit? Ön is informatikus, de pénzügyi és gazdasági szempontból kell igazolnia a projektek hasznosságát? Mi közérthetően, üzleti szemmel dolgozzuk fel az infokommunikációs híreket, trendeket, megoldásokat. A Bitport kilencedik éve közvetít sikeresen az informatikai piac és a technológiát hasznosító döntéshozók között.
© 2010-2018 Bitport.hu Média Kft. Minden jog fenntartva.