Néhány éve még főleg kísérleti eszközként lehetett olvasni az emberek fizikai teljesítőképességének határait kitoló külső intelligens vázakról, azaz az exoszkeletonokról. Hamarosan azonban több autógyárban, sőt az amerikai hadseregnél is megjelennek ezek az intelligens vezérlésű külső vázszerkezetek – írja a ZDNet.

Segít és véd

Az exoszkeletonoknak két fő típusa alakult ki. A passzív szerkezetben nincsenek segítő motorok, és elsősorban a testet érő fizikai terhelés jobb elosztásában segíti a viselőjét. Az aktív szerkezetekkel viszont különböző elektromotorok révén viselőjük lényegesen nagyobb erőkifejtésre lesz képes. A passzív szerkezetek értelemszerűen könnyebbek, és kezelésük is egyszerűbb, mert nem kell hozzájuk akkutöltő helyeket kiépíteni.

Az autó és repülőgépgyártók, sőt az építőipari vállalkozások is gyorsan rájöttek, hogy sokkal hatékonyabbá tehetik ezekkel a szerkezetekkel a munkásaikat. Többek között a BMW, az Audi, a Ford és a Boeing is megkezdte összeszerelő üzemeiben az exoszkeltonok bevezetését. A Ford, amely jelenleg az egyik legnagyobb exoszekelton-felhasználó,  tavaly jelentette be, hogy több üzemében rendszeresíti az Ekso Bionics berendezéseit, hogy csökkentse a munkások fizikai terhelését amikor például magasba emelt karral kell valamit beszerelniük egy autó alvázába. A Hyundai szintén alkalmaz ilyen eszközöket, de a dél-koreai gyártó saját fejlesztését, az idén év elején bemutatott passzív Vexet használja, amely elsősorban a vállizületek tehermentesítését szolgálja. A Hyundai azoknál a munkahelyeknél vetette be az exoszkeletonját, ahol például a fékcsöveket és a kipufogógórendszert szerelik fel a felemelt autókra.

A General Motors is inkább saját fejlesztésbe fogott, a NASA-val közösen fejleszt olyan szerelést segító robotkesztyűt, amivel a munkások nagyobb erőt képesek kifejteni, és ami a kézsérülések valószínűségét is csökkenti.

Ellensúlyozható a munkások elöregedése

Az exoskeleton bevezetésének egyik hajtóereje az építőiparban és a járműiparban is az, hogy a képzett alkalmazottak sokkal hosszabb műszakokban képesek dolgozni anélkül, hogy fizikailag kimerülnének. Ez utóbbi azért is fontos, mert a fáradással általában a munkahelyi balesetek valószínűsége is nő.

De mint egy az ember-gép integrációval foglalkozó kutató, Thomas Sugar, az Arizonai Állami Egyetem professzora, mondta a ZDNetnek, az exoszkeletonok bevezetésével ellensúlyozható a fizikai dolgozói állomány elöregedése is. Világszerte tendencia ugyanis, hogy a fiataloknak egyre kevésbé vonzó, hogy egy gyárban három műszakban autókat szereljenek össze. Ha viszont exoszkeletont kapnak, a vállalat idősebb dolgozónak is mondhatja: továbbra végezheti ugyanazt a munkát, de az lényegesen kisebb fizikai megterhelést jelent majd.

Egyelőre a gyártóüzemek többsége a passzív segítő vázak alkalmazását részesíti előnyben, főleg az egyszerűbb kezelés miatt. De az igazi áttörést az aktív exoszkeletonok hozhatják. Az ilyen "vázrobotokat" fejlesztő cégek többsége a teljes testre szerelhető megoldásokban gondolkodik, de ilyenekből egyelőre kevés olyan érhető el a piacon, amely ipari körülmények között is használható, és azokat is inkább a hadsereg használja.Az amerikai Sarcos Roborics az elsők között dobott piacra ilyen, a teljes testre szerelhető eszközt, amiből az USA hadseregének különleges műveleti parancsnoksága már rendelt is. De ezek az eszközök meglehetősen korlátosan használhatók. Túl nagyok, nagy az energiaigényük és zajosak is. Így elsősorban logisztikai feladatok ellátásában, például nehéz berendezések mozgatásában segíthetik a katonákat.

Sugar szerint egyébként ezek a berendezések sokkal inkább illenének a gyártóüzemekbe, ahol könnyebben megoldható az akkuk újratöltése, és az is kevésbé problémás, ha az exoszkeleton zajos.

A piac egyelőre a passzív eszközökre nyitott

Az ABI Reserach kutatója, Rian Whitton viszont másként látja. Mint a ZDNet-nek mondta, a passzív eszközök belátható időn belül a gyártóüzemek általános eszközei lesznek. Az aktív exoszkeletonok alkalmazása azonban komolyabb beruházást igényel az infrastruktúrába, ráadásul jóval drágábbak is, és egy ilyen befektetésnek egyelőre nem látszik a megtérülése.

Az ABI Research szerint egyébként ezen sokat segíthet, ha az exoszkeleton-cégek szolgáltatásalapú üzleti modellekkel állnak elő. Így a beruházás nem a felhasználó vállalatot terheli, ami eleve vonzóbbá teheti az aktív eszközök bevezetését. Ezzel egyébként Whitton szerint az exoszkeleton-szállítók is nyerhetnek. Egy IoT platformon keresztül ugyanis értékes adatokhoz juthatnának az ipari körülmények között használt eszközeikről, ami segítheti a továbbfejlesztéseket, illetve az eszközök különböző munkahelyekhez igazítását. Ezt a tudást pedig hozzáadott értékként lehetne eladni a felhasználóknak.